Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
Indul a Budapest Smartwalk, ahol idegenvezető nélkül, QR-kódok segítségével járhatjuk be a (bel)várost. Szombaton mutatták be a városi séta új arcát jelentő vállalkozást, melynek révén az V. kerület új sétálóutcája okostelefonnal is megismerhető.
A Budapest Smartwalks az V. kerület felújítását követő pályázati kiírás eredményeképpen jött létre. A projekt megalkotói Lakatos Bernadett, a Fiatal Magyar Művészek Egyesületének elnöke és Csernai Kata QR-kód fanatikus, akik azt találták ki, hogy érdekes lehet Budapestet úgy bejárni, hogy idegenvezető nélkül, QR-kód leolvasó segítségével kapjunk információkat egy-egy épület történetéről és jelenéről.
A sétaútvonal a felújított Ferenciek terétől indul és a Belváros Új Főutcájának érintésével a Március 15. térig halad. Érinti a kötelező nevezetességeket, a Centrál kávéházat és a párizsi udvart, és a kevésbé felkapott helyszíneket, például a Contra Aquincumot vagy a Haris közt is. A szokásos idegenvezetéstől eltérően a hangsúly nem az építészeti stílusokon és az évszámokon van, hanem azokon a városi legendákon, amelyekkel megidézhető a hely szelleme, a letűnt korok hangulata. Az eredeti terv szerint az épületek előtt információs táblákon elhelyezett QR-kódok várnák a látogatókat, de az idő rövidsége miatt ezek nem készülhettek még el, ezért egy információs füzetbe gyűjtötték a kódokat, ezek alapján lehet tájékozódni, illetve játékosan megismerni a városrész történetét.
A csapat: Kollányi Julianna, Csernai Kata, Lakatos Bernadett és Nagy Tímea birge (Forrás: Budapest Smartwalks Facebook-oldala)
Csernai Kata, akinek a nevéhez fűződik a QR Jewel Kids márkanéven forgalmazott QR-kódos gyerekazonosító megvalósítása is, kiemelte a sajtótájékoztatón, hogy ez nem egy végleges forma. Az alkotók célja, hogy a weboldal látogatói is hozzátegyenek információkat a városi legendákhoz és történetekhez. A QR-kódokat tartalmazó füzet és weboldal (amelyre a kódok vezetnek) úgy egészítik ki egymást, hogy a füzetben egy kis ajánló, figyelemfelkeltő szöveg olvasható, a mellette található QR-kódot beolvasva pedig többet meg lehet tudni az adott épületről. A séta háttéranyagát és a sajtótájékoztatót követő sétademonstrációt a Sziklakórház idegenvezetője, Nagy Tímea birge tartotta. Számára az a legfontosabb a projekt kapcsán, hogy nemcsak a helyi lakosok, de a turisták (külföldiek vagy magyarok – a szövegek angolul is olvashatók) szinte kézzelfogható élményt kapjanak Budapestről.
Az „önjáró túra” térképét 200 plakáton és 2000 információs füzetben találhatják meg az érdeklődök a sétaútvonal helyszíneit övező lelőhelyeken, illetve letölthetőek a Budapest Smartwalks honlapjáról.
mandarchiv.hu