a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Nosztalgia és harangszoknya
Moziajánló: Populaire kisasszony
„Azok a szép, könnyed ötvenes évek? Azoknak vége, mert jönnek a hatvanasok.” (ismeretlen szerző)Rose Pamphyle (Déborah François) egy kis normandiai faluban, a szatócsboltban nőtt föl. Özvegy apja a falu legjobb partiját szánja neki, ám Rose 1958-ban, huszonegy évesen titokban a városba utazik. Titkárnő szeretne lenni, mint önállóságra törekvő lánytársai közül annyian. Jelentkezik a középkorú Louis Échard (Romain Duris) biztosítási irodájába, aki fölveszi, mert meglátja a gyakorlatlan, ügyetlen lányban a kivételes gépírótehetséget. Sajátos edzési módszerével – amely az érzelmi manipulációt, trükközést is megengedi – eléri, hogy Rose-ból versenyképes gépíró, majd versenyeket sorra nyerő sztár, híresség váljon. Maradjon a film titka, hogy megnyeri-e Rose a világbajnokságot, vagy hogy a Jane Eyre Rochesterére emékeztető, az életre mélyen megsértődött főnök és beosztottja között vibráló érzelmi vihar megnyugtató véget ér-e, ahogyan az is, miért nem házasodott meg Louis fiatalkorában, vagy miért nem ő gazdagodott meg az általa fölfedezett van Gogh-kép eladásából.
A Populaire kisasszony magyar címként körülbelül akkora melléfogás, mint ha Tarantino Pulp Fictionét ‘Ponyvaregény úr’ címmel forgalmazták volna (amit nem ment az a körülmény, hogy Németországban is elkövették ezt a hibát). Nem véletlen a párhuzam, a Populaire is filmes film, bár békésebb terepről tudósít: az ötvenes évek technicolor romantikus komédiáinak kivonata. A film a címét ugyanis nem a főhősnőről, hanem egy stílszerűen rózsaszín, Populaire márkanevű írógépről kapta. Az Usine nouvelle című ipari szaklap kritikája mutat rá arra, hogy a francia bemutató hetében négyszázezres nézőszámot elért alkotás „címszereplőjének” alkotója, az üzemét a 18. század végén megalapító Frédéric Japy (1749-1812) a gyorsaságot, hatékonyságot mindenek elé helyező modern ipar egyik megteremtője volt Franciaországban. Alap-jelentéselem sikkadna el, ha a magyar változatra figyelnénk, a film fontos fordulópontján, a világbajnokságon Rose ugyanis szponzorai – két kitalált Japy-karakter, a pénzsóvár apa és fia – ellenében a korabeli csúcstechnológiát képviselő, hiperszuper Populaire-ről az édesapja üzletéből származó régi gépére vált. Ugyanebben a jelenetben megjelenik a gömbfejes írógép prototípusának terve, s a nyomulós ifjabb Japy óriási jobbegyenest kap a szerelmes Louis-tól. A Japy-család leszármazottai érthetően nem lelkesedtek a filmért. A retro-melodráma tudása más, mint a technikatörténeté, tudatja a „high tech vintage” nyelvén is a film.
A Populaire úgy tesz, mint főhőse, a beszélő nevű Rose Pamphyle (pamphilos ’mindenkit kedvelő’): bájosan pislogva jelentéktelen kiscicának álcázza a benne rejlő oroszlánt. A film közhelyesre koptatott ügyes dramaturgiai ötletek használatával mimikrizi, mintha semmiség volna, mintha a feminizmus térnyerése előtti nőképpel operálna afféle enyhén cinikus My Fair Ladyként, s a nosztalgikus szerelmi történet-vonallal remélhetőleg lefegyverzi annak ellenzőit. Ugyanakkor – s erre egyebek között Philip French kiváló kitikája hívja föl a figyelmet – az elsőfilmes Régis Roinsardnak a kisujjában van az áthallásképzés és annak ügyes eltüntetése. A film közeli rokona nemcsak az Amélie csodálatos életének (2001, Jean-Pierre Jeunet), vagy az egy évvel későbbi Tajtékos napoknak (2013, Michel Gondry), hanem Hazanavicius Oscar-díjjal jutalmazott A némafilmesének is (2011). Ez utóbbival az itt mellékszerepet játszó Bérénice Bejo, és a közös operatőr, Guillaume Schiffman is összeköti. S az már filmtörténet, hogy Schiffmann édesanyja, Suzanne hosszú évekig François Truffaut asszisztense volt. Ahogyan az is, hogy az 1970-80-as évek emblematikus színésznője, Bertrand Blier sztárja, Miou-Miou, illetve Eddy Mitchell, a francia rock-szcéna legkedvesebb mackója alakítják Louis szüleinek szerepét. Amúgy szép kis szülők: már az első pillanattól az ismeretlen fiatal lánynak drukkolnak morózus, másképpen hímsoviniszta fiuk ellenében.
Ajánljuk:
• titkárnőknek
• a francia filmek kedvelőinek
• a összetett jelentésű műfajfilmek iránt érdeklődőknek
• a szépen komponált, elegáns beállítások rajongóinak
Populaire kisasszony
Populaire, színes, feliratos, francia vígjáték, 111 perc, 2012
rendezte: Régis Roinsard, forgatókönyv: Régis Roinsard, Daniel Presley, operatőr: Guillaume Schiffman, vágó: Laure Gardette, Sophie Reine, zene: Robin Coudert, Emmanuel D’Orlando, látvány: Sylvie Olive, szereplők: Déborah François (Rose Pamphyle), Romain Duris (Louis Échard), Bérénice Bejo (Marie Taylor), Shaun Benson (Bob Taylor), Nicolas Bedos (Gilbert Japy), Miou-Miou (Madeleine Échard), Eddy Mitchell (Georges Échard)
forgalmazza: Anjou Lafayette
bemutató: 2014. május 15.
Boronyák Rita