A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Minden szakmai féltékenységet, irigységet mellőző barátság is lehet két művész között, erre jó példa a katalán Maillol és a magyar Rippl-Rónai története, akik előbb közel tíz esztendőt voltak együtt Franciaországban, majd Rippl-Rónai haláláig leveleztek és tervezgették a találkozást. A két, egymásra is ható művész párhuzamos életútjáról a Magyar Nemzeti Galériában láthatunk egy remek kiállítást.
Rippl-Rónaitól 140 rajzot, festményt és szőnyeget sikerült összegyűjteni, Maillol pedig 45 alkotással képviselteti magát. (Igaz, ezek közül – bár elsősorban szobrászként tartják számon – csak három kisplasztika és egy nagyobb dombormű utazott most Magyarországra. Annál szebbek korai festményei és a pályafutást végigkísérő vázlatrajzok, amikből bőven csemegézhetünk.) A kurátor, Földi Eszter jóvoltából még húsz olyan festmény vagy rajz, litográfia is emeli a tárlat fényét, amit közös barátok, leginkább a Nabik vezéregyéniségei, Bonnard és Vuillard készítettek. És ne felejtkezzünk meg a gazdag skót műkedvelő festő, James Pitcairn-Knowles néhány kisebb munkájáról sem, akivel Rippl-Rónai barátkozott össze először, miután 1888-ban otthagyta Munkácsy párizsi műhelyét. Knowles volt az, aki összehozta ezt a barátságot, jellegzetes bajusza több Rippl-Rónai rajzon és festményen is feltűnik. (Aki, miután sokáig anyagilag is támogatta Maillolt, Németországba költözött, és felhagyott a hivatásszerű festéssel.)
Önarckép barna kalapban, 1897
1890-körül még Rippl-Rónai és Maillol is az útját kereste, egymáséihoz nagyon hasonlatos fiatal női portrékat festettek profilból, erős szimbolista hatásokkal. Ezidőtájt Rippl-Rónai barátnőjével és Knowles-szal bérelte Neully-sur-Seine, egy Párizs menti település egyik kopott házát. 1892-ben készült a Pöttyös ruhás nő és a Kalitkás nő is, ezek 60 munkájával együtt szerepeltek az Osztrák-Magyar Monarchia követségi palotájában rendezett első, nagyszabású kiállításán. Maillol, aki Párizsban ezidőtájt nagyon szerény anyagi körülmények között élt, 1893-ban úgy döntött, hogy hazatér és szőnyegekkel foglalkozik inkább. Banyuls-sur-Merben manufaktúrát létesített, a számtalan vázlat mellett ennek egyik gyönyörű terméke is ott van a Galéria falán. Rippl-Rónai ugyanebben az évben tervezi meg gróf Andrássy Tivadar pesti ebédlőjét (kárpitok, bútorok, kandalló, étkészlet), amit végül Tőketerebesen hordtak szét a helybeliek. Maillol hatására francia feleségével együtt ők is készítettek szőnyegeket: a férj megrajzolta, az asszony egy éves munkával, lapos öltéstechnikával kihímezte. Rippl-Rónai két, hímző nőket ábrázoló képe tehát nem véletlenül készült el – és került fel most a falra.
Pöttyös ruhás nő, 1892
A kaposvári festő 1894-ben állította ki Öreganyám című képét, ami belépő lett a Nabik – Próféták csoportjába. A tárlat rajzokban, sokszorosított grafikákban bővelkedő szakaszában mutatja be ezt a pár évet, ekkor jelennek meg Rippl-Rónai első plakátjai is. 1899 nyarán feleségével négy hónapot tölt barátja szülőfalujában, ahol valósággal kivirulnak a képei. A szürke és árnyalatai a múlté lesznek, sorra készülnek a tájképek, amiknek eredeti helyszíneit is megnézhetjük most egy monitoron. (Mozgóképekkel amúgy jól el van látva a tárlat, melynek ezt a részét és nívós belsőépítészetet a Gránit Bank finanszírozta.) Ezután a későbbi levelezésükben sokszor felemlegetett négy hónap után már csak egyszer találkoznak, 1914 nyarán Párizsban, de kitör a háború, és Rippl-Rónait, mint osztrák kémet elfogják felesége rokonának falujában. Az internálásból végül a régi művészbarátok kiszabadítják, de ezután már csak levelekben él a barátság. Aminek egyik tárgyiasult formája a már szobrász Aristide Maillol portréja (1899), amit Rippl-Rónai barátja, a Szépművészeti Múzeum akkori igazgatója, Petrovics Elek szerez meg, és ajándékoz végül Musée d’Orsay elődjének. (A kép 80 éve nem járt Magyarországon.) Rippl-Rónai Maillol visszaemlékezése szerint „egyetlen ülésre” festette meg a képet, a művészen Knowles pompás panamakalapja van, amit egy pár cipővel együtt ajándékozott még Párizsban a katalánnak.
Aristide Maillol portréja, 1899
Maillol szobrászkarrierje időközben egyre magasabbra ívelt, Rippl-Rónai pedig 1902-től Kaposváron telepedett le, és lett nagy festővé. Akinek szobabelsőket ábrázoló képeiről (például Fehér fal, barna bútorok, 1903) Maillol is el volt ragadtatva. És jönnek a „kukoricás” képek, majd végül a pasztellek, és jönnek-mennek a sokszor kis rajzokkal illusztrált levelek, melyekben Maillol a hegyeken keresztül baráti kezét nyújtja Rippl-Rónai felé. Közben azon ábrándozik, hogy milyen szívesen újrakezdené azokat az éveket, melyeket együtt töltöttek.
Kalitkás nő (1892)
Pálffy Lajos
Rippl-Rónai és Maillol – Egy művészbarátság története
Magyar Nemzeti Galéria
2014. december 17. – 2015. április 6.