A szabálykövetés elsajátítása Abszurdisztánban

Filmajánló: Isteni műszak

A harmincéves rendező úgy készített minden részletében pontos rendszerváltás-filmet, hogy gyaníthatóan esze ágában sem volt. Megnyugodhatunk, a rendszámok is korhűek: 1990 augusztusában kezdték kibocsátani a jelenlegi három betűből, három számból álló sorozatot.

Rajtunk múlik, hogy fekete komédiaként nézzük-e az Isteni műszakot, vagy van-e energiánk belelátni egy kis magyar nevelődéstörténeti gyorstalpalót. Ami jó sorvezető lehet az abszurd mindennapjainkban való eligazodáshoz.

A film erős képpel indul: egy fiatalember karddal átszúrt, halott nő fölé hajol, majd egy kopasz, szakállas férfira néz; egy bajszos alak minden erejével nagymenő közömbösnek igyekszik tűnni, de a zippóját csak nem sikerül meggyújtania. A film kétharmada flashback. Három hónappal korábban a fiatalember, Milán Magyarországra szökött. A jugoszláviai orvostanhallgatót 1992-ben besorozták a délszláv háborúba, ám ő képtelen gyilkolni. Bosnyák menyasszonya, az ápolónő Tánya az ostromlott Szarajevó egyik kórházában maradt. Véletlenek sora (például egy életmentő gégemetszés) után megismerkedik Fék doktorral és sofőrjével, Kistamással, akik pártfogásukba veszik. A mentősnek állt Milán legfőbb vágya, hogy Tányát is kimentse a háborús pokolból. Lassan ráébred, hogy egy bonyolult illegális üzlet közepébe csöppent.

Jó sorvezető lehet az abszurd mindennapjainkban való eligazodáshoz

Fék húsz év rutinjával a háta mögött meglehetős pontossággal meg tudja állapítani, kinek van esélye a túlélésre. Jelszava: „A jó mentős hagyja, hogy az idő dolgozzon helyette.” A hozzá hasonlóan filozofikus hajlamú, törvényszegő temetkezési vállalkozóval (Zsótér Sándor – az év alakítása!) úgy gondolják: ha az élet rendjén nem változtathatnak, miért ne húzzanak hasznot belőle? Vállalkozásuk úgy indult, hogy Magyarországon elhunyt kínaiak földi maradványait tüntették el, hogy papírjaikkal más honfitársaik próbálhassanak szerencsét „Nyugaton”. Egy idő után ráálltak a passzív eutanáziára is: némi csúszópénz fejében hagytak meghalni olyanokat, akiknek nem volt reményük a felépülésre. Fék doktor kitűnő orvosnak tartja Milánt, ezért felajánlja neki, szálljon be az üzletbe, s a nyereségből kihozathatja Tányát. Milán a kezdeti bizonytalankodás után lassan átáll Fék doki oldalára. Egyre inkább úgy látja ő is, hogy az életet, a helyzeteket Fék doktor jobban kezeli, mint a szabályok, s a némely esetben bizony hipokrita hippokratészi eskü. Az az érzésem, nagyon könnyű bedőlni a film cinikusnak tűnő szlogenjének („A halál nem válogat, az ember igen”). Fék doktor az életet ismeri, s abban a halál ismerete is benne foglaltatik. Úgy válogat, hogy tudja, mit tesz, igaz, egy percig sem érzeleg, nem sajnál senkit, önmagát sem.

Minden részletében pontos rendszerváltás-film

Bodzsár filmjének kritikai fogadtatása meglehetősen szélsőséges. „A Coen fivérek tudják ilyen epefekete tintába mártott abszurddal szemlélni a nagyratörő kisszerűséget, a világot kiforgató és a próbálkozásba biztosan belebukó svindlerek röhögtető tragikomédiáját.” – írja Soós Tamás, s előzményként a Kontrollt (2003, Antal Nimród) jelöli meg. A Kontroll jó párhuzam, bár a Bodzsáréhoz hasonló egyveleg magyar színekkel eddig nem sikerült még. Az eredetileg lengyel bűnügyi történetből a (magyar) világot igazgató, cinikusnak látszó, ám humánus simlivé lényegült filmes történetnek Robert Altmann M.A.S.H.-e (1970) a legtisztább előképe, amit a fiatal rendező alaposan megszórt a Guy Ritchie-től, Tarantinótól, Tom Tykwertől és a távol-keleti harcművész-filmekből átemelt tudással. E sorok írója Lars von Trier műveinek, elsősorban a Birodalomnak (1994) a hatását, az Ádám almái (2008, Anders Thomas Jensen) világfelfogásának lenyomatát, a magyar alkotások közül pedig A nyomozó (2008, Gigor Attila) és a Pál Adrienn (2010, Kocsis Ágnes) ismeretét tételezi föl. Bodzsár sok irányból tanulni képes rendező, s noha ez a filmje még nem mestermű, de nagyon közel áll hozzá. A tempó néha akadozik, ennek oka a mozaikos, epizodikus narratíva, amely hol szellemesen meglódul, hol leül a részletezések miatt.

Úgy válogat, hogy tudja, mit tesz

Bodzsár Márk pályája szívderítően szerves fejlődést mutat. Főiskolás vizsgafilmje, a Dekameron-sorozat részét képező Bloody Mary (2007) színészvezetésében, a castingban, a fények kezelésében mutatja már a tehetséget. A Hajónapló-sorozat Levegőt venni (2009) epizódja már a rövidfilm-forma mesterét mutató, hibátlan teljesítmény. Bodzsár István producer a fia praktikus gondolkodásásra büszkén idézi a forgatás idejéből, hogyan viszonyult a „gyerek” a fölmerülő nehézségekhez: „Egy fontos mondata volt mindig: Azt ne mondjátok soha, hogy valamire nincs vagy nem telik, azt magyarázzátok el, hogy miért nincs, vagy mire van, és akkor én meg fogom oldani.” Bodzsár Márk valóban a legjobb reményekre jogosít.

Ajánljuk azoknak, akik:
• szeretik Tarantino vagy a Coen-testvérek humorát
• akik szívesen tesznek egy időutazást a rendszerváltás korszakának Magyarországára

Nem ajánljuk:
• annak, aki nem bírja a vért

Isteni műszak
színes, magyar fekete komédia, 106 perc
rendező, forgatókönyv: Bodzsár Márk, operatőr: Reich Dániel, vágó: Kovács Zoltán, zene: Keresztes Gábor, szereplők: Ötvös András (Milán), Rába Roland (Fék doktor), Keresztes Tamás (Kistamás), Zsótér Sándor (Vinnai), Stork Natasa (Stork Natasa), Pálos Hanna, Nagy Zsolt, Orosz Ákos, Jordán Adél, Lázár Kati

Bemutató: 2013. október 24.
Forgalmazó: A Company Hungary

Boronyák Rita

• Publikálva: 2013.10.24. 20:11 • Címke: film, moziajánló