a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Sose tagadtam meg önmagamat – Székely Éva köszöntése

székely leadMa 85 éves Székely Éva olimpiai bajnok úszó, edző, a Nemzet Sportolója, gyógyszerész, író – de mindenek felett ember, ráadásul a lehető legkeményebb fajtából.

Egyszerre van könnyű és nehéz helyzetben az ember, ha az idén április 3-án 85 éves Székely Éváról akar írni. Könnyű, mert nyitott könyv az élete, három kötetben írt magáról, életéről, gondolatairól, elveiről. S nehéz, mert mindent megírt már magáról, amit érdemes, életének azon szakaszáról pedig, amiről alig ejt szót (az 1956. után külföldön töltött másfél év), valószínűleg nem is akar beszélni.

Székely Éva olimpiai bajnok úszó, edző, a Nemzet Sportolója, gyógyszerész, író – de mindenek felett ember, ráadásul a lehető legkeményebb fajtából. Egy 2004-es interjújában arra a kérdésre, hogy mire a legbüszkébb életében, ezt válaszolta: "Előhozakodhatnék az érmekkel, de sokkal inkább büszke vagyok arra, hogy a legjobb tudomásom szerint sose tagadtam meg önmagamat." Pedig az élet alaposan próbára tette. Többször kellett megtapasztalnia, hogy az a közösség, amelynek tagja, kitaszítja soraiból. Így járt a háború előtt, amikor zsidó származása miatt előbb megfosztották a sportolási lehetőségtől, majd kis híján az életétől is, így járt a Rákosi-rendszerben, amikor nagykereskedő apja miatt osztályidegennek bélyegezték, de még a részben maga alapította úszóiskolából is távoznia kellett a hatvanas években, mert az a vád érte, hogy lánya edzései miatt elhanyagolja a többi úszó felkészítését. Ezek a csapások azonban – bár érezhetően mély nyomot hagytak lelkében – csak még jobban megedzették: lehet, hogy ezekre is szüksége volt sikerei eléréséhez.

Az 1927-ben született sportoló Budapesten, az Újlipótvárosban nőtt fel. A nyarakat a csillaghegyi strandon töltötte, itt hallotta 1936-ban Pluhár István közvetítését Csík Ferenc berlini olimpián 100 méteres gyorsúszásban elért aranyérméről. Ekkor határozta el, hogy ő is olimpiai bajnok akar lenni – ezzel valószínűleg nem volt egyedül, de ő meg is valósította! Addig azonban sok víz lefolyt a Dunán, meg a medencében is. A Fradiban kezdett úszni Sárosi Imre alatt, de a zsidótörvények miatt kizárják. Ekkor mindössze 14 éves, mégis 9 felnőtt csúcs fűződik a nevéhez. A nyilas hatalomátvétel után elhurcolják munkaszolgálatra, s már valószínűleg a koncentrációs tábor elől szökik meg kalandos körülmények között, amikor is munkaruhában, sárga csillaggal a mellén felugrik egy épp a menetük mellett elhaladó villamosra. Az ostrom alatt már végig a városban marad, élelmük alig van, negyvenen zsúfolódnak össze a lakásban, mégis edz – reggelente fel-le szaladgál az ötödik emeletre a lépcsőházban.

video

A háború után augusztus 20-án rendeznek először úszóversenyt, ahol Székely Éva rögtön országos csúcsot úszik. Beiratkozik a Pázmány Péter Egyetemre gyógyszerészhallgatónak, és teljes gőzzel készül a ’48-as londoni olimpiára. Minden esélye megvan rá, hogy álmát már ekkor valóra váltsa, de a játékok előtt mellhártyagyulladást kap, így a döntőben nem bírja a hajrát. Elkeseredésében abba akarja hagyni az úszást, de edzője (még mindig Sárosi) rábeszéli az egyébként igen konok sportolót a folytatásra. Azért erről az olimpiáról sem jön haza üres kézzel, összeismerkedik egy másik aranyról lemaradt versenyzővel, a vízilabdás Gyarmati Dezsővel, akihez 1950-ben hozzá is megy. Akkorra már állása is van, az egyetem elvégzése után a MÁV Kórház gyógyszertárában kezd dolgozni.

A nemzetközi sajtó ekkor már pillangókisasszonyként emlegeti, annak ellenére, hogy sikereit 200 méter mellen érte el. A titok nyitja az, hogy abban az időben nincs még külön pillangóúszás, azt a mellúszás egyik változataként tartják nyilván. Mindenki mellúszó lábtempót használt, de karjával tehetett pillangótempókat is. Ez kiválóan látszik a helsinki olimpia mellúszó döntőjében. Mai szemmel persze elég furcsának tűnik ez a mozgás. Székely Éva volt az első nő a világon, aki képes volt rá, hogy leússza a 200 méteres mellúszó távot pillangó kéztempóval. Ebből fakad az is, hogy a vegyes váltó nem a mai 4x100 méteren zajlott, hanem – három különböző úszásnem lévén – 3x100 méteren.

video

Ebben az időben mindent az olimpiának rendel alá. Úgy gondolja, Helsinki az utolsó esélye az áhított arany megszerzésére, s erre mi történik? Az olimpia előtt ismét beköszön a betegség, ezúttal gyomorhurut képében. Rendszeres gyomormosásra ítéli az orvos, ezt otthon, saját magának is tudja csinálni, összesen 69 alkalommal kerül rá sor. A cél érdekében ezt is megteszi. Megérkeznek Helsinkibe nyáron, ahol olyankor csak egy-két órára megy le a nap éjszaka, s a szállások ablakán nincsen függöny. A nehézségek ellenére három magyar lány jut a mellúszó döntőbe, s Székely Éva fölényes győzelmet arat. Örömében arra ragadtatja magát, hogy félrerakja az előre megírt hivatalos köszöntőt, amelyben hálát ad Rákosi elvtársnak és a pártnak a győzelemért, és saját szavaival üdvözli a rádióban az otthoniakat. Övé a világ, még ezt is megteheti magának, nem bántják. A családját sem, akiket többször megpróbálnak kitelepíteni Budapestről, de Évának mindig sikerül ezt megakadályozni.

video

A fent említett interjúban négy emlékezetes pillanatot emel ki egyáltalán nem eseménytelen életéből: a helsinki győzelmet, kislánya és unokája születését, valamint a Nemzet Sportolója cím átvételét. Lánya, Andrea 1954 májusában született, s a mellékelt videóból érzékelhető, hogy egy ország figyelte fejlődését. Kisbaba ide, kisbaba oda, közeledik a melbourne-i olimpia, s a Gyarmati házaspár úgy dönt, hogy mindketten megpróbálják újra begyűjteni az aranyérmet. Ha olimpia, akkor jön a sérülés is, ezúttal egy bokaficamot kell leküzdeni az ellenfelek mellett, ráadásul kitör a forradalom is. Éva nem akarja kétéves kislányát háborús állapotok között hagyni, de értésére adják, hogy nincs más választása. Ekkor már 29 éves, gondolatai állandóan otthon járnak, mégis sikerül egy ezüstérmet szereznie a 200 mell döntőjében.

video

Melbourne-ből még hazatérnek, de ’57 februárjában hármasban elhagyják az országot. Csak 1958 nyarán jönnek vissza. Gyanakvással fogadják őket, hátha már a CIA tagjai, s mikor eljön a római olimpia, egyértelműen közlik velük, hogy csak egyikük mehet ki, nehogy újra disszidáljanak. Dezsőre esik a választás, Éva pedig edzősködésbe kezd. A Szőnyi úton avatnak ekkor egy új uszodát, itt kezd el dolgozni volt edzője, Sárosi Imre keze alatt. Apró gyerekeket kell megtanítania úszni, s ez a munka nagyon kedvére való lehetett, mert a Sírni csak a győztesnek szabad! című könyvében egy egész fejezetet szentel ezeknek az éveknek.

video

A gyerekek megtanulnak úszni, ő is megszerzi az edzői képesítést, egyik nap pedig Andrea lánya azzal áll elő, hogy szeretne komolyabban úszni, ő is olimpiai bajnok szeretne lenni. Edző mama, tehetséges és ambiciózus gyerek – ideális páros. Székely Éva három világnyelven beszél, így megteheti, hogy folyamatosan képezze magát, olvassa a legújabb külföldi szakirodalmat. Ezt felhasználva és továbbfejlesztve Andreából is nagy bajnokot farag, igaz, olimpiai bajnokot nem sikerül. Münchenben, 1972-ben egy ezüst és egy bronzérem a termés, ami óriási csalódás a maximalista családnak.

video

Később felhagy az edzősködéssel, de unatkozni soha nincs ideje. Barátai unszolására megírja a már említett nagysikerű regényét, mely több kiadást is megér, címe szállóigévé válik. Népszerűsíti a sportot, a mozgást minden fórumon, elsősorban a gyerekek egészségét viseli szívén. Még idén januárban is elvállalta az Oltalom Egyesület Fűtött Utca csarnokában megrendezett sportnap védnökségét. Személyesen ugyan nem tudott megjelenni, szavait Iványi Gábor lelkész tolmácsolta: "Nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy egy számomra olyan szívügyet jelentő rendezvény fővédnöke vagyok, ami hajléktalanokról, gyerekekről és a sportról szól. Őszintén sajnálom, hogy korom és egészségi állapotom miatt személyesen nem tudok jelen lenni, de gondolatom és szeretetem ott van veletek."

Isten éltesse sokáig, Éva néni!

Peregi Tamás

• Publikálva: 2012.04.03. 11:01 • Címke: sport, filmhíradók, videó, díj, évforduló