Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
A szentendrei Ferenczy Múzeum egyedülálló időszaki kiállításnak biztosít teret Örökség3D – A kulturális örökség digitális dokumentálása címmel. A tárlat a legújabb 3D-technológiát mutatja be, amelyet főként a régészetben hasznosítanak a szakemberek, de laikus érdeklődőknek is rendkívül érdekes lehet egy-egy virtuális utazás, illetve tárgyforgatás. Nem is beszélve arról, hogy a látásukban korlátozottak is testközelbe kerülhetnek a kinyomtatott, apró szoborszerű 3D-modellekkel.
A kiállítás a SziMe3D AR projekt (Facebook-oldal itt) során végzett munkát foglalja össze, amely szlogenje szerint „3D-s technológiai innovációkat kínál a turizmus, az oktatás és a kultúra területén”. A fő célkitűzés a 3D-ben készült modellek régészeti, tudományos felhasználása, a kutatás elősegítése; 3D-ben digitalizált tárgyak, épületek megőrzése az utókor számára, testközelbe hozása, a tapinthatóság biztosítása, hasznosítása az oktatásban.
A projekt másik fontos célja a nemzeti kincsek és műemlékek megőrzése, illetve jelen állapotuk virtuális fixálása, az örökségvédelem. Kifejezetten hasznos abban az esetben, ha egy feltárt épületalapot vissza kell temetni. Az épületek, a kisebb, nagyobb tárgyak lézer szkennerrel és strukturált fény alapú szkennerrel kerültek rögzítésre. A kisebb objektumok körül végigvezetett tárgyszkenner megalkotja a modell virtuális alapját, a pontfelhőt, amelyből aztán létrejön a textúra. Épületek esetében földön elhelyezett lézerszkenner, térszkenner állítja össze a geometriai alakzatot.
A tárlaton érintőképernyőkön próbálhatjuk ki a 3D-ben digitalizált tárgyak nézegetését, forgatását, miközben a kiállított eredeti objektumokkal vethetjük össze őket. Avar és honfoglalás kori sírleletektől kezdve Árpádházi Szent Margit és Gertrudis királyné síremlékének töredékein át Kossuth Lajos székéig a SziMe3D AR honlapján is mind megcsodálható.
Kézmozdulatokkal vezérelve barangolhatunk a Vértes erdőségeiben megbújó, négyszáz éve romos vitányi vár korhűen berendezett 3D-s rekonstrukciójában. Ez Európa-szerte is egyedülálló lehetőség. A várrom folyamatosan pusztul, de digitalizálásának köszönhetően jelen állapotában is megmarad az utókornak.
Virtuális sétákat tehetünk különböző épületek feltárásán: a gyulai vár és a Várfürdő között álló kastély ráépítés miatt eltűnt G-épülete; a 15. században a talajvíz ellen védekezvén agyaggal feltöltött miskolctapolcai bencés apátság; a 18. századtól folyamatosan széthordott győri reneszánsz erőd; a pécsi székesegyház 19. században elbontott és virtuálisan újraépített későgótikus boltozata; a késő középkori szegedi alsóvárosi ferences templom és kolostor. Utóbbi épület pontfelhőből összeállított digitális keresztmetszetét is tanulmányozhatjuk, amely szeletenként rajzolja ki az épületet – hasonlóan a computer tomográfiai eljáráshoz.
Mindemellett repülhetünk a Debreceni Nagytemplom belsejében. A digitalizálási munkálatokat térszkennelés és robotrepülős felmérés előzte meg, és a keleti toronyba épített lift beszerelése előtt őrizte meg az épületet. (Videón itt tekinthető meg.)
Boltozatrekonstrukciókat is megszemlélhetünk Pécsről, Székesfehérvárról és Visegrádról származó kőtöredékek alapján. A pécsi székesegyház későgótikus boltozatát a 19. században elbontott és különböző épületekbe beépített csomópontokból és bordákból rekonstruálták. A székesfehérvári prépostsági templom hasonló sorsa jutott: közel fél évezreden át Magyarország legfontosabb szakrális épülete, a magyar királyok koronázó temploma, azonban a 17. századtól kezdve pusztul, olyannyira, hogy új épületek születnek széthordott falaiból. A visegrádi ferences kolostor káptalantermének boltozatrekonstrukciója a 16. század előtti állapotokat tükrözi, ugyanis említést ezután nem tesznek róla korabeli források.
A műtárgyakról 3D nyomtatással készített másolatokat is megtekinthetünk, kézbe vehetünk. Ezzel a vakok és gyengénlátók is tapintás révén részesei lehetnek történelmünk tárgyi emlékeinek megcsodálásában.
Az óriási lehetőségeket nyújtó 3D technológia néhány felhasználási szegmensét emeli ki a kiállítás, az egyik legizgalmasabbat, a régészetet, illetve az örökségvédelmet, az esélyegyenlőséget, az oktatást. Emellett számos területen hasznosítható az építészettől kezdve a gépészeten át az igazságügyig. Érdemes ellátogatni Szentendrére, és felkeresni a Ferenczy Múzeumot, ahol ízelítőt kaphatunk a tudomány és technika csodálatos kooperációjából. Az időszaki tárlat december 31-ig tekinthető meg.
A Manda adatbázisának egyik különleges dokumentumtípusa is a 3D-modell. A múzeumi tárgyak digitális megőrzésének küldetése mellett fontos célkitűzés ezen dokumentumok bemutatása a nagyközönségnek. Az elérhetetlen múzeumi relikviák megfoghatóvá tétele, ha csak virtuálisan is, de nagy élmény. Az adatbázis 3D-ben digitalizált objektumai forgathatóak, minden oldalról szemügyre vehetőek, akár 3D-s nyomtatásra is alkalmasak. Többek között a Manda adatbázisában elérhetőek és szemrevételezhetőek a keszthelyi Balatoni Múzeum ókori ékszerei, egyéb régészeti tárgyai, szobrai és 19. századi fegyverei; a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének darabjai, pl. Kr.e. 1. évezredbeli sírmellékletként az elhunyt helyett dolgozó szolgaszobor, azaz usébti vagy a szoptató Ízisz mint mitikus anyaszobor; illetve a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti tárának népvándorláskori díszei vagy őskori állatfigurái, illetve pattintott kőeszközei. |
Takács Eszter