a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Az én XX. századom – Előzmények

azenhusz_extra_leadEnyedi Ildikó eddig még nem látott filmetűdje.

Igazi filmtörténeti csemege Az én XX. századom – Előzmények, amelyben Enyedi Ildikó első filmje keletkezésének forrásvidékére kalauzol. Ez az etűd nem történeti forrásfeltárás vagy werkfilm, hanem egy újabb varázslat, amitől a néző bűvöletbe esik. Miközben megtudhatjuk, micsoda kutatás előzte meg azt, hogy a film kaleidoszkópikus, meseszerű világa kialakulhasson, újfent elmerülhetünk abban az univerzális létszemléletben, amelyet Az én XX. századom eredeti munkacíme is jelzett: Csodálatos a világ.

video

A számtalan találmány Edison távírójától Pavlovig, a korabeli izzó fényreklámoktól az ősmoziig, a szüfrazsettek, a századfordulós Bécs, a repülés öröme, a századfordulós munkástüntetések, a párizsi világkiállítás megidézése kutatófotókon és archív filmfelvételeken megalapozták a film tartalmát és látványvilágát. Érdekes adalékokat adnak a filmhez, újfajta kontextusba helyezve azt a megejtő világszemléletet, amely annyira egyedivé tette Az én XX. századomat. Ez a kisfilm arról a szerelemről is szól, amely Enyedit Pavlovval, Edisonnal és a többiekkel rokonítja: a tárgy iránti kutató, szinte aranybányász szenvedélyről. Ez az „aranybányász” szabadul be a Szabó Ervin Könyvtár gyönyörű szecessziós termeibe (ahol a Az én XX. századom egyik csodálatosan fényképezett jelenete játszódik); vagy filmarchívumba, ahol enciklopédikus igénnyel próbálja feltérképezni a századforduló műszaki, szellemi vívmányait, nőjogi és politikai mozgalmait, vizuálisan is lenyűgöző eseményeit. Az események antropomorf ábrázolásával visszaperli őket attól a megállíthatatlan és elfajuló modernitástól, amely elindította a Jeles András által „büntetőszázadnak” nevezett önpusztító civilizációt. E kis etűd alapján még nyilvánvalóbbá válik számunkra, hogy ez a csodálatos kavalkád csak díszlet volt Enyedi számára ahhoz, hogy minden ítélet és minősítés nélkül visszatekintve e századra, meg tudjuk látni benne azt a szépséget, egyszerűséget és szeretetet, amit keresünk az életben. Ez a kisfilm is bevezet abba a látásmódba, hogy meglássuk a saját életünkben is, a nyíló pitypangban, a majmokban, egy tükörsima csatornán hajnalban úszó csónakban, a csillagokban és a gépekben, az emberi lélek kormányozhatatlan ösztöneiben és a feltalálók kételyeiben megnyilvánuló, mindent mindennel, a látottnál, sejtettnél mélyebben összefűző univerzális szeretetet.

Fazekas Eszter

• Publikálva: 2012.03.11. 12:34 • Címke: videó, filmtörténet, ajánló, dvd