A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Hogyan is múlhatna el egy Krúdy-év Zórád Ernő valamilyen kiállítása nélkül?! Hát persze, hogy erősen hiányozna a nagy mesélő legjobb és szakavatott illusztrátora, aki visszaemlékezése szerint boldogult ifjúkorában találkozott is az íróval egy tabáni kocsmában.
Amelyet elsodort az idő és az egész városrésszel együtt harmincas évek lendülete, de szerencsénkre az ifjú Zórád gyönyörű rajzokat készített arrafelé még az utolsó pillanatokban. Persze, fotók is vannak a kanyargós, macskaköves utcákról, lépcsőkről, átjárókról. És a hegyoldalban megkapaszkodó, belső udvaros, ecetfás, fehérre meszelt házikókról. Így aztán nem nehéz megérteni Krúdyt sem, hogy miért ragaszkodott a Naphegy és Gellérthegy oldalában megmaradt múlthoz.
Farkas Béla kocsmája (fotó: Tabán Anno)
Olyan világ volt ez, amelyet most kicsit kifényezve a főváros fő attrakciójaként mutogatnánk. A lazítani vágyó magyarok mellett hangos németek és vidáman csicsergő olaszok járnák sorra a vendéglőket, boltocskákat, borospincéket. Hogy elcsodálkozzanak mondjuk azon a pellengéroszlopon, amely a Fehérsas téren volt felállítva.
A Tabán a Gellért hegyről, 1915 (fotó: Fortepan)
Ez utóbbiról és a vendéglőkről fényképek is vannak a Békásmegyeri Közösségi Házban megrendezett Zórád-kiállításon. Farkas Béla ütött-kopott vendéglőjéről, vagy a legendás, a török korból itt maradt Mélypincéről, ahol már Virág Benedek is poharazgatott, vagy éppen Ady és Bródy Sándor, Krúdyról, Márairól és Szerb Antalról nem is beszélve.
Vendéglő a Mélypincéhez (fotó: Tabán Anno)
Zórád Ernő: Vendéglő a mélypincéhez (fotó: OSZK)
A Mélypince épületét egyébként Zórád is lerajzolta, de most Békáson Kuczka Péter kurátor válogatásában a Kereszt utca van kiállítva az Avar kocsmával. (Még az is lehet, hogy ez nem adta meg magát 1933-ban a közeledő bontóknak, hanem egy ködös őszi éjszakán felmenekült a Hegyalja út, Avar utca kereszteződésébe, ahol most is Avar néven üzemel egy, a diákság körében nagy népszerűségnek örvendő egység.)
Zórád Ernő: Utcavégi cigányputri, 1930 (fotó: OSZK)
Hogy aztán csak a legszebb rajzokat említsem: itt van a Hadnagy utca a vándorköszörűssel, vagy a Farkashegy utca vége a szegényes cigányputrival és a fiát az ölébe ültetve hegedülni tanító jól öltözött prímással. Itt van a Kereszt tér a rajzeszközökkel felszerelkezett ifjú Zóráddal, és természetesen itt vannak a Krúdy írásaihoz készített illusztrációk is. A vasárnapi húsleves illatától életre kelő dédmamát ábrázoló festménytől az író szabadban elköltött bőséges uzsonnáját bemutató rajzig. Itt van a Kereszt téri legénylakás a megilletődött kisasszonnyal és az ablakból unottan kibámuló szerkesztő úrral is. Vagy a színezett rajz, amelyen a szép, telt idomú vendéglősné felveszi az ifjú uracs rendelését egy tabáni kerthelyiségben.
1933: megkezdődik a Tabán bontása
Hát ennyi, ki lehet jönni megint Óbudára, egy jó kis Zórád-kiállításra. Békásmegyer hegy felőli oldalára, a közösségi házba. Ahonnan már csak egy ugrás Ófalu, ahol barangolva még a tabános, krúdys múltban is érezheti magát az ember egy-egy pillanatra.
Pálffy Lajos
Zórád Ernő kiállítása
Békásmegyeri Közösségi Ház
2013. 10.07. – 10.18.