a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Szótlan filmrendező, kaviccsal a zsebben
40 éve halt meg Máriássy Félix
40 éve halt meg Máriássy Félix, a stílusteremtő filmrendező és legendás főiskolai tanár. Forgatókönyveinek igen hányattatott sorsa volt, különösen az ötvenes években. Egy kavicsot hordott a zsebében, ezt simogatta feszültségoldásul – volt rá oka elég. A Filmspirál Máriássy-számát, illetve felesége, Máriássy Judit visszaemlékezését lapoztuk fel újra.
Máriássy Judit: Mitől hal meg a filmrendező?
Befejezetlenül maradt visszaemlékezés Máriássy Félixre (részlet)
„A filmrendező természetesen elsősorban azért hal meg, mert megszületett, mert kisgyerekkorában elváltak a szülei, mert kamaszkorában a Dolomitokban mászkált és síversenyzett, mert átélte a második világháborút, mert szerelmes volt, mert elhagyták, mert megnősült, mert gyerekei lettek, mert egyetlen lányát meghalni látta, mert kötelékben repült, mert elvesztette az édesanyját, mert sokat cigarettázott, mert rumot, később vodkát és whiskyt ivott, mert a Dolomitok és a Tátra helyett élete nagyobb felét egy rosszlevegőjű nagyvárosban élte, mert az ötödik emeleten lakott, és a Házkezelőség olykor hat hétig, két hónapig nem javíttatta meg a felvonót, mert barátai voltak, és a barátai közül néhányan meghaltak, néhányan megszűntek azok lenni, mert izgult értük, mert izgult a fiáért, mert háromszor látta a feleségét közvetlenül operáció után viaszsárgán, mert a bátyjával utazva az autó fejre állt, és a bátyját szétroncsolt csípővel húzták ki a kocsi alól, mert együttérző volt és figyelmes volt, tehát pontosan azért hal meg a filmrendező, amiért a többi ember. De hogy mitől szaporodik a filmrendező szívében gyorsabban a halál, mint mások szívében, azt megkísérlem tanúként elmondani, egyetlen filmrendező, Máriássy Félix művész-életének néhány rettenetesen fontos és bizonyos fokig általánosítható epizódjával megválaszolni.” (Filmvilág, 1989/6)
1919. június 3. – 1975. január 26. (fotó: MaNDA)
Varga Balázs: Kötelékek
Máriássy Félix filmjei (részlet)
„Mivel Máriássy életművéből a filmtörténetírás és a kritika inkább az ötvenes évek kulcsfilmjeit (Budapesti tavasz, Egy pikoló világos, Külvárosi legenda) szokta kiemelni, a pálya egészét tekintve gyakran elcsúsznak a hangsúlyok, így szűkül az életmű a »magyar neorealizmus« példájává. Nem is ezzel a kategóriával van baj, hanem a határaival: az ötvenes évek végétől Máriássy filmjeiben komoly stiláris átalakulások és változások történnek, ez a modernista fordulat ráadásul egybeesik a magyar film pre-újhullámos időszakával, útkeresésével. Ha az Egy pikoló világos és a Hosszú az út hazáig a hazai lírai neorealista irányzat fontos alkotása, a Csempészek ugyanennek a stílusközegnek a paraszti világ drámáiban megjelenő ikerváltozata. A hatvanas évek elejének morális példázatai szintén nem társtalanok a korszak magyar filmjében, ahogy az évized közepén készült Karambol és Kötelék is szervesen kapcsolódik a magyar újhullám értelmiségi melodrámáinak stílus-kontextusához.
Makk Károly, Máriássy Félix (fotó: MaNDA)
Ez a tizenhét játékfilmből álló, kifejezetten gazdag és változatos életmű annak ellenére a szerzői stílus és a következetes motívumépítkezés példája, hogy – főként az ötvenes években – a cenzurális beavatkozások olykor alapjaiban változtatták meg az eredeti forgatókönyvben szereplő történetet.
Máriássyt nem kell újrafelfedezni, legfontosabb filmjei az elmúlt évtizedben beépültek a magyar filmtörténeti kánonba. Filmjeinek áttekintése csak megerősíti, hogy személyében nem pusztán az ötvenes évek stílusteremtő rendezőjéről, hanem az értékrendjéhez következetesen ragaszkodó, a korszakváltásokban megújulni is képes, tudatosan életműben gondolkodó művészről beszélhetünk.” (Filmspirál 31. 2003)