a rovat írásai

Mindig komiszul bánt a nőkkel, azok annál jobban szerették

Hogy megy az idő, nyolcvan éves lett Jack Nicholson! És eme kerek számnál ismét végigtekintve pályafutását megállapíthatjuk, hogy 3 Oscar-díjával és kilenc jelölésével minden idők egyik legnagyobb filmszínészéről van szó. Szigorúan filmszínészről, mert a színpadon nem igen jeleskedett eme hosszú pályafutás alatt. És a dicsőséget talán az is árnyalja, hogy szinte kivétel nélkül jeles rendezőkkel dolgozott. Igaz, azok is nyilván csak azért forgattak vele, mert jó, nagyon jó a szakmájában.

Cannes 70: két magyar rendező is versenyben

Két magyar rendező filmje is meghívást kapott a május 17. és 28. között zajló 70. cannes-i filmfesztivál hivatalos programjába: Mundruczó Kornél legújabb filmje az Arany Pálmáért versenyezhet, Kristóf György szlovák-magyar-cseh-francia-lett koprodukcióban készült első játékfilmjét, az Out című alkotás pedig a második legjelentősebb szekcióba, az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) című válogatásba került be – jelentette be csütörtökön Thierry Frémaux, a világ legjelentősebb filmes szemléjének művészeti igazgatója párizsi sajtótájékoztatóján.

Stallone csalással vádolja a Warners Bros. filmstúdiót

Csalással, szerződésszegéssel és tisztességtelen üzleti praktikákkal vádolja a Warners Bros. filmstúdiót Sylvester Stallone.

Mel Gibson Passiója az Erkelben

Mel Gibson három Oscar-díjra jelölt A passió című filmjét vetíti nagypénteken, április 14-én az Erkel Színház.

Filmeket festett, minden kocka egy-egy önálló műalkotás

Az idő szalad, 75 éves lett Peter Greenaway, minden idők legfestőibb filmrendezője, aki négy vizuális gyönyörökben tobzódó opusz után kevésbé élvezhető alkotásokkal állt elő. Festőművésznek készült, úgy látszik, ez is kell ahhoz, hogy a történet ne nyomja agyon a látványt. mert mégis csak egy olyan médiumról van szó, ahol a képi világ a legfontosabb, talán. Greenaway persze 75 évesen is aktív, fest és multimédiás műfajokban utazik, de olyan szemet gyönyörködtető nagyjátékfilmet, mint A rajzoló szerződése, vagy a Z és két nulla, már valószínűleg nem fog készíteni.

Nolan új filmje nem lesz ott Cannes-ban

Christopher Nolan második világháborús új filmjét nem fogják vetíteni az idei cannes-i filmfesztiválon, mert a Dunkirk című alkotás egész egyszerűen nem fog elkészülni a mustráig – jelentette be az angol filmrendező, véget vetve a produkció esetleges cannes-i szereplésével kapcsolatos találgatásoknak.

Skandináv krimi jön a rókatündér után

Megkezdődött Ujj Mészáros Károly (Liza, a rókatündér) második mozifilmje, az X. című skandináv típusú krimi forgatása Budapesten. A mozifilm főbb szerepeiben Kulka János, Balsai Móni, Schmied Zoltán és Bede-Fazekas Szabolcs lesz látható – közölték a film alkotói az MTI-vel.

A fiatal Claudia Cardinale a 70. fesztivál plakátján

A római háztetőkön táncra perdülő fiatal Claudia Cardinale látható a 70. cannes-i fesztivál hivatalos plakátján. A sajtónak szerdán bemutatott vörös hátterű plakát az olasz filmsztár egy 1959-es fotója alapján készült.

Rendező a vóság és az álom határán

Március 31-én hatvanéves Janisch Attila Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész.

Hatvan éves a Hegylakó

Christopher Lambert francia filmszínész, a Hegylakó-filmek sztárja március 29-én lesz hatvanéves.

A Gucci-gyilkosságról forgat Vong Kar-vaj

Maurizio Gucci, a Gucci luxusmárka divatbirodalma örökösének megöléséről készít filmet Vong Kar-vaj világhírű hongkongi filmrendező.

Film összes cikke »

​A Kódjátszma világa

kodjatszma_lead

Informatikatörténeti témából merítő játékfilmet már többet is láthattunk, és a televíziós sorozatok is felfedezték maguknak ezt a témát. A modern informatika akkorát lendített az ember kultúrafogyasztási szokásain, hogy a számítógép úttörői, forradalmárai és különcei egyszerre az érdeklődés középpontjába kerültek.

Nézhetjük a nemrég a mozikba került produkciót, a Kódjátszmát úgy is, mint tablót az informatika egyik korai, nagy zsenijéről, Alan Turingról, gyönyörködhetünk lenyűgöző bonyolultságú, fél szobát elfoglaló kódfejtő gépében, amely gigantikus óraműként kattogja és zakatolja végig a kód variációit, s amely egy szeretett lényt szimbolizáló gépi elmeként testesül meg feltalálója számára.

S nézhetjük persze a filmet egy sajátos második világháborús drámaként is, amely nem a fronton harcolók véráldozatára fókuszál, hanem azokra a tudósokra, akik a bombatámadások fenyegette hátországban, az idővel folytatott idegőrlő versenyfutásban próbálják megoldani a korszak legnagyobb téttel bíró rejtvényét: a német Enigma kódológép minden áldott nap, könyörtelen rendszerességgel változó „feladványait”. Döntéseik, mulasztásaik, minden elvesztegetett percük emberéletekben mérhető, s ez a nyomasztó érzés akkor is jelen van a filmben, amikor egyébként vidámabb, hétköznapi helyzetekben láthatjuk a szereplőket. (Micsoda paradoxon: a második világháborúnál rosszabb időt és egy klasszikus brit pubnál jobb helyet nehéz elképzelni.)

A Kódjátszma a hidegháború problémakörét előrevetítő kém-, vagy inkább ügynökfilm is, amelyben a rádióüzemnek álcázott titkos laboratóriumban folyó munka a szövetséges, de finoman szólva is bizalmatlanul kezelt Szovjetunió érdeklődését is felkeltheti, amelyben a titkok elárulóit kivégzéssel fenyegetik, hacsak nem a kiszivárogtatás is érdeke valakinek, ahogy az az ügynökök világában már csak lenni szokott.

A történet hatásosan játszik az ügynökfilm rideg, kiismerhetetlen karaktereivel – hangulatában néhol a Suszter, szabó, baka, kém színvonalát közelítve. Izgalmasan és szívbemarkolóan eleveníti fel a második világháború korát, frontra induló katonákkal, romba dőlt utcákkal, tengeralattjárók fenyegette hajókkal, személyes tragédiákkal is, melyek átélhetővé teszik egy háború borzalmát – és kisebb, híradószerű dokumentumelemekkel. Mindez hiteles és nagyszabású díszletül szolgál a film legbelsőbb történetéhez, amely Turing saját titkának leleplezéséről és a tudós meghurcoltatásáról szól.

kodjatszma

A homoszexuális Alan Turingról szól ugyanis elsősorban ez a film. A tudósról, aki kivételes intuícióval választ „keresztrejtvényfejtő” társakat az Enigma kódjainak feltöréséhez. Aki oly nehezen kerül közel a környezetéhez, akit gyerekkori traumák, megaláztatások, kiközösítések és tragédiák kísértenek. Aki elsősorban tudós – szexuális orientációja egy normális világban se érdem, se hátrány nem lenne. S akit végül, évtizedekre titokban tartott teljesítménye ellenére – kódfejtő célszámítógépével megfejtette az Enigma kódjait és ezzel közvetve milliók életét mentette meg – homoszexualitása miatt kémiai kasztrálásra ítélnek, s ezért feltehetően öngyilkos lett.

A film több idősíkon játszódik, s míg a cselekmény fősodra a háború alatti hőstett és tudományos bravúr hónapjait meséli el, addig a gyerekkori visszatekintések és a Turing homoszexualitás miatti elítéléséhez vezető, eredetileg egy betörés miatt elkezdett, ötvenes évekbeli nyomozás eseménysorát is nyomon követhetjük. Így a film több idősíkból világítja meg Alan Turing alakját. Az ő személyes tragédiáján keresztül szól több tízezer értékes, ártatlan emberről is, akiket börtönre vagy kémiai kasztrációra ítéltek Nagy-Britanniában másságuk miatt. Tehát egy olyan emberi tulajdonság miatt, amely nem betegség és nem bűn, amely nem fertőz meg senkit s amely nem tesz áldozattá másokat. Ilyen ártatlan embereket bélyegeztek meg és tettek tönkre még az ötvenes években is vonzalmaik, érzelmeik miatt.

kodjatszma

Az erről való beszéd – ez a Kódjátszma igazi tétje és teljesítménye, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a film kapcsán – többek között a főszereplő, Benedict Cumberbatch támogatásával – kampány indult azért, hogy azt a királyi kegyelmet, amit Turing 2013-ban kapott, kiterjesszék a több tízezer további meghurcolt emberre is, akik hasonló kálvárián mentek keresztül.

A mozikban vetített, angol-amerikai produkció a brit tévéfilm legnemesebb hagyományait követi. Egy másodpercig sem vontatott, de hagyja elmélyedni a nézőt; a zene és hang igényes és szép, de nem dübörgi végig a filmet; a díszletek és kosztümök megidézik a kort, de elrendezettségük nem mentes a színpadiasságtól; a színészeket kimunkált, olykor humoros párbeszédekben engedi kibontakozni. Mindenekelőtt a Turingot megformáló, az alakításáért Oscarra is jelölt Benedict Cumberbatchet, akit sokunk a Sherlock című sorozat címszereplőjeként kedvelt meg.

kodjatszma

Cumberbatch rokon módon ábrázolja a két zseni, a fiktív Sherlock és a történelmi Turing figuráját. Érzelmeik kifejezése nehézségekbe ütközik, a legártatlanabb viccet is szó szerint veszik és analizálják, nem kapcsolnak ki egy percre sem. Kivételes megfigyelők, ugyanakkor elvesznek a mindennapi közlések labirintusában. Cumberbatch számára e párhuzamosságok miatt nem lehetett ismeretlen terep Turing figurájának megformálása. Keira Knightley egyenrangúan gazdag alakítása mellett egész biztosan ő az, aki miatt a Kódjátszma a nézők kedvence lesz.


turing
Alan Turing (1912-1954) brit matematikusról helyesen írja Kömlődi Ferenc, hogy az információelmélet atyjának tartott Claude Shannon, a kibernetika tudományát megalkotó Norbert Wiener és a modern számítógép működési elveit leíró Neumann János mellett a modern informatika legfontosabb úttörői közé tartozik. Az Enigma kódjait megfejtő gép miatt évekkel rövidítette le a második világháborút, még ha erről az eredményről kortársai nem is tudhattak. Elméleti munkásságával viszont nagy hatást gyakorolt kortársaira és az utókorra: 1936-ban leírt Turing-gépe egy elméleti számítógép, azaz egy absztrakt automata, amely a később valóban megvalósuló univerzális számítógépek működését modellezi. 1950-ben leírt Turing-tesztje pedig a mesterséges intelligencia kutatásának egyik leghíresebb kihívása. Ha egy gép ezen a teszten átmegy, azaz a kérdező a meghatározott idő után sem veszi észre, hogy géppel és nem emberrel beszélget, akkor valóban mesterséges intelligenciával rendelkezik. Turing 2000-re tette, hogy ilyen gépek megvalósulnak. Az elmélet mellett a negyvenes évek második felében a gyakorlatban is dolgozott korai elektronikus számítógép tervezésén (Automatic Computing Engine).

kodjatszma

Ajánljuk:
• a brit tévéfilmek szerelmeseinek
• Cumberbatch-rajongóknak
• a második világháború titkaira kiváncsiaknak
• informatikatörténet iránt érdeklődőknek
• a régi autók, hajviseletek és kis női kalapok kedvelőinek

Nem ajánljuk:
• homofóboknak – bár inkább mégis ajánljuk. Nincsenek reménytelen esetek: egy kis gondolkodás mindenkinek jót tesz!


Kódjátszma
The Imitation Game
angol-amerikai életrajzi dráma, 114 perc, 2014
rendező: Morten Tyldum, forgatókönyvíró: Graham Moore, operatőr: Óscar Faura, szereplők: Benedict Cumberbatch (Alan Turing), Keira Knightley (Joan Clarke), Matthew Goode (Hugh Alexander), Charles Dance (Commander Denniston), Mark Strong (Stewart Menzies), Rory Kinnear (Nock)

bemutató: 2015.01.29.
forgalmazó: Fórum Hungary

Képes Gábor

• Publikálva: 2015.02.04. 09:14 • Címke: moziajánló

Magyar játékfilmek