Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Reisenbüchler nem képzőművészeti háttérrel érkezett az animáció világába, ahogy legtöbb kollégája. Eredetileg dokumentumfilm-rendezőnek tanult a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Herskó János osztályában. Az animáció hagyományos eszköztárával szakító, víziószerű kollázsfilmjeiben az eisensteini attrakciós montázs, valamint a pop-montázs összeházasításával alakította ki filozofikus felhangokkal színezett filmnyelvét. Munkáiban a mesei Jó és a Gonosz egyetemes küzdelmét mutatta meg.
A Nap és a Hold elrablása (1968)
A tavaly felújított, az Animáció gyöngyszemei 1. című gyűjteményes DVD-n kiadott A Nap és a Hold elrablása Juhász Ferenc versét adaptálja. A történelmi témájú Az 1812-es év, mely Napóleon oroszországi háborúját idézi meg Csajkovszkij azonos című nyitányára, Cannes-ban a zsűri különdíját nyerte el.
Az 1812-es év (1972)
Az 1812-es év (1972)
Az Isten veled kis sziget! című filmje, mely az idilli természet és a rideg, technicizált világ ellentétpárjára épül, a nyolcvanas évek végi erdélyi falurombolások és a vízlépcső elleni tiltakozások idején született.
Isten veled kis sziget! (1987)
Reisenbüchler Sándor 1965 és 2002 között, szűk negyvenéves alkotói pályája alatt mindössze 15 animációs filmet készített. Szinte mindegyik filmje kollázsanimáció, azaz fotókivágásokból, festett papírdarabok mozgatásából áll.
Reisenbüchler Sándor (1935–2004)
Orosz István visszaemlékezéséből idézünk: „A rajzfilmesek a klasszikusnak kijáró tisztelettel emlegették már életében is, de senki sem akadt, aki követni merte volna kíméletlenül következetes, engedményt sem erkölcsi, sem művészi értelemben nem ismerő puritán művészsorsában. Blue jeans, hosszú beatnik haj, rekedt, reszelős hang –, mintha a woodstocki mező budapesti nyúlványán lépegetne. Minden lépése egy kivonulás. A Filmművészeti Főiskolából érkezett a képzőművészek közé, és szerényen utasította el, hogy kollázsait kiállítási mércével mérjék. Pedig bizonyára pontosan tudta a helyét. Talán ha nem a vasfüggöny mögött él, a pop art legnagyobb művészei közé sorolják: Warhol, Rauschenberg, Reisenbüchler. És a nagy gondolkodók közé. Minden munkáját átjárta a megélt, a megszenvedett felelősségtudat. Filmjei a szelíd, ironikus figyelmeztetéstől a kétségbeesett ginsbergi üvöltésig kipróbálnak minden formát, hogy a végromlásába rohanó emberiséget megállítsák. A fogyasztói társadalmak habzsoló, extatikus önpusztítása, a globalizációból következő ökológiai katasztrófák víziója, a giccsbe fordult tömegkultúra émelyítő cukoröntete, komikus és tragikus látomások azok, amelyek Reisenbüchler műveiből felénk zuhannak.”
Orosz Anna Ida
További cikkek róla a Filmkultúrán:
„Talán az egyszerűségemben volt a titkom”
Reisenbüchler Sándor-képtár