Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
Minden bölcsészhallgató számára ismerős az élmény, hogy nyitás előtt többedmagával toporog a könyvtár előtt, csak azért, hogy az egy példányban létező kötelező olvasmányt ő kaparinthassa meg. Ami már lassan a múlté: a Moderinst Journal Project oldalán nagyon sok régi folyóiratot lapozgathatunk.
Az oldal inspirációs forrásként Virginia Woolf egyik észrevételére hivatkozik, aki szerint „1910 decemberében vagy akörül, az emberi természet megváltozott”. Amin azt értette, hogy a modernizmus megszületése VII. Edward király uralkodása végén és V. György király uralkodása elején történhetett meg. A Modernist Journal Project, amely a Brown University és a University of Tulsa közös vállalkozása a kutatók és az egyetemisták számára kíván forrásként szolgálni. Elsősorban az angolszász irodalmi kiadványokon keresztül mutatja be, hogy mit is jelentett ez a váltás az 1890 és 1922 közötti időszakban.
Azért jelölik meg ezt határként, mivel nagyon sok helyen az 1922-es évet nevezik meg, mint a modernizmus kezdetét: ekkor jelent meg James Joyce Ulyssese, Virginia Woolf Jacob szobája című regénye és T.S. Eliot Átokföldje című verse. A projekt keretében online is hozzáférhetővé tették az ebben az időszakban megjelenő főképp művészeti/irodalmi folyóiratokat, mivel ezek pontosan tükrözik, milyen út vezetett ezeknek a műveknek a megszületéséhez. A folyóiratokból pedig már kikövetkeztethető, hogy akkoriban miképp is gondolkodtak, milyen világlátással rendelkeztek Nagy-Britanniában, Amerikában és miképpen változott meg az emberek természete.
Belelapozhatunk például az Alfred Stieglitz által szerkesztett Camera Work című folyóiratba, amely a korabeli fotográfiákon túl György-korabeli költők verseit, kiállításajánlókat és reklámokat is tartalmaztak.
Eduard J. Steichen fotója a Camera Workben
De olvasgathatjuk a The Blue Review-t, amely a híres Rhythm utódja, és John Middleton Murry valamint Katherine Mansfield is szerkesztett. Bár csak három kiadást élt meg, de olyan szerzők műveit olvashatjuk, mint D. H. Lawrence vagy Rupert Brooke. A digitalizálási projekt vezetői azonban összeállítottak egy olyan csomagot is, amelyben a korszak szempontjából fontos és azt tükröző írások szerepelnek.
Ebben a Cosmopolitan számban olvashatunk egy Jack London-novellát, de például három oldalnyi hirdetést is lány-, fiú-, illetve zeneiskolákról
1911-12 között adták ki a The Freewoman illetve a The New Freewoman, a hetente megjelenő feminista folyóiratot. Ezt Dora Marsden, angol anarcho-feminista szüfrazsett szerkesztette. A folyóirat olyan, akkoriban még tabuként kezelt témákkal foglalkozott, mint a prostituáltak helyzete, a homoszexualitás, és más egyéb gender-problémák. A The Freewomant egy évig tudták kiadni, mivel több kiadó visszakozott.
Egyéves szünet után a főszerkesztő újból kiadta lapját, The New Freewoman címmel, ekkor már nem szakcikkek voltak túlnyomó részt benne, hanem irodalmi alkotások, de továbbra is hasonló tematikával dolgozott. Szerzői között találhatjuk Ezra Poundot vagy Max Stirnert. Később ebből lett a The Egoist, ahol Marsdon Harriet Weaver mellett dolgozott továbbra is szerkesztőként. Itt Ezra Pound mellet James Joyce és T. S. Eliot publikálta írásait. A honlapon az 1914-től 1919-ig kiadott lapszámokat olvashatjuk.
BÁ