Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Fazekas Eszter filmtörténész, a kiadvány szerkesztője bevezetőjében elmondta, hogy négy évig tartott a felújítás, ebből az első három és fél a pályázatokkal telt, ugyanis költséges és munkaigényes felújítási folyamatról és egy kivételes extrákat is tartalmazó DVD-ről van szó. Az egyik unikális extra Szőts István 1944-ben készült tízperces kísérleti filmje, a Kádár Kata, amit a Gyilkos-tónál forgatott, zenéjét pedig Kodály Zoltán írta és vezényelte. Ennek kópiája a filmarchívumban csaknem roncs állapotban volt – most a MaNDA saját digitális műhelyében restaurálta. A másik kuriózumnak számító extra egy olyan, 1988-ban felvett beszélgetésen alapul, amely a Magyar Mozgóképkincs Megismertetéséért Alapítvány, Hanák Gábor jóvoltából jöhetett létre. A DVD-re került, gazdagon illusztrált változatban Szőts István több mint egy órán át beszél Csoóri Sándornak torzóban maradt életművéről, erdélyi gyökereiről, a film keletkezéséről és fogadtatásáról.
Szőts István (1912, Szentgyörgyválja – 1998, Bécs) 1939-ben gyakornokként került a Hunnia Filmgyárba. Első játékfilmjét, az Emberek a havasont a neorealizmus előfutáraként tartja számon a filmtörténet. 1945 áprilisában megjelentette Röpirat a magyar filmművészet ügyében című reformtervezetét. 1947-ben készült Ének a búzamezőkről című filmjét betiltották. Az ötvenes években kiszorult a filmszakmából, néprajzi filmeket rendezett. 1957-től Ausztriában élt, ahol művészeti tárgyú dokumentumfilmeket készített. 1964-től 1969-ig az Osztrák Filmakadémia rendező-tanára volt. A hetvenes évek végétől gyakran jött Magyarországra. A Gróf Batthyány Lajos vértanúságáról szóló forgatókönyve 1987-ben, írásainak gyűjteménye Szilánkok és gyaluforgácsok címen 1999-ben jelent meg. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint az Európai Filmakadémia tagja volt. (MozgóKépTár) |
Az Emberek a havason már a nyolcvanas években átesett hagyományos filmfelújításon, egyike volt az első filmeknek, amelyet a tűz- és robbanásveszélyes nitro nyersanyagról átmentettek biztonsági filmre. Ebben a munkában még Szőts István is részt vett. Ezekkel az eszközökkel azonban csak konzerválni lehetett a film állapotát, javítani nem – ezt csak az ezredfordulótól fejlődésnek induló digitális technika tette lehetővé.
A bemutatón jelen volt Szőts István özvegye, Szőts Istvánné Gyenes Mária is, aki hozzászólását azzal kezdte, hogy férje a filmet, mint műfajt nagyon mulandónak tartotta és nem szerette visszanézni saját munkáit, mert mindig talált hibát bennük. De ha mégis láthatná a film mostani újjászületését, elégedett lenne. Köszönetet mondott a felújítást végző intézményeknek és munkatársaknak, különösen Fazekas Eszternek, aki évtizedeken át szorgalmazta a felújítás megvalósulását.
Megjelent!
Szőts Istvánt a magyar film virágkorát elindító modernizmus úttörői példaképüknek tartották, így a beszélgetés következő résztvevője, Sára Sándor is, aki már 18 évesen, szülővárosában, Turán találkozhatott vele és tanulhatott tőle. Sára Sándor elmondta, hogy valójában anélkül lett Szőts István követője, hogy a filmet látta volna, mivel a filmet akkoriban nem lehetett látni. Szinte gyerekként, Turán találkozott vele, ahol a parkolópályára állított rendező éppen egy néprajzi filmet forgatott, ebben lehetett a segédje három napig.
DVD-bemutató (fotó: Major László)
Elkészülte után az Emberek a havasont ugyanis cenzúrázták (ízléstelenség vádjával illetve a később híressé lett vonat-jelenetet), majd 1945 után évekig nem vetítették. Szőts az Ének a búzamezőkről betiltása után már csak kultúrfilmeket tudott készíteni. Sára Sándor végig tartotta vele a kapcsolatot, akkor is, amikor már Bécsben élt, minden forgatókönyvét megmutatta neki.
Szőts Istvánné, Sára Sándor, Fazekas Eszter, Gazsy Csaba (fotó: Major László)
Végül Gazsy Csaba, a film főrestaurátora (Focus Fox Stúdió) a restaurálás menetét és számait ismertette – ebből kiderült, hogy miért olyan költségigényes és hosszadalmas munka a filmfelújítás. Három és fél hónap állt rendelkezésre a film teljeskörű restaurálására. Ez idő alatt 136 ezer képkockát kellett rendbe tenni. A nagyon rossz állapotú negatívot 4K felbontásban szkennelték, Sára Sándor vezetésével újrafényelték a jeleneteket és feljavították a torz hangot is. Az átlagosnál sokkal több szennyeződés és sérülés eltávolítása, javítása volt a legnagyobb feladat. A nitro film vegyszeres tisztítása a robbanásveszély miatt nem volt lehetséges, ezért csak egy enyhe vegyi tisztítást végeztek, mindent mást digitálisan. A kép automatikus zajszűrő programokkal való javítása, noha gyorsan lehet vele haladni, nagy óvatosságot igényel, mert hasznos tartalmakat – csillogások, hópelyhek, madártollak, stb. – is képes eltüntetni a képekről, s ezeket egyenként, kockánként, kézzel kell visszatenni.
A kép tisztítása (Focus Fox Stúdió)
A munka második fázisában, a tisztítás után stabilizálták a képremegést, ez is kézi munka volt. A sok természeti jelenséget tartalmazó kép (tűz, víz, füst és hasonlók) képi stabilizálása különösen nehéz, mivel nincs két egyforma kocka. Ebben a fázisban a jeleneteket elválasztó áttűnések jelentették a legnagyobb problémát, itt volt a legerősebb a remegés, talán a kopírozás hibája miatt, talán mert a nyersanyag ezeken a külön bevágott részeken jobban zsugorodott.
A kép stabilizálása (Focus Fox Stúdió)
Áttűnés stabilizálása (Focus Fox Stúdió)
Végül, a harmadik fázisban javították a képhibákat, például pótolták a negatív hiányzó kockáit. Láthattunk néhány előtte/utána demót és hallhattunk arról, hogy a kópián még egy mumifikálódott méhecskét is megtaláltak a film felújítói, akik éppen olyan alapossággal és régészeti pontossággal végezték munkájukat, mint annak idején Szőts István és stábja.
Löwensohn Enikő