a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

​A Kódjátszma világa

kodjatszma_lead

Informatikatörténeti témából merítő játékfilmet már többet is láthattunk, és a televíziós sorozatok is felfedezték maguknak ezt a témát. A modern informatika akkorát lendített az ember kultúrafogyasztási szokásain, hogy a számítógép úttörői, forradalmárai és különcei egyszerre az érdeklődés középpontjába kerültek.

Nézhetjük a nemrég a mozikba került produkciót, a Kódjátszmát úgy is, mint tablót az informatika egyik korai, nagy zsenijéről, Alan Turingról, gyönyörködhetünk lenyűgöző bonyolultságú, fél szobát elfoglaló kódfejtő gépében, amely gigantikus óraműként kattogja és zakatolja végig a kód variációit, s amely egy szeretett lényt szimbolizáló gépi elmeként testesül meg feltalálója számára.

S nézhetjük persze a filmet egy sajátos második világháborús drámaként is, amely nem a fronton harcolók véráldozatára fókuszál, hanem azokra a tudósokra, akik a bombatámadások fenyegette hátországban, az idővel folytatott idegőrlő versenyfutásban próbálják megoldani a korszak legnagyobb téttel bíró rejtvényét: a német Enigma kódológép minden áldott nap, könyörtelen rendszerességgel változó „feladványait”. Döntéseik, mulasztásaik, minden elvesztegetett percük emberéletekben mérhető, s ez a nyomasztó érzés akkor is jelen van a filmben, amikor egyébként vidámabb, hétköznapi helyzetekben láthatjuk a szereplőket. (Micsoda paradoxon: a második világháborúnál rosszabb időt és egy klasszikus brit pubnál jobb helyet nehéz elképzelni.)

A Kódjátszma a hidegháború problémakörét előrevetítő kém-, vagy inkább ügynökfilm is, amelyben a rádióüzemnek álcázott titkos laboratóriumban folyó munka a szövetséges, de finoman szólva is bizalmatlanul kezelt Szovjetunió érdeklődését is felkeltheti, amelyben a titkok elárulóit kivégzéssel fenyegetik, hacsak nem a kiszivárogtatás is érdeke valakinek, ahogy az az ügynökök világában már csak lenni szokott.

A történet hatásosan játszik az ügynökfilm rideg, kiismerhetetlen karaktereivel – hangulatában néhol a Suszter, szabó, baka, kém színvonalát közelítve. Izgalmasan és szívbemarkolóan eleveníti fel a második világháború korát, frontra induló katonákkal, romba dőlt utcákkal, tengeralattjárók fenyegette hajókkal, személyes tragédiákkal is, melyek átélhetővé teszik egy háború borzalmát – és kisebb, híradószerű dokumentumelemekkel. Mindez hiteles és nagyszabású díszletül szolgál a film legbelsőbb történetéhez, amely Turing saját titkának leleplezéséről és a tudós meghurcoltatásáról szól.

kodjatszma

A homoszexuális Alan Turingról szól ugyanis elsősorban ez a film. A tudósról, aki kivételes intuícióval választ „keresztrejtvényfejtő” társakat az Enigma kódjainak feltöréséhez. Aki oly nehezen kerül közel a környezetéhez, akit gyerekkori traumák, megaláztatások, kiközösítések és tragédiák kísértenek. Aki elsősorban tudós – szexuális orientációja egy normális világban se érdem, se hátrány nem lenne. S akit végül, évtizedekre titokban tartott teljesítménye ellenére – kódfejtő célszámítógépével megfejtette az Enigma kódjait és ezzel közvetve milliók életét mentette meg – homoszexualitása miatt kémiai kasztrálásra ítélnek, s ezért feltehetően öngyilkos lett.

A film több idősíkon játszódik, s míg a cselekmény fősodra a háború alatti hőstett és tudományos bravúr hónapjait meséli el, addig a gyerekkori visszatekintések és a Turing homoszexualitás miatti elítéléséhez vezető, eredetileg egy betörés miatt elkezdett, ötvenes évekbeli nyomozás eseménysorát is nyomon követhetjük. Így a film több idősíkból világítja meg Alan Turing alakját. Az ő személyes tragédiáján keresztül szól több tízezer értékes, ártatlan emberről is, akiket börtönre vagy kémiai kasztrációra ítéltek Nagy-Britanniában másságuk miatt. Tehát egy olyan emberi tulajdonság miatt, amely nem betegség és nem bűn, amely nem fertőz meg senkit s amely nem tesz áldozattá másokat. Ilyen ártatlan embereket bélyegeztek meg és tettek tönkre még az ötvenes években is vonzalmaik, érzelmeik miatt.

kodjatszma

Az erről való beszéd – ez a Kódjátszma igazi tétje és teljesítménye, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a film kapcsán – többek között a főszereplő, Benedict Cumberbatch támogatásával – kampány indult azért, hogy azt a királyi kegyelmet, amit Turing 2013-ban kapott, kiterjesszék a több tízezer további meghurcolt emberre is, akik hasonló kálvárián mentek keresztül.

A mozikban vetített, angol-amerikai produkció a brit tévéfilm legnemesebb hagyományait követi. Egy másodpercig sem vontatott, de hagyja elmélyedni a nézőt; a zene és hang igényes és szép, de nem dübörgi végig a filmet; a díszletek és kosztümök megidézik a kort, de elrendezettségük nem mentes a színpadiasságtól; a színészeket kimunkált, olykor humoros párbeszédekben engedi kibontakozni. Mindenekelőtt a Turingot megformáló, az alakításáért Oscarra is jelölt Benedict Cumberbatchet, akit sokunk a Sherlock című sorozat címszereplőjeként kedvelt meg.

kodjatszma

Cumberbatch rokon módon ábrázolja a két zseni, a fiktív Sherlock és a történelmi Turing figuráját. Érzelmeik kifejezése nehézségekbe ütközik, a legártatlanabb viccet is szó szerint veszik és analizálják, nem kapcsolnak ki egy percre sem. Kivételes megfigyelők, ugyanakkor elvesznek a mindennapi közlések labirintusában. Cumberbatch számára e párhuzamosságok miatt nem lehetett ismeretlen terep Turing figurájának megformálása. Keira Knightley egyenrangúan gazdag alakítása mellett egész biztosan ő az, aki miatt a Kódjátszma a nézők kedvence lesz.


turing
Alan Turing (1912-1954) brit matematikusról helyesen írja Kömlődi Ferenc, hogy az információelmélet atyjának tartott Claude Shannon, a kibernetika tudományát megalkotó Norbert Wiener és a modern számítógép működési elveit leíró Neumann János mellett a modern informatika legfontosabb úttörői közé tartozik. Az Enigma kódjait megfejtő gép miatt évekkel rövidítette le a második világháborút, még ha erről az eredményről kortársai nem is tudhattak. Elméleti munkásságával viszont nagy hatást gyakorolt kortársaira és az utókorra: 1936-ban leírt Turing-gépe egy elméleti számítógép, azaz egy absztrakt automata, amely a később valóban megvalósuló univerzális számítógépek működését modellezi. 1950-ben leírt Turing-tesztje pedig a mesterséges intelligencia kutatásának egyik leghíresebb kihívása. Ha egy gép ezen a teszten átmegy, azaz a kérdező a meghatározott idő után sem veszi észre, hogy géppel és nem emberrel beszélget, akkor valóban mesterséges intelligenciával rendelkezik. Turing 2000-re tette, hogy ilyen gépek megvalósulnak. Az elmélet mellett a negyvenes évek második felében a gyakorlatban is dolgozott korai elektronikus számítógép tervezésén (Automatic Computing Engine).

kodjatszma

Ajánljuk:
• a brit tévéfilmek szerelmeseinek
• Cumberbatch-rajongóknak
• a második világháború titkaira kiváncsiaknak
• informatikatörténet iránt érdeklődőknek
• a régi autók, hajviseletek és kis női kalapok kedvelőinek

Nem ajánljuk:
• homofóboknak – bár inkább mégis ajánljuk. Nincsenek reménytelen esetek: egy kis gondolkodás mindenkinek jót tesz!


Kódjátszma
The Imitation Game
angol-amerikai életrajzi dráma, 114 perc, 2014
rendező: Morten Tyldum, forgatókönyvíró: Graham Moore, operatőr: Óscar Faura, szereplők: Benedict Cumberbatch (Alan Turing), Keira Knightley (Joan Clarke), Matthew Goode (Hugh Alexander), Charles Dance (Commander Denniston), Mark Strong (Stewart Menzies), Rory Kinnear (Nock)

bemutató: 2015.01.29.
forgalmazó: Fórum Hungary

Képes Gábor

• Publikálva: 2015.02.04. 09:14 • Címke: moziajánló