a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

Jancsóval happening volt a forgatás

Szerelmem, Elektra DVD-bemutató

szerelmem_elektra_leadJancsó Miklós leglátványosabb filmjének DVD-változatát számos alkotó jelenlétében mutatták be az Urániában. A beszélgetésből sokat megtudhattunk nemcsak a konkrét filmről, hanem a „Jancsó-forgatás” jellegzetes módszereiről is.

Fazekas Eszter filmtörténész, a kiadvány szerkesztője először arról beszélt, hogy a gazdag életműből miért éppen erre a filmre esett a választás. Elmondta, hogy mire a jogok a MaNDÁ-hoz kerültek, a Mokép már megjelentette a klasszikus Jancsó-filmek nagy részét. A Szerelmem, Elektra viszont a leglátványosabb Jancsó-film, a koreografált látványszínház legtökéletesebb megvalósulása. Jancsó átmeneti, parabolikus korszakának legszebb filmje. A film digitális mozikópiája a filmszemlét bevezető Mesterek szemével című nagyszabású vetítéssorozathoz kapcsolódóan készült most el, Kende János operatőr közreműködésével. A korong három extrát is tartalmaz: egy interjúrészletet Jancsó Miklóssal, egy beszélgetést a látványvilágról Kende Jánossal, aki 14 filmben volt Jancsó operatőre, valamint egy interjút Grunwalsky Ferenccel arról, hogyan függ össze a Jancsó-filmekben gondolat és tér. A házigazda vendégeit a műhelytitkokról faggatta, arról, hogy milyen rendkívüli feladatokat rótt látványtervezőre, operatőrre, színészre egy 12 perces Jancsó-snitt, a helyszíni rögtönzés és a koncentráció csodálatos elegye.

Fazekas Eszter, Banovits Tamás
A díszletek hozzájárultak a szimbolikus tartalom kifejezéséhez – Banovich Tamás díszlettervező (fotó: Major László)


Banovich Tamás, a beszélgetés doyenje, aki Jancsó valamennyi hazai filmjének díszlettervezője volt, azt idézte föl, hogy Jancsó milyen szabadságban hagyta dolgozni. Banovich alapelve volt, hogy amíg a kijelölt helyen elkészült a díszlet, senkit sem engedett a közelébe. Az Elektra esetében kiemelte, hogy ekkor fedezte fel a vályogot, mint különösen szép textúrájú anyagot, amit aztán minden lehetséges formában megjelenített a filmen. A látvány ezáltal vált egyszerre modernné és archaikussá, egyfajta időtlenséget kölcsönözve a képnek. A Jancsó-filmek kialakítottak bizonyos látványelemeket, amelyek idővel állandóvá váltak. Ilyenek voltak például a „Jancsó-gyertyák”, amikkel csak a baj volt: szabad téren könnyen elaludtak, zárt térben füstöltek és kormoztak. Minden filmben külön kellett kitalálni a megoldásokat ezekre a helyzetekre.

Kende János, Grunwalsky Ferenc
A táncban elmesélt látványszínház nagy feladatot rótt az operatőrre – Kende János operatőr
(fotó: Major László)

Kende János elmondta, hogy akkoriban még nem volt videokontroll, így csak 2-3 nap múlva láthatták, hogy egy-egy felvétel hogy sikerült. Először a sokszor 60 méter hosszú fahrtsíneket rakták le, aztán a statisztákkal, táncosokkal  végül a színészekkel lakták be a teret. Az improvizációt úgy kell elképzelni, hogy a próbák során alakultak ki a jelenetek. Egy 12 percig is eltartó hosszú snittet egy napig is próbáltak és egy másik napon vették fel, három-négyszeri ismétléssel. A munka minden résztvevőjére, de különösen a színészekre nagy tehet rótt ez, hiszen mindenki tudta, hogy ha elront valamit, sok ember sok munkája veszik kárba. Ráadásul ez volt Jancsó első filmje, ahol a szöveg kötött volt (Gyurkó László drámáján alapult) – e téren különösen nem lehetett improvizálni. Ami nagy koncentrációt követelt, hiszen nem csak nagy tömegek mozogtak, de az operatőr és a rendező is folyamatosan kiabálta az instrukcióit. Képzeljük el Törőcsik Marit jellegzetes keresztező mozgásával, miközben Gyurkó veretes szövegét mondja, s közben Jancsó azt kiabálja: „vigyétek odébb a pávát, vigyétek odébb a pávát...”. Nem akármilyen színészi alkat kellett ehhez, nem beszélve Madaras József vagy Cserhalmi György kaszkadőr után kiáltó mutatványairól.

Szerelmem, Elektra - DVD-bemutató
Ne játssz! – hangzott a leggyakoribb utasítás – Balázsovits Lajos, az egyik főszereplő (fotó: Major László)


Balázsovits Lajos először arra a kérdésre válaszolt, hogy miben volt egyedi Jancsóval dolgozni: hagyományos, lélektani instrukciók nem voltak. De Jancsó tudta a színészt úgy szuggerálni, hogy az általa kívánt irányba menjen az alakítás. Más volt vele a munka, mint egy hagyományos szemlélettel forgató rendezővel. Az élet és a forgatás összefolyt, az impulzív légkörben az is előfordult, hogy Jancsó tornacipője repült az ember felé. A meztelenség nem okozott neki problémát, már csak azért sem, mert ebben a filmben még nem kellett a kamerával szembefordulnia (mint majd a Magánbűnök, közerkölcsökben). A film nagy szerepet játszott a pályája alakulásában, még Viscontival is forgathatott volna, Jancsó külföldi szerződésekhez is hozzásegítette, de a castingokra nem jutott ki.

szerelmem_elektra_kicsi
Megjelent!

Grunswalsky Ferenc arról beszélt, hogy a jancsói módszer nem csak a színészekre és a látványalkotókra, hanem a produkció szervezőire is különleges feladatokat rótt. Dörzsölt, talpraesett gyártásvezetők voltak a szakmában – mesélte. Jancsó nagyjából mindig ugyanazokkal az emberekkel dolgozott, és ha a csapat összeállt, feltétlen bizalmat élvezett. Akkoriban a filmgyárban nagyon komoly, napra pontos diszpozíciós könyvet kellett elkészíteni és leadni, amit ők nem mindig tartottak be. De az évek során kialakult, hogy mi kell egy Jancsó-filmhez: mintegy száz ló, tehenek, meztelen lányok, kaszkadőrök, táncosok, kóbor cigány, gyerekkórus és egy pap… Ezek a „kellékek” legyenek mindig kéznél, még ha nem is lehet tudni, mikor kerülnek képbe. Elég nehéz volt összehozni, hogy mindez biztosítva legyen, de végül a produkció általában spórolt, mert sokszor tíz nap alatt lezajlott a forgatás. Látni kell, hogy az improvizáció mögött kemény munka állt. Valójában csak Jancsó és Kende improvizálhattak, de az egész stáb kemény, koncentrált munkája állt a jelenetek mögött. Sokszor éjjel is próbáltak.

Kende János, Grunwalsky Ferenc, Balázsovits Lajos
Jancsó az utolsó statisztának is tudta a nevét – ma már ez elképzelhetetlen – Grunwalsky Ferenc (fotó: Major László)

Azt azonban Jancsó tudta egyedül, hogy mindezeket hogyan lehet mozgásba lendíteni úgy, hogy a látványnak legyen dinamikája, viszont a szimbolika ne legyen könnyen megfejthető és egyértelmű. Mindenki nagyon élvezte ezt a happeninget, ami az alkotás szabadsága mellett talán annak is köszönhető, hogy Jancsónak még a statisztához is volt egy kedves szava, mindenkit név szerint ismert.

Balázsovits Lajos, Fazekas Eszter, Banovich Tamás, Gelencsér Gábor
Döbbenetesen direkt állásfoglalás – Gelencsér Gábor filmesztéta (fotó: Major László)

Végezetül Gelencsér Gábor filmesztéta tért rá a film tartalmi kérdéseire. Kiemelte, hogy a Gyurkó-adaptáció döbbenetes direktséggel szól arról, hogy a Kádár-rendszer hogyan kényszeríti felejtésre a társadalmat. Elektra arról beszél, hogy a zsarnok éppen 15 éve ölte meg a királyt, aki túlzott szabadságban tartotta népét  – mint ahogy a film elkészültekor épp ennyi idő telt el Nagy Imre kivégzése óta. Nyílt és erős hitvallás volt ez a film  a szabadság mellett és a zsarnokság ellen, csoda, hogy elkerülte a cenzúrát, aminek oka nagyon sokrétű lehetett.

Löwensohn Enikő

• Publikálva: 2014.12.12. 10:35 • Címke: dvd, jancsó miklós, dvd, manda