a rovat írásai
Europeana: Magyarország a régió élén áll a feltöltésben
Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Digitalizálták az Örök Várost
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Közgyűjteményi digitalizálási stratégia: előny a fogyasztónál
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
Norvégia egyszerűen digitalizálja Nigéria irodalmát
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Itt van szinte minden, ami '56-ról fennmaradt
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Rembrandt rajzára leltek a digitalizálás során
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
375 ezer műalkotás fotója ingyen
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
57 útvonalon sétálgathatunk a Vatikánban
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
Moldvai cigány családi hagyatékok digitalizálása
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
A független Burma a helyi lakosok fotóin
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Itt az új Lánchíd-adatbázis
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
Élet az első világháború színfalai mögött
Urai Dezső író, színikritikus, szövegíró és operettszerző volt. Ő írta a Cigánykirály és az Asszonykám című operettek szövegkönyveit, de két háborús regény is fűződik a nevéhez, A provence-i hadifogoly és a Mackensen katonáival. Ennél többet sokáig nem tudtunk róla.
Aztán a közelmúltban feltűntek a fotói a Fortepanon. Az online fotógyűjtemény munkatársa, Németh Tamás avatott be minket a közzétett anyag rejtelmeibe. Aki gyakran vásárol negatívokat, bár nem vallja magát gyűjtőnek. Érdekli a fényképezés története, esztétikája, ezért időnként egy-egy teljes hagyatékot is felvásárol. Úgy kezdődött, hogy 2013 tavaszán vett néhány celluloid negatívot egy árverésen.
Urai Dezső Rózsahegyi Kálmán 85. születésnapján fényképezett a Fészek Klubban, a Fehér Hollók Baráti Társaság ünnepi összejövetelén (forrás: fortepan.hu)
A hozzáértő szemnek azonnal feltűnt, hogy „a negatívokon lévő képek szokatlanok, hiszen hiányoztak a sablon családi képek, idegenek voltak a helyszínek, az emberek. Valamiért furcsa volt az egész...” Nem csak az adásvétel lebonyolításáról leveleztek az eladóval, hanem a gyűjteményhez kapcsolódó egyéb érdekességekről is: kiderült, hogy a negatívok egy nagyobb csomagból származnak és hogy a fotográfusuk Urai Dezső. Ez a név sokak számára nem mond semmit, a Google-találatokból csak annyi derül ki, hogy író és újságíró volt. Németh Tamás úgy gondolta, nem lenne jó szétszóródni hagyni a hagyatékot, így még aznap jelezte, hogy megvenné a teljes pakkot. A tulajdonos méltányos árajánlatot tett, így a nagyjából 150 kép gazdát cserélt. A kapcsolat nem szakadt meg eladó és vásárló között, tovább leveleztek, sok minden kiderült a család történetéről.
Egy 1914-es csoportkép (fotó: Urai Dezső/forrás: fortepan.hu)
„A Fortepan-publikálás természetesen az elsődleges célok közé került, amint Tamási Miklóssal (a Fortepan alapítója – a szerk.) átnéztük az anyagot. Ősszel kaptam ajándékba még ötven-hatvan negatívot, közben sikerült megvennem Urai néhány könyvét, újságokat a cikkeivel, rá hivatkozó írásokat és gyűjtöttem háttéranyagokat azokról az eseményekről, amelyeknek a részese volt. Tavaly tél óta intenzívebben keresgéltem, különféle kapcsolatokon át kaptam elérhetetlennek gondolt anyagokat és adatokat is. Az egyik ilyen volt halálának időpontja, ami minden, számomra elérhető forrásban rosszul vagy sehogyan sem szerepelt.”
Eközben nem csak a fotókban merült el, hanem Urai írásaival is megismerkedett. Saját bevallása szerint legintenzívebb élménye a Mackensen katonáival című regény volt, főleg azok a sorok, amelyek tökéletesen leírtak egy-egy olyan képet, amelyet normál esetben soha senki nem fejtett volna meg. Ilyen például a bolgár népfelkelő a görög határon, háttérben a három felborult vasúti kocsival. A képen semmi nincs, ami alapján a helyszín azonosítható lenne.
A bolgár cár Mackensennel beszélget a nisi pályaudvaron (fotó: Urai Dezső, forrás: fortepan.hu)
Idén nyáron lett kész a digitalizálás és a háttéranyag az irodalmi életrajzzal. A negatívok többsége nem volt túl jó állapotban, leginkább a kémiai bomlás miatt. Németh Tamás a képek dőlését a legtöbb helyen nem javította, mivel néhány eredeti papírképen sem tették, másrészt a vízszintezéssel a téma egy része leesett volna a képről. Ezután az eredeti tulajdonos, Hentaller Eszter küldött egy csomag üvegnegatívot (néhány kép ezekből a sorozat elején található), illetve pár füzetes regényt, egy komédiát, portrét, valamint pár kontaktmásolatot – ezután a Fortepan szerkesztői előkészíthették a megjelenést.
| De ki is volt Urai Dezső? (1875-1966) Műfordító, a Pesti Hírlap, a Délibáb (1940), a Reggeli Újság, Budai Napló (1912), az Ünnep (1940) szerzője, a Tolnai Világlapja szerkesztője és szerzője. Operettek társszerzője, színikritikus. Eredeti családneve Uffenheimer. Felesége Hentaller Ilona, fia Dr. Urai Pál (1910-2000) jogász, a Magyar Gombász Egyesület titkára. Apósa, Hentaller Lajos függetlenségi párti országgyűlési képviselő, anyósa Pauli Mariska színésznő. |
Németh Tamás jobban megismerkedve Urai Dezső személiységével és látásmódjával úgy véli, „hogy mai szemmel nézve egy rendkívül sokoldalú, különös tehetséggel és stílussal megáldott ember volt, aki krimiktől és lányregénytől kezdve, harctéri tudósításokon, népcsoportokról szóló ismertetőkön át a színikritikáig mindenben otthon volt. Nagyon fontos, hogy íróember, a fényképezés nyilván nem állt hozzá túl közel, valahogy mégis jelen van a képekben az írói stílusa, különcsége.”
Köszönet Németh Tamásnak a cikk megírásához nyújtott segítségéért.
mandarchiv.hu