A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Itt „békeharc” volt, nem „make love, not war”. A kommuna helyett galerik voltak, a tudatmódosítók hazai szinten megálltak a nyolc napos szavatosságú söröknél és pálinkáknál. Közben lepergett fél évszázad, történelem lett a magyar 60-as, 70-es évekből is. Most a Karton Galéria vette a fáradtságot és kiállítást rendezett róluk/rólunk.
Ami nem egyszerű a feladat, hiszen ebben már sokan „benne voltunk”, a mostani középkorúak jórészt megélték ezeket az időket. Emlékeik vannak, amik talán meg is szépültek az idővel. Régi szerelmek, kocsmák, zenék sejlenek fel és néha, magányos perceinkben, vagy éppen régi barátok érkezése után előkerülnek a fotóalbumok is. Mint ahogyan a Kartonban most Mezey András „Golyó” többnyire fekete-fehér fotográfiái. Amelyeken ott vannak szépen a nagy fővárosi galerik arcai. A kalefosok (Moszkva tériek) és a Jégbüfé, vagy éppen a legendás Rózsa presszó környékén gyülekezők. Ott ácsorognak a Jugoszláviából, vagy a nyugati kiküldetésből behozott farmerokban, miután otthon rövidhullámon meghallgatták a Szabad Európát (SZER), vagy még inkább a Luxemburgi rádió (Luxi) slágerlistáját. Futó kapcsolatok a szexuális forradalom extázisában, vagy inkább a bádogpultra, kocsmaasztalra borulva alvás. Mert nekünk ez utóbbiak jutottak a hippiségből, a hatalom ugyanis csak ritkán kutakodott a hálószobákban, a jóindulatú kocsmárosok pedig nem kértek személyit a söntésekben.
A Rákóczi-galeri
Ilyen arcok néznek ránk alkoholtól kábultan Mezey fotóalbumából, egyforma szürke kartonokra felragasztva. Köztük ott vannak a kor művészei: a hajpánt nélküli Karátson Gábor, Xantus János, Dixi, akinek pszichés dolgaiból állítólag a felesége doktorit írt, vagy éppen Zuzu (Méhes Lóránt). A mindenütt otthonosan mozgó Erdély Miklós, Szentjóby Tamás, a máig aktív Vető János, vagy a tragikus véget ért tehetség, Bódy Gábor. És „bálványaink”, a zenészek: az éppen bergendys Demjén Rózsi bőr tangában és combközépig érő csizmában, Radics Béla szétsörözve és konyakozva emeli magasra a kezét 1970-ben a legendás Ifjúsági Parkban. A Flottilla zenekar valami művházban Kékes televízióval fényképezve, vagy éppen Makray Pál és Flamm Ferenc homályosan az Atlaszból. A fénykép szélén a golyóstollas felirat: „Flammot hallgatni kínlódás volt”. De nem csak ez, maga a létezés is az volt Magyarországon a csúf szürke 70-es években. Ezért is szólt sok kocsmázás a „dobbantásról”, a disszidálásról és a szabad világban való élet tervezgetéséről.
Sarkadi Péter: LSD
Ott vannak a szürke kartonra ragasztva azok is, akiknek ez összejött: Sneci, Tüdő, Mogyoró és Degesz már színes fotókat postáztak a szabad világból. És ott vannak azok is, akik Nagyfát megjárva kocsmák mélyén, itthon végezték be, mint Kacsa a Nagyfa galeriből, aki nagyon keményen ült azon a motoron sötét napszemüvegben. No és persze a lányok is szürke kartonra kerültek, itt van Lekvár húga a zártosztályon, vagy a vonatlépcsőn álló csinos Baróti ikrek. És további kartonok hosszú hajú fiúkról, régi poénokról, az egyiken még a Cseh Tamás által is megénekelt „Rajnák nevű klubvezető” is feltűnik. Rajnák Lászlóról, az Ifipark igazgatójáról is van egy számára láthatóan nemszeretem fénykép. És a sok ilyen-olyan minőségű fotográfia mellett a korszak jeles, vagy éppen kevésbé ismert képzőművészeitől is vannak Zombori Mónika válogatásában alkotások.
Szép leányok, ne sírjatok filmplakát (r: Mészáros Márta, 1970, plakátterv: Kovács György)
Mindjárt az elején Kemény György jellegzetes filmplakátjai, köztük az 1970-es Szépleányok ne sírjatok, a filmet mellette lapostévén is meg lehet nézni. Itt vannak Vető Jánosnak a nem egészen három évig működő, legendás Kex frontemberéről, az 1971-ben NSZK-ba disszidáló Baksa-Soós Jánosról készített fotói és van két kicsiny Baksa-Soós grafika is. Kikerült a falra a Konkoly Gyula A sárga tengeralattjáróhoz készült magyarországi plakátja, vagy Méhes Lóránt Zuzu napszemüveg kollekciója is. Baksa-Soóst Koncz András is lefényképezte, egy másik képén Hajas Tibor ül a Rózsa presszó teraszán 1976-ban, majd ugyanott az önkéntes távozás mellett döntő Bódy Gábor érzi láthatóan magát remekül. Diner Tamás a Toldi Galéria 1976-os báljáról készített csoportképet, ahol már ott van feltörekvőként feLugossy Laca és efZámbó is, mert az idő az múlik, és mindig jönnek újak. Így a magyar hippik szerencsésebbje is ma már boldog nagypapa vagy nagymama. Olyanok voltak/voltunk, mint a magyar narancs, kicsit savanyúak, kicsit sárgák, de nem igazán tehettek/tehettünk róla.
Pálffy Lajos
Magyar hippik
A hippi mozgalom és az underground művészet. Válogatás az 1960-as és 1970-es évek underground műveiből és korabeli felvételekből
Karton Galéria
2014. február 7. – március 28.