a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

Hogyan került román cenzor a budapesti plakátra?

Az Ithaka-program keretében vásárolt plakátokat állított ki a Magyar Nemzeti Galéria. A 10 ritkaság Julius Paul (1867-1938) gyűjteményéből származik. A temesvári származású bécsi gyűjtő különös figyelmet fordított a századforduló és a tízes évek magyar plakátművészetre, ezen belül Bíró Mihály munkáira.

Julius Paul, akit Temesváron talán még Pál Gyulának szólítottak, fontos személyisége volt a berlini alapítású Plakátbarátok Egyesületének (Verein der Plakatfreunde), amelynek tagjai egymás között is adtak, vettek, cseréltek plakátokat. Így került kapcsolatba Bedő Rudolffal is, akitől hozzájuthatott a gyűjteményében fontos helyet foglaló Bíró Mihály munkáihoz. Igaz, Bírót ismerhette Bécsből is, ahová a korábban állami ösztöndíjjal Berlinben és Párizsban tanuló művész a magyarországi proletárdiktatúra után menekülni kényszerült. Az elkötelezetten baloldali Bíró ugyanis már 1911-ben megrajzolta a Népszava híres kalapácsos emberét, majd 1919-ben további plakátok (Te! sötétben bujkáló rémhírterjesztő ellenforradalmár, reszkess!) mellett kormánybiztosként ő volt az diktatúra ünnepeinek a látványtervezője is. (Bíró Bécsben egy Horthy-albumot is kiadott a fehérterror azon rémtetteiről, amikről ott hallomásból értesült.) A Nemzeti Galéria most Bíró két plakáttervét és egy 1911-12-re datálható, tanszerkereskedést reklámozó humoros plakátját (Az én mamám a Pauker bácsinál vásárolja az írószereket) vásárolta meg az örökösöktől. A kiállítás rendezője a két színes rajz és a plakát mellé egy Bíró önarcképet is kiválasztott a galéria gyűjteményéből, amiről a bohém művész katonaruhában elgondolkodva, komolyan néz ránk.

Bíró Mihály, Az én mamám is Pauker bácsinál veszi a papír és írószereket, 1911-1912, színes litográfia, 1110 mm x 860 mm, Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Bíró István plakátja

A plakátok közül Bíró mellett Örkényi Istvánnak a „terncséntepliczi” gyógyfürdőt reklámozó 1910-es munkáját is megvásárolták. A festői hatású, központjába az erdők közül kiemelkedő fürdő látképét a „T” betű foglalja keretbe, a feliratból pedig megtudhatjuk, hogy a kénes hőforrások és iszapfürdők jók a köszvény, a csúz és az „ischias” ellen. A plakát aljában pedig egy erőteljes férfiakt éppen a mankói hajítja el. Örkényi dolgozott a Kner Nyomdának is és szőnyeget szőtt a gödöllői művésztelepen, később pedig az iparművészeti és az iparrajz iskola tanára is volt. A „visszaszerzett” plakátok közül Bér Dezső két munkáját kell még mindenképpen megemlíteni. A saját, háborús gúnyrajzos kiállítását hirdető plakát (Bér háborús kiállítása a Könyves Kálmán szalonjában, 1916) mellett a híres Borsszem Jankót is reklámozza, amelynek Molnár Jenővel együtt ő volt a vezető szerkesztője. A kőnyomatos plakáton főmunkatársként van feltüntetve Karinthy Frigyes is. A tárlat egyik vitrinjében ott van Bér kevésbé humoros grafikája, ami a Vaskapu fölé magasodó Tisza Istvánt ábrázolja, aki 1915-ben a rá jellemző eréllyel megoldotta a sekély víz miatt elakadt romániai gabonaszállítmányok problémáját.

Bér Dezső, Borsszem Jankó; Szerkesztik: Molnár Jenö és Bér, Munkatárs: Karinthy Frigyes, 1910 körül színes litográfia, 950 mm x 635 mm, Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Bér Dezső plakátja

A franciaországi és amerikai tanulmányokat folyató Honti Nándornak A Nap című lapot rikkancsok tömegével reklámozó 1919-es plakátján feltűnik a román cenzor engedélyezése is (Cenzurat: Ath. Petrutiu Uzdinantul), éppen azokban a napokban került nyomdába, amikor a román hadsereg megszállta és kirabolta Budapestet. A kiállítás talán legszebb darabja Földes (Feld) Imrének, a filmek, mozik és mulatók kiemelkedő palkátgrafikusának az Apolló kabarét hirdető darabja, középpontjában egy impozáns nő figurájával. A kabaré egyébként a Blaha Lujza téren működött 1915 és 1918 között. Másik most megvásárolt plakátja a kisebb méretű, Az Ujság című lapot reklámozó erőteljes grafika, melyen háttérben a Parlamenttel és a Gellért-heggyel egy cilinderes, szivarozó úr olvassa a hirdetés tárgyát.

Honti Nándor, A Nap megjelenik délben, 1919, színes litográfia, 1260 mm x 950 mm, Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Honti Nándor plakátja

Plakátritkaságokkal lett tehát gazdagabb a Nemzeti Galéria, a gyönyörű munkákat szeptember 21-ig lehet megnézni a Grafikai Kabinetben.

Pálffy Lajos