Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Egy idősödő színész, Aydin a szüleitől örökölt házba vonul vissza a távoli Kappadókiába, ahol feleségével, a nálánál jóval fiatalabb Nihallal és frissen elvált, életét céltalannak érző nővérével lakik együtt. Kis hotelt üzemeltetnek a kúp alakú sziklák közé vésett házban. Nyáron valószínűleg több a turista ezen a holdbéli tájon, de a tél elvágja a vidéket a külvilágtól.
Aydin örökségéhez tartoznak más ingatlanok és földbirtokok is – a helybéli uraság ő, akitől nagyban függ a környék koldusszegény lakossága. Ugyanakkor, felvilágosult értelmiséginek tartja magát, aki a kettészakadt társadalom ellentmondásairól rendszeresen ír a helyi lapba. A magasan képzett, modern török elit képviselője, aki jóindulattal, de idegenül és akaratlan lenézéssel figyeli a környezetében élő egyszerű, bigottan vallásos embereket.
A felvilágosult szemléletről azonban könnyebb írni, mint megvalósítani. Aydin hiába ostorozza szívesen az elmaradott török társadalmat (és vitatkozik minderről unatkozó, helyét nem találó nővérével), a konkrét, kellemetlen feladatokat szívesen bízza másra (elsősorban a sofőrjére, akivel igazi kényúrként bánik). Valójában nem sokat tud „a népről” és nem is nagyon akar a feltétlenül szükségesnél többet tudni. Udvariasan meghallgatja a hozzá fordulót, majd az ügyvédjéhez irányítja, mondván, hogy ő nem tud ezekről az ügyekről semmit. Miután egy szegény család nem tudja fizetni neki a lakbért, lelkiismeretfurdalás nélkül elviteti a tévéjüket. Erre az ott lakó kisfiú megalázott apja védelmében kővel dobja meg Aydin kocsiját. Tenyérbemászóan szolgálatkész nagybátyja bocsánatkérésre kényszeríti a gyereket. Aydin először tiltakozik a nevetséges, maradi szokás ellen, végül azonban csak-csak csókra nyújtja a kezét, mint egy virtigli pátriárka. Az atyáskodó jóindulat mögött kevés igazi empátiát és odafigyelést találunk.
Mindezek az ellentmondások, mutatott és elhitt látszatok nemcsak a szikár cselekmény, hanem hosszas, időnként nehezen követhető dialógusok révén jutnak el a nézőhöz. Az Aydin és felesége, Aydin és húga közötti szócsaták mintha csak körbejárnák a problémákat. A régi sérelmek árnyaival terhelt konfliktusok igazi mozgatórugóira nem mindig derül fény. Felesége szerint Aydin arrogáns, őt háttérbe szorító macsó. A fiatal nő mindent feladott érte, most a (férje pénzéből folytatott) jótékonykodás az egyetlen menedéke. Azonban azt, hogy mi vezette egymáshoz ezt a két embert, és hogyan kerültek erre a vidékre, ahol mindketten elégedetlenek és boldogtalanok, mégsem szabadulhatnak – nem derül ki.
A forgatókönyvet Csehov-novellák alapján írta a rendező és felesége. A gyönyörű, álomszerű képek alatt időnként fel-felhangzó elégikus Schubert-zongorafutamok is a Csehov-drámák szalonjainak hangulatát idézik. Aydin nem jut el Isztambulba, hogy változtasson az életén, mint ahogy Csehov elvágyódó nővérei sem Moszkvába. S bár a több mint három órás játékidő némi kihívás elé állítja a nézőt, ne felejtsük, hogy a Csehov-darabok is legalább ilyen hosszúak.
A film árnyalatgazdagon érzékelteti a kettészakadt társadalom kommunikációképtelenségét, az elit hibáit, a megalázott és megszomorított, szótlan alávetettek önsorsrontó büszkeségét. Tanulmány az emberi természet működéséről, bonyolult viszonyrendszerekről, ahol semmi nem úgy működik, ahogy várnánk. Megjelenik benne a természet és a civilizáció összeütközése (egy vadló befogásának drámai jelenetével) éppúgy, mint a generációk, társadalmi osztályok, nemek egymásnak feszülése. A nagyszabású tabló azonban sok kérdőjelet is hagy a (török valóságot, az érintkezés normáit kevéssé ismerő) nézőben. Ez egy másik világ.
Ajánljuk:
• a nagyformátumú európai művészfilmek barátainak
• akit érdekelnek a kortárs török társadalom ellentmondásai
• akik szeretik Csehovot, Bergmant és Tarkovszkijt, de az újra is nyitottak
Nem ajánljuk:
• akinek a művészfilm normál hosszúságban is idegen terep
Téli álom
Kis Uykusu, színes, feliratos, török-francia-német filmdráma, 196 perc, 2014, rendező: Nuri Bilge Ceylan, forgatókönyvíró: Ebru Ceylan, Nuri Bilge Ceylan, operatőr: Gökhan Tiryaki, szereplők: Haluk Bilginer (Aydin), Melisa Sözen (Nihal), Demet Akbag (Necla), Ayberk Pekcan (Hidayet)
Bemutató: 2015.01.15.
Forgalmazó: Vertigo Média
Löwensohn Enikő