Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Az új DVD-kiadás különlegessége, hogy a digitálisan felújított film mellett ötven percnyi extra anyagot tartalmaz, amelyben az alkotók tekintenek vissza a film készítésének körülményeire. Ugyanezen alkotók egy része volt jelen most, a DVD bemutatóján is.
Monory Mész András rendező elmondta, hogy a film gyártása Simó Sándor támogatása mellett meglepően hamar zöld utat kapott, de az 1990-es filmszemlén, a rendszerváltás elején politikai okokból nem kaphatott díjat (kivéve a külföldi újságírók FIPRESCI-díját).
Monory Mész András rendező
A Felhőcskét alakító Kistamás Lászlót Londonban érte a rendező felkérése. Ő akkor már Jeles András színházában és Sőth Sándor Szárnyas ügynökében is szerepelt, noha nem színész és ebben a filmben a saját karakterétől gyökeresen eltérő figurát kellett megformálnia, festett szőkén és borotvált mellkassal. A Művész moziban évekig játszották folyamatosan a filmet és sok autogrammot kellett kiosztania a rajongó lányoknak „Felhőcske” néven.
Kistamás László (balra) és a beszélgetés vezetője, Teszler Tamás
Szabó Gábor operatőr elmondta, hogy a film emlékezetesen egyedi látványvilágának alapja a rendező erős víziója, nem közhelyes szövege volt, amely megadta az irányt, amit aztán a látványvilágért felelős team továbbgondolhatott. Mindenki hozzáadta a maga ötleteit. Még analóg technikával dolgoztak, általában utószinkronnal, mert hangos volt a kamera. Akkoriban jött be egy új, vállra vehető, csendes kameratípus, amivel már hangot is lehetett forgatni, ami lehetőséget adott a színészeknek az improvizációra.
Monory Mész András, Zsótér László és Szabó Gábor
Akkoriban még nem volt számítógépes utómunka, minden valódi volt: a terepasztal, a vonatok, a makettek, a homokból formált Holdfelszín. A hideg, fémes látványvilág megteremtése sem ment egy gombnyomásra, mint ma a megfelelő szoftverekkel menne, mindenre speciális eszközöket és eljárásokat kellett kitalálni, rögtönözni.
Részlet a filmből
Zsótér László, a látványtervező is megerősítette, hogy a hiteles, de mégsem valódi látványvilág megteremtése igen kreatív módon történt. Még az sem volt mindegy, hogy egy szemétkupac miből állt, mert „ebben a filmben még a szemétkupacnak is lelke volt”.
Részlet a beszélgetésből
Ez az aprólékos, kézműves műgond is hozzájárul ahhoz, hogy a film képi és zenei világa kis híján negyedszázaddal a bemutató után is modernnek, előremutatónak hat. A Meteo a rendszerváltás környékén felnőtté váló generáció kultuszfilmje volt, amelyet évekig játszott folyamatosan a Művész mozi. Reméljük, hogy a nosztalgiázó negyvenesek mellett a mai fiatalokat is meghódítja majd.
LE