a rovat írásai

Abbahagyta a három Oscar tulajdonosa

Daniel Day-Lewis visszavonul a színészettől. A háromszoros Oscar-díjas művész szóvivője szűk szavú közleményben tudatta ezt a Variety magazinnal. Day-Lewis egyszer már felhagyott a színészettel, akkor cipőket varrt Olaszországban.

​Nicole Kidman 50

Nicole Kidman Oscar-díjas ausztrál színésznő június 20-án ünnepli ötvenedik születésnapját. A nevezetes eseményhez közeledve néha úgy érzi, nem kellene ennyit dolgoznia, de a munkája a szenvedélye. Úgy próbálok játszani, mintha huszonegy éves lennék, és csak most kezdtem volna a pályafutásomat, nyilatkozta.

Forog már a Valami Amerika 3

Elkezdődött Herendi Gábor nagysikerű filmsorozata, a Valami Amerika harmadik részének forgatása a hétvégén. A munkálatok a tervek szerint augusztus 2-ig tartanak, a film 2018. február 15-én kerül a magyar mozikba.

Krimit forgatott a Liza, a rókatündér rendezője

Befejezte új filmje, az X. 45 napos forgatását Ujj Mészáros Károly, a Liza, a rókatündér rendezője, tájékoztatott a produkció.

Jezsuita filmszemle: téma a Másik

A Faludi Ferenc Akadémia nemzetközi amatőrfilmes szemléjének és fotópályázatának témája idén: a Másik. A szervezők október 9-ig várják az alkotásokat.

​Terry Gilliam 17 év után befejezte filmjét

Terry Gilliam 17 év után befejezte a The Man Who Killed Don Quixote (Az ember, aki megölte Don Quijotét) című filmje forgatását, az örömbe azonban üröm is vegyül, mert Portugáliában azzal vádolják a stábját, hogy forgatás közben megrongálta az ország legjelentősebb történelmi és kulturális emlékhelyét, a 12. századi Krisztus-rendi kolostort a közép-portugáliai Tomarban.

Rossellini, a neorealizmus atyja

Negyven éve, 1977. június 3-án hunyt el Roberto Rossellini olasz filmrendező, a neorealizmus atyja.

Libanonban nem harcolhat a Wonder Woman

A libanoni gazdasági minisztérium felszólította az ország nemzetbiztonsági ügynökségét, hogy tiltsa be a Wonder Woman című amerikai kalandfilmet, mert a főszereplő, Gal Gadot izraeli. A filmet végül betiltották, a vetítési tilalmat a belügyminisztérium rendelte el szerdán, néhány órával a forgalmazás megkezdése előtt.

Morgan Freeman pilóta szeretett volna lenni

Nyolcvanadik születésnapját ünnepli június 1-jén Morgan Freeman Oscar-díjas amerikai színész, aki későn érő típus: harmincévesen még nem volt biztos benne, hogy élete végéig színész akar-e lenni, negyvenévesen kezdett igazán ismertté válni, és csak ötvenévesen érte utol a világhír.

Svédországba került a Pálma

A svéd Ruben Östlund The Square (A négyzet) című alkotása nyerte el vasárnap az Arany Pálmát a 70. cannes-i fesztiválon. A 2014-ben a Lavina című tragikomédiájával az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) válogatásban nagydíjat nyert alkotó ismét egy keserű, de a korábbinál sokkal összetettebb, meglepő és abszurd fordulatokkal teli szatírát forgatott.

Az ifjabb Bondok tisztelegtek Roger Moore előtt

Daniel Craig és Pierce Brosnan is lerótta tiszteletét a 89 éves korában kedden elhunyt Roger Moore előtt – számolt be róla a BBC News.

Film összes cikke »

​A Kódjátszma világa

kodjatszma_lead

Informatikatörténeti témából merítő játékfilmet már többet is láthattunk, és a televíziós sorozatok is felfedezték maguknak ezt a témát. A modern informatika akkorát lendített az ember kultúrafogyasztási szokásain, hogy a számítógép úttörői, forradalmárai és különcei egyszerre az érdeklődés középpontjába kerültek.

Nézhetjük a nemrég a mozikba került produkciót, a Kódjátszmát úgy is, mint tablót az informatika egyik korai, nagy zsenijéről, Alan Turingról, gyönyörködhetünk lenyűgöző bonyolultságú, fél szobát elfoglaló kódfejtő gépében, amely gigantikus óraműként kattogja és zakatolja végig a kód variációit, s amely egy szeretett lényt szimbolizáló gépi elmeként testesül meg feltalálója számára.

S nézhetjük persze a filmet egy sajátos második világháborús drámaként is, amely nem a fronton harcolók véráldozatára fókuszál, hanem azokra a tudósokra, akik a bombatámadások fenyegette hátországban, az idővel folytatott idegőrlő versenyfutásban próbálják megoldani a korszak legnagyobb téttel bíró rejtvényét: a német Enigma kódológép minden áldott nap, könyörtelen rendszerességgel változó „feladványait”. Döntéseik, mulasztásaik, minden elvesztegetett percük emberéletekben mérhető, s ez a nyomasztó érzés akkor is jelen van a filmben, amikor egyébként vidámabb, hétköznapi helyzetekben láthatjuk a szereplőket. (Micsoda paradoxon: a második világháborúnál rosszabb időt és egy klasszikus brit pubnál jobb helyet nehéz elképzelni.)

A Kódjátszma a hidegháború problémakörét előrevetítő kém-, vagy inkább ügynökfilm is, amelyben a rádióüzemnek álcázott titkos laboratóriumban folyó munka a szövetséges, de finoman szólva is bizalmatlanul kezelt Szovjetunió érdeklődését is felkeltheti, amelyben a titkok elárulóit kivégzéssel fenyegetik, hacsak nem a kiszivárogtatás is érdeke valakinek, ahogy az az ügynökök világában már csak lenni szokott.

A történet hatásosan játszik az ügynökfilm rideg, kiismerhetetlen karaktereivel – hangulatában néhol a Suszter, szabó, baka, kém színvonalát közelítve. Izgalmasan és szívbemarkolóan eleveníti fel a második világháború korát, frontra induló katonákkal, romba dőlt utcákkal, tengeralattjárók fenyegette hajókkal, személyes tragédiákkal is, melyek átélhetővé teszik egy háború borzalmát – és kisebb, híradószerű dokumentumelemekkel. Mindez hiteles és nagyszabású díszletül szolgál a film legbelsőbb történetéhez, amely Turing saját titkának leleplezéséről és a tudós meghurcoltatásáról szól.

kodjatszma

A homoszexuális Alan Turingról szól ugyanis elsősorban ez a film. A tudósról, aki kivételes intuícióval választ „keresztrejtvényfejtő” társakat az Enigma kódjainak feltöréséhez. Aki oly nehezen kerül közel a környezetéhez, akit gyerekkori traumák, megaláztatások, kiközösítések és tragédiák kísértenek. Aki elsősorban tudós – szexuális orientációja egy normális világban se érdem, se hátrány nem lenne. S akit végül, évtizedekre titokban tartott teljesítménye ellenére – kódfejtő célszámítógépével megfejtette az Enigma kódjait és ezzel közvetve milliók életét mentette meg – homoszexualitása miatt kémiai kasztrálásra ítélnek, s ezért feltehetően öngyilkos lett.

A film több idősíkon játszódik, s míg a cselekmény fősodra a háború alatti hőstett és tudományos bravúr hónapjait meséli el, addig a gyerekkori visszatekintések és a Turing homoszexualitás miatti elítéléséhez vezető, eredetileg egy betörés miatt elkezdett, ötvenes évekbeli nyomozás eseménysorát is nyomon követhetjük. Így a film több idősíkból világítja meg Alan Turing alakját. Az ő személyes tragédiáján keresztül szól több tízezer értékes, ártatlan emberről is, akiket börtönre vagy kémiai kasztrációra ítéltek Nagy-Britanniában másságuk miatt. Tehát egy olyan emberi tulajdonság miatt, amely nem betegség és nem bűn, amely nem fertőz meg senkit s amely nem tesz áldozattá másokat. Ilyen ártatlan embereket bélyegeztek meg és tettek tönkre még az ötvenes években is vonzalmaik, érzelmeik miatt.

kodjatszma

Az erről való beszéd – ez a Kódjátszma igazi tétje és teljesítménye, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a film kapcsán – többek között a főszereplő, Benedict Cumberbatch támogatásával – kampány indult azért, hogy azt a királyi kegyelmet, amit Turing 2013-ban kapott, kiterjesszék a több tízezer további meghurcolt emberre is, akik hasonló kálvárián mentek keresztül.

A mozikban vetített, angol-amerikai produkció a brit tévéfilm legnemesebb hagyományait követi. Egy másodpercig sem vontatott, de hagyja elmélyedni a nézőt; a zene és hang igényes és szép, de nem dübörgi végig a filmet; a díszletek és kosztümök megidézik a kort, de elrendezettségük nem mentes a színpadiasságtól; a színészeket kimunkált, olykor humoros párbeszédekben engedi kibontakozni. Mindenekelőtt a Turingot megformáló, az alakításáért Oscarra is jelölt Benedict Cumberbatchet, akit sokunk a Sherlock című sorozat címszereplőjeként kedvelt meg.

kodjatszma

Cumberbatch rokon módon ábrázolja a két zseni, a fiktív Sherlock és a történelmi Turing figuráját. Érzelmeik kifejezése nehézségekbe ütközik, a legártatlanabb viccet is szó szerint veszik és analizálják, nem kapcsolnak ki egy percre sem. Kivételes megfigyelők, ugyanakkor elvesznek a mindennapi közlések labirintusában. Cumberbatch számára e párhuzamosságok miatt nem lehetett ismeretlen terep Turing figurájának megformálása. Keira Knightley egyenrangúan gazdag alakítása mellett egész biztosan ő az, aki miatt a Kódjátszma a nézők kedvence lesz.


turing
Alan Turing (1912-1954) brit matematikusról helyesen írja Kömlődi Ferenc, hogy az információelmélet atyjának tartott Claude Shannon, a kibernetika tudományát megalkotó Norbert Wiener és a modern számítógép működési elveit leíró Neumann János mellett a modern informatika legfontosabb úttörői közé tartozik. Az Enigma kódjait megfejtő gép miatt évekkel rövidítette le a második világháborút, még ha erről az eredményről kortársai nem is tudhattak. Elméleti munkásságával viszont nagy hatást gyakorolt kortársaira és az utókorra: 1936-ban leírt Turing-gépe egy elméleti számítógép, azaz egy absztrakt automata, amely a később valóban megvalósuló univerzális számítógépek működését modellezi. 1950-ben leírt Turing-tesztje pedig a mesterséges intelligencia kutatásának egyik leghíresebb kihívása. Ha egy gép ezen a teszten átmegy, azaz a kérdező a meghatározott idő után sem veszi észre, hogy géppel és nem emberrel beszélget, akkor valóban mesterséges intelligenciával rendelkezik. Turing 2000-re tette, hogy ilyen gépek megvalósulnak. Az elmélet mellett a negyvenes évek második felében a gyakorlatban is dolgozott korai elektronikus számítógép tervezésén (Automatic Computing Engine).

kodjatszma

Ajánljuk:
• a brit tévéfilmek szerelmeseinek
• Cumberbatch-rajongóknak
• a második világháború titkaira kiváncsiaknak
• informatikatörténet iránt érdeklődőknek
• a régi autók, hajviseletek és kis női kalapok kedvelőinek

Nem ajánljuk:
• homofóboknak – bár inkább mégis ajánljuk. Nincsenek reménytelen esetek: egy kis gondolkodás mindenkinek jót tesz!


Kódjátszma
The Imitation Game
angol-amerikai életrajzi dráma, 114 perc, 2014
rendező: Morten Tyldum, forgatókönyvíró: Graham Moore, operatőr: Óscar Faura, szereplők: Benedict Cumberbatch (Alan Turing), Keira Knightley (Joan Clarke), Matthew Goode (Hugh Alexander), Charles Dance (Commander Denniston), Mark Strong (Stewart Menzies), Rory Kinnear (Nock)

bemutató: 2015.01.29.
forgalmazó: Fórum Hungary

Képes Gábor

• Publikálva: 2015.02.04. 09:14 • Címke: moziajánló

Magyar játékfilmek