Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
A konferencia bevezetőjében Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója beszámolt az intézmény digitalizációs tevékenységéről, illetve a tömeges digitalizált anyagot, köztük régi könyveket, folyóiratokat, aprónyomtatványokat, archív fotókat és képeslapokat is összegyűjtő, szolgáltató és publikáló MaNDA adatbázis gyarapodásáról. A munka közel 150 partnerintézménnyel kezdődött meg. Egy vagy akár több dokumentumot rejtő nyilvános rekordjainak jelenlegi száma 150-160 000 között van. Ez a mennyiség napról napra növekszik. Az MaNDA adatbázis különleges dokumentumtípusai a 3D-s modellek, amelyek segítségével ízelítőt kaptunk többek között a keszthelyi Balatoni Múzeum és a Szépművészeti Múzeum 3D-ben digitalizált, forgatható műtárgyaiból. Lovas Lajos a jövőbeli fejlesztéseket, terveket is felvázolta, amelyek között szerepel az OSZK-val való együttműködés az ELDORADO-projekt keretében, a Digitális Kulturális Kataszter működésének és a hosszútávú megőrzés feltételeinek kiépítése, a MaNDA adatbázis megújuló felülete új szolgáltatásokkal, illetve az Online mozi, amelyben szinte jelképes összegért magyar filmek sokasága várja majd a nézőket. Mindemellett kitért arra, hogy Ózdon egy olyan többfunkciós közösségi épület valósul meg, amely a digitális kultúra otthonaként és módszertani központként szolgál majd.
7. századi dísztű a Balatoni Múzeum gyűjteményéből, a MaNDA adatbázisában
Káldos János (az Országos Széchényi Könyvtár Különgyűjteményi Igazgatóság igazgatója) a jelenlegi digitalizálási ütemet és a 2050-re várható fejleményeket vázolta fel. A magyarországi könyvtárakban az analóg, megfogható dokumentumokat kb. 111 millió egységnyire becsülik. Ennek közel 3,2%-a digitalizálandó a tervek szerint. Ez a „csekély” mennyiség is 7,6 petabyte-ot (PB) tesz ki, amely körülbelül 1,62 millió DVD lemez tárhelyének felel meg (1 PB = 1 millió GB). Összehasonlításképpen 2014-ben az eddigi internetes adatforgalom 4,4 zettabyte (ZB) volt (1 ZB = 1 millió PB, azaz 1 billió GB). Hat év múlva, 2020-ra ez elérheti a 70 ZB-ot, 2050-re pedig akár elérkezhetünk a korlátlan információtárolás korába – hangzott el a konferencián.
GUIDE@HAND – Az idegenvezető alkalmazás
Bánki Zsolt, a Petői Irodalmi Múzeum könyvtár-informatikai főosztályvezetője az internetes felhasználói, illetve kultúrafogyasztási szokások, elvárások változására hívta fel a figyelmet. A digitális bevándorlók és bennszülöttek korában nagy feladat vár a könyvtárakra, a múzeumokra, a kreatív tartalmakat létrehozó „kreatív iparra”, hogy élmény alapú szolgáltatásokkal, interaktív terekkel, digitális tartalmakkal megújítsa a kultúra közegeit. Az elmélet alátámasztásaként, illusztrációjaként megismerkedtünk a GUIDE@HAND hangos idegenvezető alkalmazással, amely okostelefonon keresztül kalauzol minket séta vagy városnézés alkalmával, akár egy virtuális útikönyv. Nemcsak térben, hanem időben is barangolhatunk: az 1930-as évek Budapestjén a Hajnali háztetők című Ottlik Géza regény kapcsán tehetünk irodalmi sétát, szintén a fent említett lokatív alkalmazás segítségével.
Inventing Europe
Két kreatív weboldallal is megismerkedtünk. Az Inventing Europe egy Európa-szerte népszerű tudományos-technikai jellegű digitális gyűjtemény, illetve virtuális kiállítótér. A VanGoYourself oldalán pedig klasszikus festményeket, fotókat gondolhatunk újra, és akár saját főszereplésünkkel oszthatunk meg a nagyközönséggel.
VanGoYourself – klasszikus festmények újragondolása
A magyarországi digitalizáció sikereként a DélmagyArchiv-projektben a szegedi Délmagyarország című napilap 1910-től 1945-ig kiadott lapszámai lettek digitális formában rögzítve és online hozzáférhetőek. Az éppen 100 éves újság folyamatban lévő digitalizálási munkálatainak köszönhetően jött létre az online archívum. Az eredményekről Sándor Ákos, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának osztályvezetője számolt be.
Egy lap a Délmagyarország archívumából
Egy másik magyarországi digitalizációs projekt keretében, a Miskolci Egyetem könyvtára által működik a Borsodi Ipari Képarchívum. A digitális képtár Borsod-Abaúj-Zemplén megye egészen az őskorig visszanyúló iparainak történetébe, emlékeibe nyújt betekintést, annak digitalizált dokumentációján (képeken, fotókon, szórólapokon) keresztül. A weboldalt Burmeister Erzsébet, a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeumának főigazgatója mutatta be.
A Borsodi Online Képarchívum találati oldala
Takács Eszter