a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Egyszerre telt és karcsú, pánszláv és szelíden szenvedélyes
Prágából hazaérkező turistáknál két furcsa dolgot is konstatálhat a szemlélődő: egyrészt meglehetősen bágyadtak az
elfogyasztott finom söröktől, aztán pedig, különösen az ifjú hölgyek, de
az urak is összetekert papírokat szorongatnak. Nos, ezek a hengerek a legtöbbször Alfons Mucha nagyszerű plakátjairól készült másolatok, amik aztán nemzedékeken át felkerülnek kollégiumi és albérleti szobák falaira. A 75 éve halott Mucha Hrabal és Kafka, no meg a pilseni és más jó sörök mellett Csehország védjegye, az Art Nouveau egyik legnagyobb alkotója.
Alfons Mucha (1860-1939)
Akit természetesen nem vettek fel a prágai művészeti akadémiára. Így a Brünntől néhány kilométerre, Ivancicében (Eibenschütz) született ifjú Bécsben próbál szerencsét, ahol függönyminták mellett díszleteket tervez a Ringtheather számára. Ami szerencsénkre 1881-ben leég, így Muchának más kenyérkereset után kell néznie. Hazamegy, Mikulovban portrézik, és miután kifestette, színészként és zenészként is fellép a helyi színházban. Itt akad rá 1882-ben Karl Khuen-Belasi, aki környékbeli kastélyának dekorálásával bízza meg, majd egy itáliai úttal egybekötve dél-tiroli hajlékát is kifesteti vele. A honorárium a müncheni és párizsi tanulmányok finanszírozása. A fény városában 1888-tól a Julián Akadémia kurzusainak látogatója, ami olyan hírességek „keltetője” volt, mint Matisse, Léger és Duchamp, vagy Czóbel, Réti István, Egry József és Berény Róbert.
Gismonda
Aztán egyszer csak nem jön több pénz, Mucha koplal és mindent elvállal, amikor rámosolyog a szerencse: a nagy Sarah Bernhardt plakátfestője helyett kell 1894 karácsonyán beugrania (ekkor már a zsebében van az őszi Salon díja) és a Gismonda című melodráma plakátjával egy csapásra befutott ember lesz. A falragaszokra rávetik magukat a gyűjtők, pótolni kell az ellopott darabokat, Mucha pedig még 1901-ig tervez plakátokat Bernhardtnak, köztük a Kaméliás hölgyet, amit legjobb munkájának tartanak.
A kaméliás hölgy
Hogy aztán a felkapott művész nem áll meg a plakátoknál, az csak természetes. Készít ő illusztrációt, naptárakat, tapétamintákat, részvények, kötvények és váltók mintáit, szőnyeg és bútorterveket, üvegablakokat és ékszereket is. Szorgalma az anyagi megbecsülés mellett (kastély Prága közelében) a francia Becsületrendet és a monarchia művésznek adható legnagyobb kitüntetését, a Ferenc József Rend lovagkeresztjét is meghozza számára. 1902-ben Rodin társaságában hazatér, majd rövidesen az Egyesült Államokban alkot és tanít különféle városokban.
Telt és karcsú, szelíd és szenvedélyes
Itt hozta össze a sors azzal a nagylelkű szponzorral, aki hajlandó finanszírozni régi tervének, a Szláv eposznak megvalósítását. Mert az is hozzátartozik a képhez, hogy az egyszerre telt és karcsú, szelíd és szenvedélyes nők megalkotója a pánszláv eszme élharcosa is volt. Ott tüsténkedett az 1906-os prágai pánszláv kongresszus szervezői között és ő tervezi meg az új állam, Csehszlovákia pénzeit, bélyegeit és kitüntetéseit.
Szláv eposz – Szigetvár ostroma. A szláv történelmet megörökítő nagyszabású sorozatot a közelmúltben nagy viták között Prágában állították ki
És ama gyönyörű nők miatt talán nem is haragszunk rá annyira azért, mert a Szláv eposzban az 1566-os szigetvári hősies helytállást is a szlávoknak tulajdonítja. 1939-ben aztán a Gestapo szabadkőművessége miatt egy napra előállítja, a 79 éves Mucha tüdőgyulladást kap, majd pedig díszsírhelyet a vyšehradi temetőben, a nemzet legjelesebb tagjainak fenntartott Slavinon parcellában.
Pálffy Lajos