a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
DVD-bemutató: Vörös föld
A digitális felújítást követően már kapható a boltokban a MaNDA 68. DVD-lemeze, Vitézy László korszakos dokumentum-játékfilmje, a Vörös föld
(1982). Bemutatója január 19-én lesz az Írók Boltjában.A rendező Vitézy László, a forgatókönyvíró Dárday István és az operatőr Pap Ferenc már a hetvenes évek elején ott voltak annak a világviszonylatban is egyedülálló, markáns dokumentarizmusnak a kialakulásánál, amely a Balázs Béla Stúdió sajátos kamerával írt szociológiai módszerét jelentette és „Budapesti Iskola” néven vált ismertté a világban.
A sokszor közösen készített filmek, a Kongresszusi levelek, Tagfelvétel, a Fogadalomtétel, a Küldöttválasztás, a Rongyos hercegnő, a Leleplezés vagy az egyedülálló Nevelésügyi sorozat a szociológusoknál erőteljesebb mélyfúrásokat végzett a kézivezérléses, 1968 utáni, visszarendeződő magyar szocializmus feltérképezésében. A BBS tagjai nem csak létrehozták ezeket a hivatalos szférában csak megtűrt, „bemutatási kötelezettség nélküli” filmeket (amely gyakorlatilag a betiltást jelentette), hanem úgynevezett „társadalmi forgalmazásban”, filmklubokban, művelődési házakban vetítették, s vitatták őket, ezáltal sajátos ellenzéki nyilvánosságot teremtettek.
Ezek a filmek az arcok, a gesztusok önkéntelen, természetes szintjén, előzetes prekoncepció nélkül „fordították le” az emberek számára az iskolarendszer, a KISZ, a párt, a téeszvilág visszásságait, romboló hazugságait, áldemokráciáját. A hetvenes évek közepétől ugyanez a gárda a professzionális filmgyártásban, fikciós keretek között, dokumentarista játékfilmekben próbálta ki magát. A Jutalomutazás, a Harcmodor vagy a Békeidő olyan, többnyire újsághírből kiinduló játékfilmes forgatókönyvön alapult, amely modellértékű, drámai szituációkat ábrázolt. A professzionális forgatás módszerében túllépett a tényfeltáró dokumentarizmus esetlegességein, de a történetnek speciális feszültséget adott, hogy a hőseivel azonos élethelyzetben élő amatőr-szereplőkkel dolgoztak.
Vitézy László a mannheimi nagydíjas Békeidő (1979) című filmjét követően forgatta a Vörös földet a Társulás Stúdióban, 1982-ben. Ez volt a Társulás első bizonyítási lehetősége. A Társulás a Budapesti Iskola alkotóit tömörítő kezdeményezésre, Pozsgay Imre, akkori kultuszminiszter Aczél Györggyel szembeni reformista törekvéseinek eredményeként jött létre 1980-ban. Ez az alternatív stúdió a másik négy hivatalos műhellyel szemben önkormányzati alapokon működött, szociológusok, történészek, közgazdászok döntöttek a forgatókönyvekről. Ötéves fennállása alatt itt készültek a magyar filmművészet megújításának olyan radikális kísérletei, amelyek dokumentum és expresszív stilizáció egyedi ötvözeteiként egyre nyíltabban készítették elő a rendszerváltást. (Csak néhány példa: Tarr Béla: Őszi almanach, Jeles András: Álombrigád, Gulyás Gyula: Ne sápadj, Dárday István-Szalay Györgyi: Átváltozás, Vitézy László: Reformgondolatok vagy Bódy Gábor: Kutya éji dala).
A Vörös föld alapja is konkrétum volt. (A Hévízhez közeli bauxitbánya egyre növekvő, s a Szovjetunióba szállított termelése már a tó és a környék ökológiáját veszélyeztette). A forgatókönyvíró Dárday István és Vitézy viszont nem csak a címmel növesztette szimbolikussá, az egyre abszurdabbá váló magyar valóság lehangoló modelljévé a történetet. Egy vájár disznói bauxitot túrnak ki a cserefai hegyoldalban. A kolontári bauxittermelő vállalat vezetői először kinevetik, elveszejtik a helyi bürokrácia útvesztőiben, majd jól felfogott „népgazdasági érdekből” fordul a kocka: a bauxit kitermelése érdekében a falut kitelepítik, a házakat ledózerolják, a kilakoltatott embereket viszont a vájár ellen fordítják. A kitüntetéseket a munkát eleinte hátráltató geológusok és vállalatvezetők kapják. A mából visszatekintve még inkább felértékelődik, hogy a filmet egymillió hétszázezren látták. Fogadtatása ellentmondásos volt, a kritika nagy része a bányász kálváriáját emelte ki, elhallgatva a szélesebb körű társadalmi vonatkozásokat, vagy éppen azt hangsúlyozták, hogy „nem ilyen ügyetlenül manipulálnak az Ipari Minisztérium trösztjei.” Miközben a film 1983-ban a legjobb rendezői- és operatőri díjat nyer a filmszemlén, nagydíjat Salernóban. A filmből kivágták a temetői lázadásnál megjelenő szovjet páncélozott csapatszállító járműveket.
Megjelent!
A kiadvány extrája, a Mecénások, Vitézy László 1976-ban forgatott dokumentumfilmje a fölülről jött közművelődési akciók formális voltát leplezi le.
DVD-bemutató:
2015. január 19. 16 óra
Írók Boltja (1061 Budapest, Andrássy út 45.)
A beszélgetés résztvevői:
Pozsgay Imre, akkori kulturális miniszter
Vitézy László, rendező
Pap Ferenc, operatőr
Dárday István, forgatókönyvíró, producer
Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója
Fazekas Eszter, filmtörténész, kiadványszerkesztő
A MaNDA sajtóközleménye