a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Egy mitikus hős születése
Moziajánló: Raoul Wallenberg – Az elveszett európai
Wallenberg az 1944-ben Budapesten tevékenykedő embermentők közül talán a
legismertebb: róla szól a legtöbb könyv, neki van a legtöbb szobra. Bár, ha a Lauder iskola projektjéből indulunk
ki (a róla elnevezett utcában szólítottak meg járókelőket, akik közül senki sem tudta, ki ő és miről nevezetes) – még az ő esetében is akad tennivaló.A Márai-filmjeiről ismert Sipos József rendező-producer fikciós dokumentumfilmje most nekik is szól, de azoknak is, akik ismerik, de szeretnék egy kicsit másképp látni ezt a történetet. A filmet február 5-től a budapesti Uránia mellett az ország számos mozijában vetítik. A hírek szerint elképzelhető, hogy hamarosan az állami tévé is bemutatja.
A rendező-forgatókönyvíró az emberi történetre koncentrál, beleértve a személyes előtörténetet, amelynek csak a végkifejlete az 1944-es Budapest. Wallenberg egy semleges országban, az egyik leggazdagabb svéd család sarjaként megtehette volna, hogy tudomást sem vesz az Európa távoli pontján zajló tragikus eseményekről. A filmből megtudhatjuk, mi predesztinálta arra, hogy elvállaljon egy küldetést, amit rajta kívül senki sem akart elvállalni.
Az ifjú Raoul tulajdonképpen idegen és magányos figura volt a saját családjában, egy régi svéd acélgyáros és bankár családban (ma az ő érdekeltségük pl. az Ericsson és a Scania, de ők gyártják a Saabokat és a Gripeneket is). Apja már a születése előtt meghalt, nevelését a nagyapja vette át. Ő küldte egy amerikai egyetemre is, ahol lényegében saját lábára állt, rajzaiból élt. De mindvégig az volt a leghőbb vágya, hogy a család befogadja. De a Wallenberg családban sok gyerek volt, és mindenki csak a saját utódainak az útját egyengette. A fiatalember egy nagy tettet akart véghez vinni, hogy bizonyítsa rátermettségét. És valóban ő lett a család leghíresebb tagja, igaz, az élete árán.
A feladat maga nagyon kockázatos volt. Miután a világ teljes kudarcot vallott az európai zsidóság megmentésére irányuló összefogás terén (az 1938-as eviani konferencián), 1944-ben végre az amerikaiak tenni akartak valamit a megmaradt európai zsidóság iparszerű legyilkolása ellen. A semleges országok követségeit felszólították, hogy keressenek embereket, akik hajlandóak a helyszínen tárgyalni, akár szokatlan eszközöket is bevetve. A svédek vállalták, hogy ideküldenek valakit, a szükséges pénzt és az információkat az amerikaiak (Roosevelt elnök alapítványa) biztosították. Így Wallenberg legalább annyira tekinthető az amerikai, mint a svéd nemzet küldöttének. („A svéd nemzet küldötte” – olvasható a Szent István parkban álló kalandos sorsú emlékmű feliratán.)
A film grafikáit Szöllősi Géza készítette
Nagyon érdekes a történetnek az az oldala is, hogy miért éppen őt választották ki a feladatra. Korábban egy kis svéd élelmiszer-kereskedő cégnél dolgozott, amelynek egy magyar, Lauer Kálmán volt a vezetője. Az ő megbízásából, 1941-43 között Wallenberg többször járt Magyarországon, megvolt a helyismerete, a kapcsolatai és a szükséges fellépése is. „Egy arisztokratát kell Pestre küldeni, aki társasági ösztöneire és kultúrájára hallgatva ötletekkel fog előállni” – mondja a filmben Komoróczy professzor. Wallenberg ideális jelölt volt: jókedélyű, beszédes, sármos – a mindkét háborús félnek szállító, óvatos Wallenbergek épp emiatt idegenkedtek tőle. De ő 1944 júliusában felszállt a vonatra, miután csak az édesanyjától búcsúzott el, és megmutatta nekik...
A film a maga szűk óráját maximálisan kitölti tartalommal. A még élő szemtanúk (pl. Wallenberg húga) és történészek interjúi mellett animációs és játékfilmes betétekkel, fotókkal, filmdokumentumokkal gazdagon illusztrálva rakja össze a történetet. Így talán átélhetőbbé, jobban fogyaszthatóvá válik a fiatalabb korosztályok számára is. Végig igyekszik több nézőpontot is megjelentetni. Természetesen ebben az időkeretben a kifejtés lehetőségei korlátozottak, néha csak utal bizonyos eseményekre, de felvázolja a történtek megértéséhez szükséges összefüggéseket, előzményeket és következményeket.
Grafika: Szöllősi Géza
„Aki tett valamit a Szálasi rezsim alatt a pesti zsidók megmentése érdekében, az mind a saját felelősségére, minden felhatalmazás ellenére, hatalmi, vagy közigazgatási pozíciójával visszaélve, tehát bátran, hősiesen, ezt nevezem mitológiai szituációnak, ebben tett csodálatos dolgot.” – mondja Wallenbergről Komoróczy Géza professzor. Ha valakinek, neki elhihetjük: így születnek a mítoszok és a mitikus hősök.
Ajánljuk:
• természetesen a téma iránt érdeklődöknek
• a fiatalabb (gimnazista) korosztály képviselőinek is
• tanároknak és szülőknek
Az elveszett európai – Raoul Wallenberg
magyar fikciós dokumentumfilm, 61 perc, 2015, rendező: Sipos József, forgatókönyvíró: Sipos József, Székely Ferenc, zeneszerző: Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Sipos András, operatőr: Gózon Francisco, Tóth Zsolt, szereplők: Simon Kornél (Wallenberg)
Bemutató: 2015.02.05.
Forgalmazó: Filmnet
Löwensohn Enikő