A hobbit – Az öt sereg csatája: Remek befejezés után a folytatásra várva

Minden bizonnyal a folytatás reményével ül be Hobbit 3-ra a rajongók többsége. Mert az nem lehet, hogy megszakad a hat éve tartó karácsonyi varázslat, és jövőre nem lesznek tündék, törpök és hobbitok a mozikban. Peter Jackson egyszerűen nem eresztheti szélnek a stábot, az rettenetes hiba lenne! Be kell vallanom, én is hasonló gondolatokkal a fejemben tettem fel a 3D-s szemüveget, és zártam ki rögtön a külvilágot.

Ami nem is volt nehéz, hiszem A hobbit – Az öt sereg csatája egy rendkívül látványos negyedórával indul: a forró aranyfürdőtől kellőképp felbőszült Smaug légitámadást intéz Tóváros ellen, mert úgy sejti, onnan érkeztek a törp betörők, akik megzavarták békés szunyókálását. Kár, hogy a mérhetetlen gonoszsága mellett filozofikus hajlamokkal is bíró hüllő (vagy micsoda) villámgyorsan ki is purcan. Kitűnő ötlet, hogy a mérhetetlen tetem éppen Tóváros urának aranytól túlcsorduló hajójára zuhan, így két probléma is megoldódik egy csapásra. Ráadásul méltó sírhelye lesz e figyelemre méltó sárkánynak is.

No, de ne menjünk bele ennyire a részletekbe mindjárt az elején, inkább gondolkodjunk csak el a bevezetőben felvetetteken. Mert akárhogy is nézzük ez a történet, a hat film eddig aranybányának bizonyult. (Az Öt sereg csatája éppen most döntötte meg az IMAX-rekordot 117,6 milliárdos bevételével. És ebben még csak azok az államok vannak benne, ahol megvolt a december 13-ra időzített premier.) Az aranybányákat, amíg ki nem merülnek, vagy nem válik gazdaságtalanná a kitermelés, nem szokták bezárni. Viszont Tolkien két alapművét, a Gyűrűk urát és a Babót immár forgatókönyvileg kivégezték még akkor is, ha maradtak feldolgozatlan részek (a buckamanók, Szarumán a Megyében, Bombadil Toma stb.). Ezek persze nem tesznek ki egy két és fél órás mozifilmet, de ha arra gondolok, hogy ez a befejező rész, Az öt sereg csatája is csak néhány oldal Tolkien Babójának végén, akkor azt kell mondanom, hogy minden lehetséges. Az ismert szereplőkkel és helyszíneken kerekedhet egy, a Babó és a Gyűrűk ura közti időben játszódó történet, erre utalhat Legolas film végi útnak indítása. A film csúcspontja egy nagy, Tolkien minden teremtményét megmozgató, de csak a forgatókönyvírók fantáziájában létező csata lehetne megint. Ebbe persze az igazi Tolkien-fanok nem szívesen mennének bele, hiszen már így is sokan fanyalognak azon, hogy miért kellett három részre nyújtani a Babót, ami bőven belefért volna egy előzményfilmbe. Ott vannak aztán a Szilmarilok, vagy A sonkádi Egyed gazda című könyvek is, amki ugyan kevésbé alkalmas nyersanyagok, de egy ügyes forgatókönyvírónak és rendezőnek semmi sem lehetetlen.

A befejező résszel nincs igazából semmi baj: a megszokottan magas színvonalú munka kiemelkedő színészekkel. Richard Armitage a mérhetetlen aranytól és hatalomtól megbomló agyú Thorin szerepében igazán meggyőző, és hitelesnek tűnik Martin Freeman (Zsákos Bilbó) vívódása is. A színészek mellett a CGI varázslói is kitettek magukért, talán csak a trollszörnyek mozogtak kissé darabosan ott a végén, mással nem volt baj. Az, hogy sok volt a számítógépes háttér, és keveset láthattunk Új Zéland természeti csodáiból, forgatókönyvi adottság. A permanens orkmészárlás azért kicsit ciki, ott vannak ezek a páncélba öltözött félelmetes hústornyok, aztán valahogy a sokkal nyápicabb hősök mindig kivédik az első, fejre irányuló kardcsapásukat, majd egy oldalvágás, és dőlnek is el, mint egy zsák. Aztán ezek a földrágók, ha jól emlékszem, nem szerepelnek Tolkien mesekönyvnek szánt munkájában. Csak arra tudok gondolni, hogy Frank Herbert Dűnéjéből kerültek át valahogy ebbe a világba, ráadásul még hasonlítanak is a homokférgekre, amelyek arrafelé a csillagközi navigáláshoz elengedhetetlenül szükséges fűszert termelik. Igazán látványos volt és jól illeszkedett a történetbe viszont Gandalf megmentése, Szauron és a Hetek első veresége. És persze kár az elvarratlan szálakért a végén, amikor nem tudjuk meg, hogy mi lesz a Tölgypajzsos Thorin által az őrületig akart Arken kővel, vagy ki birtokolja majd a mérhetetlen kincset rejtő hegyet. No de ezek is kiderülhetnek majd abban a bizonyos (de sajnos mégsem annyira valószínű) folytatásban. Mert mi van akkor, ha mondjuk az Asimov-féle Alapítvány-történetet „zenésítik meg” a jövőben Peter Jackson és a producerek?



Ajánljuk:
• a Tolkien-rajongók hatalmas seregének
• a folytatásban reménykedőknek
• karácsonyi mozinak

Nem ajánljuk:
• az örök fanyalgóknak és a kákán is csomót keresőknek
• a Babó című könyv történéseihez szigorúan ragaszkodóknak
• azoknak, akik egyáltalán nem hisznek a mesékben

A hobbit – Az öt sereg csatája
(The Hobbit: The Battle of the Five Armies)
színes, magyarul beszélő, amerikai-új-zélandi fantasy, 144 perc, 2014, rendező: Peter Jackson, író: John Ronald Reuel Tolkien, forgatókönyvíró: Fran Walsh, Philippa Boyens, Guillermo Del Toro, Peter Jackson, zeneszerző: Howard Shore, operatőr: Andrew Lesnie, producer: Carolynne Cunningham, Peter Jackson, Fran Walsh, szereplők: Martin Freeman (Zsákos Bilbó), Ian McKellen (Gandalf), Richard Armitage (Tölgypajzsos Thorin), Andy Serkis (Gollum), Hugo Weaving (Elrond), Cate Blanchett (Galadriel)

Bemutató: 2014. december 18.
Forgalmazó: Fórum Hungary

Pálffy Lajos

• Publikálva: 2014.12.17. 13:53 • Címke: moziajánló