Írókról moziban

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet és a Magyar Írószövetség közös filmklubja 2014. október és 2015. június között.

A filmklub olyan mozifilmek válogatása, amelyek íróinkról szólnak. Nyolc író, költő, köztük Balassi Bálint, Zrínyi Miklós és Petőfi Sándor életének regényes fejezetei elevenednek meg a képsorokon. A látható alkotások többnyire játékfilmek, amelyek az írók életének eseményeit dolgozzák fel kortársak és kordokumentumok, illetve önéletrajzi írások alapján. A huszadik században élt szerzők közül néhányan maguk is feltűnnek archív felvételeken, mint Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. A sorozatban helyet kapott egy négy részes, monografikus dokumentumgyűjtemény is József Attiláról, egy lírai megemlékezés Ady Endréről, illetve egy ritkán látott amatőr portréfilm, híradós összeállításokkal kiegészítve Illyés Gyuláról.

A vetítések sorrendje:

2014. október 10.
Szép magyar komédia (82 perc, 1970, r: Banovich Tamás) * Balassi Bálintról

A Szép magyar komédia (82 perc, 1970, r: Banovich Tamás) Balassi Bálint életének néhány fontos fejezetét idézi meg korhű, 16. századi jelmezekkel, zenével, hangulattal. A film a szenvedélyes, harcias kedvű, hősszerelmes poéta karakterét vázolja fel, akinek élettörténete legalább annyira érdekes, mint írásművészete. Balassit ismerték és olvasták az akkor Magyarország egész területén, sőt a határokon túl is. Főnemesként sem volt könnyű megóvnia életét és vagyonát, különösen mivel gyengéi voltak a nők, és még inkább az asszonyok. Az első jelentős magyar nyelven verselő költő egy kései trubadúr, aki nem csak az asszonyoktól szerzett verseihez gyűjtött közvetlen élményforrást, hanem végvári vitézként is. Esztergom ostromában esett el ágyúlövés okozta seb által.

2014. november 14.
Mennyei seregek (82 perc, 1983, r: Kardos Ferenc) * Zrínyi Miklósról

A Mennyei seregek (82 perc, 1983, r: Kardos Ferenc) a Szigeti veszedelem költőjének korába visz vissza – látszólag. Jelmezek és díszletek szintjén mindenképp. A film inkább az 1980-as évek pesszimizmusát tükrözi, mint a 17. század főbb életérzéseit. Zrínyi Miklós egy vadászat alkalmával egy szárnyaszegett angyalt talál. Isteni üzenetnek véli, várába viteti, és ápolásban részesíti. Zrínyi meghívja udvarába az ország jelentős főurait, papjait, hogy lássák az angyalt. A bán ki szeretné használni az alkalmat, hogy megnyerje őket tervének, amely szerint egyesítenék erőiket az ország függetlenségének visszaszerzésére. A széthúzás azonban az isteni jel ellenére igen erős az ország befolyásos urai között. Az angyalt látványosságként kezelik, és csodát akarnak látni tőle, de ekkor a mutatványban összetöri magát. Zrínyi belátva, hogy az isteni jel nem segít az összefogásban, elengedi az angyalt az erdőben, ahol találta. Ezután sebzi őt halálra egy vadkan.

2014. december 12.
Színes tintákról álmodom (90 perc, 1980, r: Ranódy László) * Kosztolányi Dezsőről

A Színes tintákról álmodom (90 perc, 1980, r: Ranódy László) Kosztolányi Dezső három novellaadaptációjából áll, kiegészítve az íróról és családjáról 1927-ben készült amatőrfilmmel. A régi felvételek a novellák történeteivel párhuzamba állítva önéletrajzi jellegű életképpé állnak össze. Az amatőrfilm szereplői, illetve a Kulcs, a Fürdés és Kínai kancsó című novellák hősei egyaránt magabiztosnak akarnak tűnni, miközben a fesztelenség komoly feszültségeket takar. A novellák közül az elsőben az apa kínosan lelepleződik, a másodikban fia halálát okozza; a harmadikban pedig egy nagyvonalú arisztokrata érzéktelen marad a család iránt, amelyiknek az értékes kínai vázáját akaratlanul összetöri. Az 1927-es felvétel képsorain feltűnik Kosztolányi Ádám, az író tizenkét éves fia, aki később az apja árnyékában kiváló képességei ellenére labilis, alkoholista emberré vált. Kosztolányi Ádám 1980-ban, élete utolsó évében is tátható a vásznon, Ranódy kamerájának kommentálva a látottakat.

2015. január 9.
Ki látott engem? (87 perc, 1977, r: Révész György) * Ady Endréről

A Ki látott engem? (87 perc, 1977, r: Révész György) Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából készült film emlékképek, anekdoták, versek révén idézi meg a költő szellemi hatását és hiányát az 1900-as évek eleji Nagyvárad életében és a költő halála utáni Magyarországon. A film Ady halotti maszkja mögé tekintve vázol fel egy szubjektív portrét. Olyan mozzanatok elevenednek meg, mint amikor Rienzi Mária elnyűtt orfeumi énekesnő, akitől a költő a halálos kórt kapta, híres mutatványával, kézen táncolva siratja Adyt. A film fölidézi azt a mozzanatot, amikor Ady és Léda az Orient expresszen örökre elhagyják Nagyváradot. A mozaikszerűen elrendezett képsorokon város aranyifjai, hölgyei, költők, orfeumi vendégek, Ady ellenfelei és barátai beszélnek a költőről.

2015. február 13.
Utazás a koponyám körül (78 perc, 1970, r: Révész György) * Karinthy Frigyesről

Az Utazás a koponyám körül (78 perc, 1970, r: Révész György) című film, akárcsak a regény, amelyet Karinthy Frigyes halála előtti évben vetett papírra, dokumentumjellegű. Egyszerre írja le a koponyaműtét körülményeit, és a fantasztikumba hajló hallucinációkat, amelyeket az agydaganata okozott. Az író feleségével Stockholmba utazik a koponyaműtétre, de történik egy utazás a fantasztikus képzelgések, szorongások világába is. Az író tudatában filmszerűen nyernek kibontást a megkettőződött énje körüli események. Hol cirkuszban hegedül kisgyerekként, hol középkori kínzásoknak vetik alá, hol egy repülőutat megszakítva tanúja lesz saját temetése eseményének. A temetésén filmfelvételről humoros stílusban maga búcsúzik el a barátaitól.

2015. március 13.
Föltámadott a tenger (136 perc, 1953, r: Nádasdy Kálmán, Ranódy László) * Petőfi Sándorról

A Föltámadott a tenger (136 perc, 1953, r: Nádasdy Kálmán, Ranódy László, Szemes Mihály) alcíme: Petőfi és Bem

A film, amelynek forgatókönyvét Illyés Gyula írt, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc két ikonikus alakjának szemszögéből mutatja meg ennek az időszaknak néhány fontos eseményét. A monumentális filmalkotást a forradalom századik évfordulójára tervezték létrehozni a pártállam megrendelésére, de a forgatókönyv többszöri átdolgozása után csak 1953-ban készült el. A produkcióhoz szakértőnek meghívták a neves szovjet rendezőt, Vszevolod Pudovkint. A film tele van nem megalapozott osztályharcos utalással, és a nemlétező román-magyar forradalmi összefogást hirdeti. A történet egy balkáni összefogásból eredő magyar győzelemmel ér véget, nem számolva szabadságharc tényleges kimenetelével. Ilyen és hasonló aránytalanságok ellenére a Föltámadott a tenger mégis megragadott valamit 1848-1849 hangulatából és szellemiségéből, illetve Petőfi Sándort a korhű módon népi, nemzeti hősként mutatja be.

2015. április 10.
Eszmélet után I-II. (kb. 130 perc, 2004, r: Jelenczki István) * József Attiláról

2015. május 8.
Az Eszmélet után I-IV. (kb. 260 perc, 2004, r: Jelenczki István) a több mint négy órás hosszával az egyik legnagyobb szabású vállalkozás egy költő/író személyiségének, életművének megidézésére. A dokumentumfilm minden fellehető részletet integrál a József Attilára való megemlékezés szövetébe. A költő személyiségét pszichológusok, asztrológus és genetikus; verseit és egyéb írásait, recepcióját irodalomtörténészek, pálya- és kortársak; halálának rejtélyét irodalomtörténész, genetikus, kriminológus vizsgálják. A rengeteg ismeret- és elemzői anyagban azonban mégsem vész el a művész és személyisége. A tények, értelmezések segítenek közelebb kerülni a 20. század egyik legjelentősebb költőjének a világához, műveinek élményforrásaihoz és esztétikuméhoz.

9. 2015. június 12.
Hosszú úton (65+8+8 perc, 1967, ismeretlen) * Illyés Gyuláról

A Hosszú úton (65+8+8 perc, 1967, ismeretlen) rendhagyó, tulajdonképpen amatőr dokumentumfilm, ami épp egyedi jellege miatt került be a válogatásba. A 16 milliméteres celluloidszalagon fennmaradt karcos képek, gyakran zajos kommentárhanggal egy olyan világot jártak be, amely már 1967-ben is eltűnőben volt. A film készítői Illyés Gyula társaságában felkeresték azokat a vidékeket: tanyavilágot, falut, várost, amelyek ihlet- és élményforrásai voltak a költő/ író műveinek, a Petőfinek, a Puszták népének és a többi regénynek, verseskönyvnek. A filmet a Tolna megyei Tanács Művelődésügyi Osztály Népművelési Csoportja készítette. A dokumentumfilm után megtekinthető egy híradós felvételekből 2014-ben készült 8,5 perces összeállítás, amelyekben látható vagy megszólal Illyés Gyula.

Helyszín:
Örökmozgó Filmmúzeum
1074 Budapest, Erzsébet körút 39. Tel: 342 2167

Időpont: minden hónap második péntekjén 18 órától

• Publikálva: 2014.09.10. 11:11 • Címke: irodalom, örökmozgó