A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A diszeli Látványtár Szertára több generáció használati tárgyainak, viseleti darabjainak mintegy harminc éve gyarapodó, speciális tárgyegyüttese, amely most a budapesti Vízivárosi Galériában vendégszerepel.
Volt egyszer egy vízimalom, pontosabban az Eger patakon, amikor még víz is folyt benne, volt vagy harminc is. A számunkra érdekeset Diszelben építették fel talán még az 1200-as években jóféle mészkőből és bazaltból. A régi írások szerint 1409-ben egy Halápi Fekecs nevű emberhez jutott zálogként, talán ezért is nevezik a diszeliek máig (!) Fekecsnek. Na, ebben a Fekecsben zsúfolódik össze az Első Magyar Látványtár sok ezer tétele, amely tárgytengerből most néhány szép darabot Budára utaztattak, a Vízivárosi Galériába.
A valamikori Sztankovics-malom, amelyben most az Első Magyar Látványtár található
Ez Fekecs malom azért még megér pár mondatot, mert megszámlálhatatlan tulajdonosváltása után 1911-től Stankovics György kezébe került a sokat látott épület. Stankovics pedig befektetett olyannyira, hogy 1915-ben már a malom turbinájára alapozva villanyvilágítás volt a faluban. Az innovatív molnár évi tíz pengőt kért villanykörténként, ami azért nem vágott földhöz senkit, akinek igénye volt rá. A családot viszont igen az államosítás, a malmot pedig végleg a közeli bauxitbánya és annak egyenes következménye, a patak kiapadása. Így aztán a hetvenes évektől az idő őrölt már a malomban, pontosabban felőrölte az épületet, amelynek bádogtetejét elvitték a szelek, szintjei pedig egymásra szakadtak. Hát, ebből a siralmas állapotból indult el 1987-ben a munka és jött létre 1990-ben a Látványtár alapítványa.
A Látványtár belülről. Fotó: Molnár László
Mostanában már az évente megújuló tárlatok mellett utazó kiállításra is telik a tárosoknak. A ragasztott üvegdobozokban kiállított szuvenírekből, giccsekből, nippekből, ilyen-olyan tárgyakból és képzőművészeti, vagy legalább is ilyen szándékkal létrehozott alkotásokból álló válogatás. Aminek „szertár” része közel harminc év kidobott holmijaiból, padlásokon az örökkévalóságnak eltett darabokból, a mára már a múlté lett falusi szeméttelepek kincsestárából állíttatott össze. Mégpedig oly gondossággal és szeretettel, hogy az már csodaszámba megy. Így kerülhetett üvegdobozba egy kőműves brigád elvonulta után talált maradék pálinka – régi, visszaváltható fél literes műanyagpalackban. De itt van Sós Jani bácsi padlásra került ballábas (?) csizmája, vagy Nyitrai Margit néni szandálja, háza egér rágta kamrájából, hét évvel a halála utánról. S ha már lábbeli, van itt üvegdobozolva ragaszkodásból túlhordott lábbeli is, pont olyan formátumú, mint az én egykori elnyűhetetlen nyersbőr Alföldi cipőm, a papucsorrú, félmagas szárú.
A Rozsdamarások sorozat hat tárgya között az öreg parazsas vasaló, a rozsdás pincekulcs és az enyészeté lett csavaros korcsolya mellett van egy 1937 mintájú Frommel pisztoly is, visszavonhatatlanul belerozsdásodott, üres tárral. Négy üvegdobozban van három baltacsapás eredménye hasított fa formájában, de üveg mögé került egy férfiinget merevítő karton is. Tudják, az, amire gombostűkkel rögzítették a már akkor Kínából érkező flanelingeket, amik, ha nem lettek rögtön befogva, még beléjük is rozsdásodhatott egypár gombostű. Másodszor is a földből címet kapott egy üvegdoboz, melyben kertásás és más földmunkák során előjött törött cseréppipák kerültek, és a Vízivárosi Galériába érkezett a 618-as számú tapolcai ABC 1994. április 6-án 14.35-kor megvásárolt teljes tűzkőkészlete is. Az Esendőség ereje sorozat kőbányából előkerült drótkötéldarabját, vagy cimbalomtőkéjét is igencsak megrágta már az idő, mint ahogy eme jó étvágyú mindent megoldó nem ment el csak úgy egy kút mélyén több, mint tíz évet eltöltő vödör mellett sem.
Altorjai Sándor: Két hülye
Itt van Altorjai Sándor Két hülye című kollázsa, Szemadám György Egér-művek és Kágyiló-művek című munkája az egerek és meztelen csigák által megrágott diókkal. Orosz István a Santo Stefano Rotondóról metszett trükkös sorozatának egyik darabja, vagy Július Gyulának Aranycsapat című nyomata három nemzeti színű „szárra” fűzött, válogatott mezbe bújtatott csocsóbábút ábrázoló nyomatával. De van itt egy picinyke Moholy-Nagy László-rajz is, no és valahogy ide került a szintén közelben lakó Somogyi Győző döbbenetes erejű Keresztje is.
Aki pedig mindezek után nem ugrik be a Vízivárosi Galériába, vagy egy balatoni esős nyári napon a Fekecs malomba, az magára vessen. Szegényebb maradt egy élménnyel, nem is akármilyennel.
Pálffy Lajos
Szertár – válogatás az Első Magyar Látványtár gyűjteményéből
A Vízivárosi Galéria Művészeti gyűjtemények sorozatában