a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Magyar táj, osztrák ecsettel

Hortobágy DVD-bemutató

hortobagyEgy vallomással kell kezdenem: eddig nem láttam Georg Höllering filmjét, az 1936-ban készült Hortobágyot, amelynek DVD-kiadását múlt szerdán mutatta be a MaNDA az Írók Boltjában. Pedig, mint kiderült, a magyar filmtörténet úttörő alkotásáról és egy nagyon érdekes, a huszadik századi történelem hányattatásait tükröző alkotói pályáról van szó.

Úgy látszik, ezt rajtam kívül mindenki tudta, ugyanis az eseményre zsúfolásig megtelt az Írók Boltjának galériája. A beszélgetés meghívott vendégei voltak Szekfü András szociológus, akinek hamarosan megjelenik Hölleringgel foglalkozó monográfiája, és aki a DVD egyik extrájában elemzi a filmet; Veress József filmkritikus, aki a hatvanas években személyesen is találkozott a rendezővel; Moldován Márton, a film restaurátora, akinek a digitálisan feljavított képet és hangot köszönhetjük; valamint Bálint András színművész, aki az elhangzó idézeteket tolmácsolta. A beszélgetést Fazekas Eszter, a kiadvány szerkesztője vezette.

„Ezelőtt tíz évvel –, egy osztrák filmművész (Höllering) jött a Hortobágyra. Két évig leste a napfelkeltét, várta a vihart, fényképezte a ménesek vad robogását, a puszta komor és titokzatos életét. Filmet készített számadók, csikósok, parasztlányok és gulyások egyszerű életéről. Megmutatott valamit; egy tájat –, egy elfelejtett emberi közösséget. Egy darab Magyarországot. És erre a mi egyéni ügyünkre felfigyelt a világ. Pesten a cenzúra ostobán összeszabdalta, megcsonkította. Londonban a koronázási hetek műsorán szerepel, Bécs és Svájc lelkesedik érte. A magyar tájért és a magyar arcokért... »Megszerettük a maguk masináját, a mozigépet, mert a mi tanyánkat, a mi pusztánkat, a mi életünket igazán mutatja meg« – mondja a film prológusában Jancsi, a csikósgyerek. – Vajjon hány magyar rendező készítette magyar filmről mondhatná el mindezt? Egy osztrák jött –, egy osztráknak kellett felfedezni azt a gazdagságot, amiben öntudatlanul éltünk. S ami ma már csak fájó emlék; egy osztrák rendező filmje híradás róla. Tíz év telt el -, azóta sem tanultunk semmit Hölleringtől. – írta Szőts István, nem kevésbé fontos helyen, mint a magyar filmgyártás helyzetét elemző Röpiratában.

De ki is volt ez az ember? Az „osztrák-magyar” rendező változatos életútját Szekfü András foglalta össze, ahogy mondani szokás, „dióhéjban”, de rendkívül információgazdagon.

Egyetértés (fotó: www.tromboneart.com)
Szekfü András. Rövidebb írása Hölleringről itt olvasható, monográfiája hamarosan megjelenik. Tőle jobbra Fazekas Eszter, balra Bálint András (fotó: mandarchiv/Major László)

Georg Höllering (1898–1980) Badenben, művészcsaládban született. A húszas évek végén Berlinben kezdte filmes pályafutását, ahol többek között egy német filmklasszikus, a Bertolt Brecht forgatókönyvéből készült Kuhle Wampe (Üres has, 1932) egyik gyártásvezetője volt. A náci hatalomátvétel után visszatért Bécsbe, majd 1934-ben jött forgatni Magyarországra.

video

Részlet a filmből

Először egy szokványos kultúrfilmet tervezett, aztán a hortobágyi pásztorok és a természet csodálatos világa rabul ejtette. Ennek hatására megváltoztatta a koncepcióját. A maga valóságában akarta bemutatni ezt a csodálatos világot és a benne élő embereket, mégpedig a korban még kevéssé ismert módszerrel: fikciós dokumentumfilmet rendezett, amivel bőven megelőzte a korát. A civil szereplők előre megírt szövegeket mondanak, az előre megírt jelenetek közé illeszkednek az eredeti dokumentumfelvételek. Ezek a puszta valós életét mutatják be, az olykor naturalista képek távol állnak a népszínművek délibábos, idealizált világától. A pusztai paraszti élet kevésszámú, hiteles dokumentumfelvételeinek számítanak, amelyről Szőts István már 1945-ben is múlt időben beszélt.

Sokan jöttek el (fotó: www.tromboneart.com)
Megtelt érdeklődőkkel az Írók Boltja galériája

A történet érdekes leágazása Höllering ellentmondásos kapcsolata Móricz Zsigmonddal, akinek első filmes kísérletére adott alkalmat ez a terv. Erre a célra írta Komor ló című elbeszélését, de Höllering több ponton átdolgozta ezt a mély lélekábrázolással készült novellát, ugyanis a puszta valóságos szereplőivel akarta leforgatni a filmet. A móriczi lélekábrázolásra pedig amatőrök nem képesek. Móricz – naplójának tanúsága szerint – különböző pengeváltások után mégis szerette az elkészült filmet. A film stábja igen jelentős alkotókból állt. Az operatőr, Schäffer László Németországban 12 filmet fényképezett (például a Berlin, egy nagyváros szimfóniáját) olyan rendezőkkel, mint Murnau és Ruttmann. A zeneszerző pedig Lajtha László lett, miután Bartók Béla nem vállalta el a felkérést. Lajthát sem volt könnyű meggyőzni, hogy a nevét adja egy ilyen kétes értékű vállalkozáshoz (ne feledjük, a film akkoriban nem számított művészetnek).

hortdvd3d
Megjelent! A DVD extrái: Georg Höllering és a Hortobágy (Szekfü András és Fazekas Eszter beszélgetése), Andrew Hoellering emlékezik

A filmet a magyar cenzúra elutasítással fogadta, „ízléstelennek” mondott jeleneteit, a kiscsikó születését, az állatok párzását, a lótemetést kivágták. Több mint 10 százalékkel csonkították meg így a filmet. A cenzorok becsületére legyen azonban mondva, hogy külföldre, a nemzetközi forgalmazásra viszont kiengedték a csonkítatlan változatot. És természetesen éppen a kivágott jelenetek keltették a legpozitívabb visszhangot. Ennek ellenére a filmet Angliában is meg akarták vágni, de ezt Höllering már nem engedte.

A rendezőt magyar cenzúra annyira elkeserítette, hogy 1936-ban Angliában telepedett le. De az életét örökre megváltoztatta a puszta, még álmodott is vele – írta levelében barátjának, Passuth Lászlónak.

video

Höllering levele barátjához, Passuth Lászlóhoz, Bálint András tolmácsolásában (részlet)

Új szakasza kezdődött az életének. Londonban elit művészmozit alapított: az Academy Cinemát az Oxford Streeten, amely 1945-től 1986-ig működött, 1980-ban bekövetkezett haláláig Höllering igazgatásával. A hatvanas években a magyar film nagy korszakának filmjeit, Jancsó, Makk, Fábri, Kósa alkotásait ő mutatta be Angliában.

hortobagy
Alapjaiban tér el a kor játékfilmjeiben ábrázolt világtól. Veress József (fotó: mandarchiv/Major László)

A háború után (amely számára, ellenséges osztrák lévén, egy Man-szigeti internálást is hozott) 1967-ben látogatott először ismét Magyarországra. Ezt az időszakot Veress József filmtörténész idézte fel. A debreceni Művész moziba – ahonnan az egész magyar filmklub mozgalom is indult – hívták meg egy nagyobb társasággal együtt Hölleringet, aki ekkor felkereste azokat, akikkel egykor forgatott. Ugyanakkor kritikával nyilatkozott arról a közegről, ami a forgatás alatt körülvette: a „hivatalosságok” bolondnak nézték, kinevették, munkáját minden eszközzel akadályozták és megnehezítették.

Beszélgetés közben (fotó: www.tromboneart.com)
A hangot utólag vették fel, ebből fakad, hogy a szájmozgás nincs mindenhol összhangban az elhangzó szöveggel. Fazekas Eszter, Moldován Márton, Veress József (fotó: tromboneart.com)

Höllering a hetvenes években a Filmarchívumnak ajánlotta fel több munkáját, így a Hortobágy nitrokópiáját is, amely alapján Moldován Márton végezte a digitális felújítást. Ez a munka abból áll, hogy összefényelte tónusában, fényerőben az 1200 snitt képeit, s a korabeli, nagyon torz hangfelvételeket szintbe igazította. Több ezer képhibát javított ki, stabilizálta az ugráló képet, eltüntette a ragasztásokat. A végeredmény magáért beszél, összehasonlíthatatlanul jobb, mint a korábban a televízióban sugárzott, élvezhetetlen kópia.

Szekfü András záró szavaiban Höllering jelentőségét úgy foglalta össze: egy kismester, amely összetételben a „mester” éppen olyan fontos, mint a „kis” – másrészt egy olyan mozimenedzser, akinek nagyon sokat köszönhet a magyar filmművészet.

Én pedig, bár ízlésemtől és érdeklődésemtől is távol áll a Hortobágy és a csikós-gulyás romantika, amit tájékozatlanul eddig hozzá képzeltem, már várom, hogy egy unalmas decemberi délután megnézhessem Höllering ritkaságszámba menő dokumentumfelvételeit – és ez engem lep meg a legjobban…

Löwensohn Enikő

A DVD-bemutató teljes hosszban megtekinthető itt.

• Publikálva: 2013.11.25. 16:05 • Címke: dvd, filmtörténet, dvd

Magyar játékfilmek