a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Meghívó kiállításomra és temetésemre – 80 éves lenne Altorjai Sándor
Aki nagyon akarja, megtalálja. Így volt ez akkor is, mikor még
Szigligeten lakott és emberek jártak le hozzá. És így van ez ma is,
amikor az óbudai panelrengetegben eldugva van nagyszerű kiállítása.Idén lenne 80 éves Altorjai Sándor, aki jó nagy követ hajított a hatvanas-hetvenes évek fordulóján a magyar képzőművészet állóvizébe. Badacsony után most a III. kerület Veder utca 14-ben, az amaTáR-ban töltöttek meg két termet az Első Magyar Látványtár tulajdonában lévő alkotásaival.
Altorjai Sándor (1933-1979)
Még egy patikus. Csontváryhoz hasonlóan Altorjai Sándor is elsajátította a gyógyszerkészítés tudományát, amellyel élt is: festészeti tanulmányai alatt patikai ügyelésekből tartotta fenn magát. A főiskolát elvégezvén (Barcsay-tanítvány!) két éven belül megtalálta magának Szigligetet, amely csupa „költészet és ábránd”, de Altorjai nem elsősorban a táj adta szépségeken révedezett itt. A főiskolán kapott képzést (mint korábban a gyógyszerészit) kamatoztatva, megélhetési célzattal ugyan remek portrékat és tájképeket festett, de nem lett belőle a Balaton akárhanyadik festője. (Műveivel – a vándorfestőkhöz hasonlatosan – ő is a tartozásait fizetgette meg, így ezek több szigligeti otthonban is megtalálhatók.)
Nádas (fotó: Első Magyar Látványtár)
Nem lett a Balaton festője, életművének egy másik, fontosabb részével tör be kora képzőművészetének élvonalába. A szürnaturalisztikus, gesztusfestészetes alkotások idővel saját formanyelvvé, „izmussá” érnek. Ez a „gyagyaizmus”, amelynek kiáltványát a barát és állandó szigligeti vendég, Erdély Miklós olvassa fel Altorjai első és egyetlen önálló kiállításának megnyitóján, 1971. március 5-én a Mednyánszky teremben.
| Jegyzetlapok egy soha el nem készülô gyagyaista kiáltványból Gyagya bácsi még édes dajkáját, a Dadát sem érti meg Értetlenségében a gyagyaizmus engedélyezi a táblaképfestészetet, mert miért pont a táblaképfestészetet ne engedélyezné a festészeti gyagyaizmus a festéket nem szívesen befolyásolja Gyagya bácsi szívesen lemond arról, amihez kedve van, és nem szívesen követi el azt, amihez nincs kedve a tilosról ugyanúgy képtelen fogalmat alkotni, mint a kötelezôrôl Gyagya bácsi, ha beteg, az engedékenység meggyógyítja rendszerint saját engedékenysége Gyagya bácsi bizonytalansága nem terjed odáig, hogy némely dologról ne állapítsa meg, hogy fölösleges Gyagya bácsi számára legtöbb dolog tökéletesen fölösleges Gyagya bácsi minden békülékenysége ellenére sincs magával kibékülve Gyagya arra menne, amerre terelik, de nem tudja megállapítani merre terelik Gyagya nem érti, hogy miért terelik Gyagya bácsi befelé fordul, és kint találja magát Gyagya bácsi kifelé fordul és bent találja magát Gyagya bácsit templomajtókban elfogta a félelem, hogy nem eléggé gyagya A csillagos égre emeli szemét és látja, hogy a gyagyaság végtelen Gyagya bácsi mentôl kevesebbet ért, annál tisztábban lát... (Erdély Miklós) |
A tárlat a kritika egyöntetű visítását eredményezi, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, az engedélyező pedig azzal mosakszik, hogy Altorjai más műveket állított ki, mint amelyeket bemutatott előzetesen a cenzoroknak (lektoroknak). 
Két hülye (fotó: Magyar Nemzeti Galéria)
A gyagyaizmus gyökerét Rotterdami Erasmus híres munkájában, a Balgaság dicséretében lelte meg: „Éppen az a nyomorúság, hogy az ember a balgaság foglya, hogy tévelyeg, hogy csalódásban él” – írja a távoli múltban a mester, aki többek között ebben leli meg az emberi lényeget. Altorjai emellett „Első Mesterének kiáltozását” is idézi ’71-es katalógusa előszavában: »„Fiam! Vadonatúj létértelmezést! Kimondani a kimondhatatlant! Sok szerencsét!” Most mit mondjak?« Altorjai a kimondhatatlan kimondásához csurgatásos, átdörzsöléses, „cuppantásos” festőtechnikák mellett már a hetvenes évektől bátran használja a sprayt is képein. 1973–76 között jelentkezik a Totyográf-sorozattal, amelynek egyik darabja az amaTáR kiállításán is ott van (Interkontinentális lépegető totyográf, 1973–74), de vannak itt más alapmunkák is. Például a Két hülye (Az öreglánynak kiesett a nagyothalló készüléke, 1978–79), vagy a betiltott, még a nyomtatványokból is száműzött Bocsánatot kérek (Festmény vakoknak), vagy Meleg-kép 1976-ból, amelyen egy kopott, barokkos képkeretet és egy működő eternit melegítőlapot rácsoz be betonvassal, amelyen lóg egy vibráló örökmécses, egy darab lánc, fakalapács, no és egy jókora lakat. Amelyen állítólag volt egy cirill betűs felirat is, ez most nem látszik. Azért tiltották be az utolsó pillanatban az október elejére Fiatal Művészek Klubjába hirdetett kiállítását, mert a forradalom leveréséről való megemlékezést vélték az alkotás mögött. Altorjai, amikor felelősségre vonták, arra hivatkozott, hogy csak az iszonyatos körülmények között elszenvedett elektrosokkja miatt akart ezzel a képpel bocsánatot kérni.
Bocsánatot kérek (Festmény vakoknak, vagy Meleg-kép, 1976) (fotó: Első Magyar Látványtár)
Hát igen, sok bajjal sújtotta a sorsa Altorjait. Az italozások közben toldozott-foldozott házán Erdély is kipróbálta építészi tudományát, legyengült szervezetét végül a rák támadta meg. A közelgő vég tudatában ki sem mozdul műterméből: szétszabdalja és újrafogalmazza életművét, kollázs-kollázsokat csinál. Még összeállítja emlékkiállításának anyagát, és pontos utasításokat ad barátainak utolsó képének (Sugármeghajtású koporsó kék leopárddal színes rongy képében, Beszélő kép) befejezésére. Még meghívót is fogalmaz „Altorjai Sándor kiállítására és temetésére”.
Sugármeghajtású koporsó kék leopárddal színes rongy képében (Karácsonyra családomnak Munkácsy Mihály ihletése alapján (1979, fotó: Artpool)
Pálffy Lajos
Altorjai Sándor kiállítása az amaTárban
2013. szeptember 19. – október 31.