Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
Fényes győzelem Piskinél, nemzeti tragédia Mohácsnál. Hogy minek mekkora szerepe van a győzelemben vagy vereségben, az kiderül a MaNDA által indított Magyar történelmi csaták 3D-ben című sorozatból.
A korhű környezetben, katonai felszerelésben küzdő seregekkel újrajátszható lesz minden csata, és csak a játékosok ügyességén és eszén múlik, mi történik. A virtuális játékot oktatási segédanyagként is lehet majd használni, hiszen a Magyar Nemzeti Digitális Archívum távolabbi terve, hogy a közgyűjtemények digitalizált anyagai felhasználhatóak legyenek az oktatásban. Ezt a célt szolgálják majd azok a MaNDA-pontok, amelyek oktatási intézményekben, könyvtárakban lesznek elérhetőek és ingyenesen letölthetőek a felhasználók számára.
Ezúton szeretettel meghívjuk a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kulturális Államtitkárságának és a Magyar Nemzeti Digitális Archívumnak közös sajtótájékoztatójára, amelynek vendége:
Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár,
Lovas Lajos MaNDA főigazgató
Baltavári Tamás történész
A sajtótájékoztató időpontja: 2012. március 27., kedd 11.00 óra
Helyszíne: Örökmozgó Filmmúzeum (VII. Erzsébet krt. 39.)
A kapcsolodó film a készülő játék látványvilágát mutatja be.
A piski csata A Bem által december közepén Erdély felszabadítására indított győzelmes harc egy hónap múlva Szeben előtt megtorpant. A város sikertelen ostroma után az erdélyi hadsereg hátrálni kényszerült a Puchner tábornok vezette császári túlerő előtt. A négynapos visszavonulás végén Bem seregének Dévánál sikerült egyesülnie az Aradról és Zaránd vármegyéből érkező erősítésekkel, és így ismét szembefordulhatott a közelgő ellenséggel. Puchner, a császári csapatok vezére havasalföldi orosz csapatokat hívott be Nagyszeben és Brassó megszállására, hogy így minden erejét Bem ellen vethesse be. A két sereg Hunyad vármegyében, a Marostól délre, a sebes folyású Sztrigy folyó melletti Piskinél csapott össze. Bem és Puchner serege nagyjából azonos létszámú volt, mindkét sereg körülbelül 7-8000 főt tett ki, azonban Puchnernek még a segítségére voltak román felkelő szabadcsapatok is. Az ütközet 1849. február 9-én, a reggeli órákban vette kezdetét. A csata központi elemét a Sztrigyen átívelő 40 méteres fahíd alkotta, ennek birtoklásán múlott lényegében Erdély további sorsa. A harc tüzérségi párbajjal indult, majd a két sereg összecsapott egymással. A magyar honvédek elszántan védték a hidat, de folyamatosan szorultak visszafelé, helyzetükön még az sem javított, hogy Kemény Farkas bevetette a Mátyás-huszárokat. Csak egy második magyar lovasroham tudta visszavetni az osztrákokat, amivel stabilizálódott a híd birtoklása. Ekkor érkezett meg Czetz János, aki újra támadást indított a hídon át a Máriássy-zászlóaljjal együtt. Óriási kavarodás keletkezett a Sztrigy fölött, amit csak fokozott az, hogy a Máriássy-zászlóalj felszerelése hasonlított az osztrákokéhoz. A hídon máig tisztázatlan okokból fehér zászlók kezdtek el lobogni, a katonák barátkozni kezdtek egymással. Csak Czetz közbelépése akadályozta meg a magyar honvédek lefegyverzését. Az újra kezdődő harcban az osztrákok leszorultak a hídról, aminek hatására Puchner is a helyszínre sietett, és általános támadást rendelt el. Az átkelő huszárokat gyilkos ágyú- és sortűzzel fogadta, mire a magyarok hátrálni kezdtek, amiből végül fejvesztett menekülés lett vissza a hídon át. Ismét ádáz harc kezdődött a hídon. Azonban Bem felismerte, hogy az osztrák tüzérség tüze egyre ritkul, tehát fogyóban van a lőszerük. A Bethlen Gergely parancsnoksága alatt álló tartalék segítségével sikerült feltartóztatni menekülő bajtársaikat és ismét harcrendbe állítani őket, majd ellentámadást vezényelt Bem a hídon már átkelt osztrák erők ellen. Ennek hatására Puchner erői fejvesztett menekülésbe kezdtek, át a Sztrigyen, de a túlparton még estig tartott a csata, mire az osztrákok megfutottak. A magyarok győzelmével zárult csata döntő jelentőségű volt, mert bár az erdélyi harcok még több mint egy hónapig tartottak, az erdélyi császári had többé már nem volt képes összeszedni magát. Bem lépéselőnybe került, február 15-én Medgyesre vezette seregét, ahonnan már fel tudott készülni a hozzá csatlakozott székely haderővel Nagyszeben második ostromára. Március végére aztán egész Erdély területéről sikerült kiűzni az ellenséget. |