a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
"Hófehér csipkeruhában, hófehér hajjal" – Blaha Lujza filmen
Mielőtt ezt a mozit elkezdtük, egész éjjel nem tudtam aludni. Nem bírtam
ugyanis elképzelni: hogy lesz, mint lesz. Szerepet se kaptam, próba se
volt – sose láttam én még ilyen furcsa-módi színészetet.A nők éve alkalmából tematikus rendezvénysorozat indult a Gödöllői Városi Múzeumban, Híres hölgyek Gödöllőn címmel, amelynek keretében most Blaha Lujzára emlékeznek, akinek a XIX. század végén több mint egy évtizedig volt nyaralója a gödöllői hegyek alatt. A nyári lak egyik szobáját kedvenc darabja, A piros bugyelláris című népszínmű díszletei mintájára rendezte be tulipános ládákkal, mázas edényekkel, s ide vonult vissza pár heti pihenésre, amikor a színházban az előadások szüneteltek. A gödöllőiek úgy tudják, hogy a nyaralót egy alkalommal még Erzsébet királyné is meglátogatta. Blaha Lujza emlékét a város azóta is szeretettel őrzi, róla nevezték el azt az utcát, amelyben a nyaraló volt, noha az épület ma már nem áll, 1944-ben egy szőnyegbombázás során megsemmisült.
A piros bugyelláris – Blaha Lujza Gödöllőn című időszaki kiállítás, amely március 10-én nyílt meg, a színésznő életének, pályafutásának fontosabb állomásait, gödöllői kapcsolatait mutatja be. A kiállítás kurátora, Kerényiné Bakonyi Eszter muzeológus gazdag anyagot válogatott össze, amelyben a festmények, fényképek, színházi plakátok mellett Blaha Lujza személyes tárgyai, eredeti ruhája is látható, s a Nemzeti Színház egyik színpadképét makett eleveníti meg. A tárlat különlegessége, hogy a látogatók egy 1916-ban készült filmfelvételen Blaha Lujza játékában is gyönyörködhetnek.
A nemzet csalogánya 1901. május 18-án állt először kamera elé. Ezen a napon az Uránia Tudományos Színház tetőteraszán forgatták ugyanis az Igazi magyar csárdást, amely egyike volt azoknak a történelmi és modern táncokat bemutató rövid filmeknek, vagy ahogy akkor nevezték, kinematogrammoknak, amelyek Pekár Gyula A táncz című előadását szemléltették, s amelyek összességét az első magyar filmként tartjuk számon. A színpadias jelenetben, amely egy kocsmában játszódik, Blaha Lujza egy csaplárosnét alakít, partnere Kiss Mihály egy huszárőrmester szerepében. A csaplárosné kacérkodva illeg-billeg, s bort önt a huszárnak, de az rá se hederít, csak szótlanul iszogat. A bor azonban hatni kezd, s a huszár felpattan, derékon kapja a csaplárosnét. Előbb a lassút, majd a frisset járják. Sajnos A táncz valamennyi felvétele, így ez a Blaha Lujzával készült filmjelenet is, elveszett.
Blaha Lujza második alkalommal 1916 őszén a Pannónia és a Sziget utca sarkán álló üvegműteremben filmezett, Csiky Gergely nagysikerű darabja, a Nagymama filmváltozatának címszerepét játszotta el, a Corvin filmgyár produkciójában, Korda Sándor rendezésében. Az idős, s már néhány éve visszavonult színésznő számára, aki A tánczhoz készült rövid filmfelvételt leszámítva addig csak színházban szerepelt, különös élmény volt a filmezés, amelyről a forgatáskor készült interjúban számol be:
"Hófehér csipkeruhában, hófehér hajjal csöndesen és szerényen ül a nagyasszony egy karosszékben és várja a következő jelenését.
– Mik az érzései, Méltóságos asszonyom, most, amikor ezt az új művészi működését végzi?
– Istenem! Nagyon különös ez nekem. Eltekintve attól, hogy már nagyon elszoktam a játéktól, mégis: ugyanaz az izgalom, szívdobogás, szóval lámpaláz vett erőt rajtam, mint egész életemen keresztül, minden premierem előtt. Mielőtt ezt a mozit elkezdtük, egész éjjel nem tudtam aludni. Nem bírtam ugyanis elképzelni: hogy lesz, mint lesz. Szerepet se kaptam, próba se volt – sose láttam én még ilyen furcsa-módi színészetet. Hát hiszen se a fejet nem erőlteti meg, se a hangot, de annál jobban az idegeket… Hanem már belejöttem. Kedves partnereim is segítenek (mind "régi" kipróbált moziszínész), köztük az én jó Szirmai kollegám, meg a Nemzetiből Mészáros Lojzi, Gabányi, a kis Ághy Böske, Hajdu József, azután Fényes Annuska, Várkonyi, Marosi Adél… Jól megy minden, csak az a furcsa, hogy a végén kezdjük, az elején végezzük és alig játszunk egy-egy percig egyfolytában. Az is szokatlan nekem, hogy rőfszámra mérik a színészkedést. Valaha nálunk úgy mondták: ez a jelenet tízperces, a felvonás egyórás, vagy hogy a darab három óra hosszáig tart; most meg: tíz méter, száz méter, ezer méter! Hogy amit én játszom, azt méterszámra mérjék, mint a posztót, hát ezen én mindig mosolygok… És nevetett, hogy a csutakos szürke ősz aranyszínre vált és csengett az üveghodály és jókedvre derültek talán meg a komor lipótvárosi gyárépületek is körös-körül.” [Kürthy György: Blaháné – filmen. Mozihét, 1916/44]
A kiállítás, amelyen Blaha Lujza egyetlen fennmaradt filmje, a Nagymama töredéke is látható, 2012. szeptember 30-ig tart nyitva.
Balogh Gyöngyi