Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Hosszú évtizedek alatt építette föl a „történetellenes, filozofikus rendező” imázsát, amit ezennel határozott gesztusokkal meg is erősít, de vissza is von. Elsőként a korábbiaktól eltérően szavakba foglalta az elbeszélt történetet: (a film) „egy férfiról és a feleségéről szól, akik már nem beszélik ugyanazt a nyelvet. Ekkor a kutya, amelyet sétáltatni szoktak, beavatkozik, és megszólal.” A második lépése nem különbözik hosszú második alkotói korszaka bevett gyakorlatától: a történetcsírácskát filozófiai, szépirodalmi idézetek, filmtöredékek, villanóképek, apró jelenetek közé ágyazza. A harmadik, a technikai újítása mindkét előző gesztust semlegesíti.
Godard úgy forgatta le 3D-ben a Búcsú a nyelvtőlt, ahogyan eddig senkinek sem jutott eszébe alkalmazni ezt a nézővonzásra kitalált trükköt: párhuzamos történetet mutat egymásra montírozás nélkül. Egy férfi és egy nő áll szemben egymással, majd kettéválik a látvány: a férfi elindul, az egyik kamera őt követi, a másik a nőt veszi. Mindkét szemünk 2D-t lát, ám nem ugyanazt a képsort. Ha az egyik szemünket becsukjuk, a férfi mozgását követjük, ha a másikat, a nőt látjuk. A tér-illúzió akkor áll vissza, amikor a két szereplő ismét egymás mellé kerül. A trükk lenyűgöző, hatása hosszú szövegekkel is csak halványan érzékeltethető: a szó, bárhogy igyekezzen, sehogyan sem ér a nyomába.
Ha a (lefordíthatatlan) szójátékokkal sűrűn megspékelt narráció és a vicces inzertek nem keltették föl a gyanúnkat, legkésőbb az első ilyen széttartó képsornál muszáj leállítanunk az elemző tudatosságot. Ha ebből az ötletből nem jövünk rá, hogy a szó elszáll – akármennyi van is belőle, s legyen az a szöveg bármennyire mély és okos –, és bizony a kép az úr a filmben, akkor még mindig elemezhetjük művészi patchworkként a látottakat, hallottakat, ám csak saját felelősségre. Az idő tagadása a lineáris történetek tagadása, ezt mutatja a legújabb Godard-opusz is. A másik lehetőség, hogy beleírjuk az általunk látott történetet a mozikollázs föl-fölvetett idézeteibe, jeleneteibe, de akkor az óhatalanul a mi saját filmünk lesz.
Godard az Godard – humoros, szellemes, elegáns, vitriolos. Úgy idéz hosszú passzusokat, úgy eleveníti föl saját témakatalógusát újra és újra, hogy egészen biztosan elrejtse a kölcsönzött és/vagy kiforgatott szavak, rontott képek, jelenetkék mögé a nyelvtől veendő búcsú abszurditását. A cím értelmezhető úgy is, hogy God(ard) Isten hatáskörébe utalja a nyelvet. Hiszen hogyan is lehetne nyelvi eszközökkel búcsúzni a nyelvtől. Nem lehet egyszerre kint és bent is egeret fogni. A filmnyelv is nyelv, dehogy fordul vele szembe a filmkészítő, bolond lenne maga alatt vágni a fát.
Godard nagynevű, s valljuk meg, elkényeztetett szerző, tulajdonképpen bármit megtehet, mindig akadnak dicsérői. A filoszok több kötetnyit összeelemezgethetnek most is e random citált passzusokról és a széttartó, jelen esetben horribile dictu az „éljenek a legújabb eszközök” jegyében mobillal is forgatott képsorokról, s a csöppet sem agg mester alighanem megértő mosollyal figyeli majd őket, ám mossa kezeit szellemi szenvedéseik láttán. Rajta nem múlt, meglehetősen régen megadta a használati utasítást: „Némelyek azt mondogatják, hogy nem mindent értettek a filmjeimben. De hát nincs is mit érteni. Csak hallani kell és befogadni. Én, ha egy lemezt hallgatok, nem biztos, hogy értem a szöveget, de értem a lemezt.” Godard meglepően rövid, 70 perces legújabb alkotásában vidoran összegez, s okosan továbblép. Szólni, látni, élni tanít, ha tud fülünk lenni a hallásra, s a kellő időben lehunyt szemünk a látásra.
Ajánljuk:
• Godard-híveknek
• a film erejében bízóknak
• franciául beszélőknek
• operatőröknek
Nem ajánljuk:
• filológusoknak
• humortalan filmtörténészeknek és filozófusoknak
• mozgókép- és médiatanároknak
Búcsú a nyelvtől
(Adieu au langage)
rendező, forgatókönyv: Jean-Luc Godard, szereplők: Christian Gregori, Héloïse Godet, Kamel Abdeli, Richard Chevallier, Zoé Bruneau
bemutató: 2014. december 11.
forgalmazó: Vertigo Média
Boronyák Rita