a rovat írásai

Elment Nepp József is

Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.

​Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!

Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.

Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém

A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.

Halálos séta a Károly-híd korlátján

Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.

Magaskultúra az Urániában

Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.

Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját

Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.

Meglesz a szobor Piedone szülinapjára

A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.

Világkörüli útra indul a Trónok harca

Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.

A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le

Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.

Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést

Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.

Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet

Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.

Film összes cikke »

A pokol mozija

Cinema Inferno

cinema_leadNagy sikerrel mutatta be múlt csütörtökön az Uránia Filmszínház Novák Tamás Cinema Inferno című dokumentumfilmjét. A film nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat, hiszen a sztálini korszak koncepciós perei iránt óriási az érdeklődés, a csehszlovákiai Slánsky-peren kívül a Rajk-per a legismertebb a nemzetközi közvélemény előtt.

A film két fontos kérdést jár körül. Az első történelmi, illetve társadalom-lélektani: a szovjet megszállókkal, illetve Sztálinnal, a mindenható diktátorral való együttműködésben helytartói szerepet betöltő Rákosi Mátyás és társai (a filmen különösen éles profillal jelenik meg közülük egy régi filmhíradó jóvoltából Révai József) hogyan rendezték meg 1949-ben a magyarországi koncepciós perek leghíresebbjét, a Rajk-pert; illetve, hogy miért tartották szükségesnek a perrel kapcsolatos hazugságáradatot a legszélesebb tömegekbe is belesulykolni. A másik kérdés, amelyet a film a jelenleg hozzáférhető adatok alapján rekonstruál: a teljes egészében államosított és pénzügyi, politikai fenyegetésekkel is sakkban tartott filmipar birtokában miért mondtak le a legfontosabb progapaganda-eszközről, a filmről. Miért nem készült híradó vagy játékfilm Rákosi „hőstettéről”?

cinema

Ami az első témakört illeti: Zinner Tibor történész és Bacsó Péter rendező sokáig publikálatlan Rajk Júlia-interjúja révén az eddigieknél mélyebb tudásra tehetünk szert a per előkészítésének és kivitelezésének különböző szakaszairól. A rendező nyomozásában megszólalnak a MaNDA, az Országos Levéltár, a Nemzeti Múzeum Fényképtára, a volt BM levéltárának munkatársai, a Veritas Intézet és a Pázmány Péter Tudományegyetem kutatói, és néhány orosz szakember is. A film hipotézise szerint biztos, hogy készült Pálffy György kivégzéséről híradó, amelyet az országban minden katonai létesítményben okatófilmként levetítettek. Készült a Rajk-perről és Rajk kivégzéséről is, azonban ezt sohasem engedték vetíteni, mert a perirat szerepét játszó, előre megírt silány fogatókönyv olyan hihetetlen, abszurd elemeket tartalmazott, hogy az még a jelen lévő diplomatáknak is feltűnt. Aczél Tamás íróval készítettek egy játékfilm-forgatókönyvet a Rajk-perről, ennek kézirata megvan, de Sztálin halála miatt már nem filmesítették meg. Kádár feltehetően szerette volna eltüntetni bűneinek dokumentumait, ezért az előbb említett három változatot előbb zároltatta, majd megsemmisítette. Könnyen előfordulhat azonban, hogy Moszkvában, az egykori KGB archívumában van még belőlük egy-egy példány.

cinema_inferno

„Révai Dezső révén értesítették, hogy egy rendkívüli, bizalmas, senkivel nem közölhető munkát kell elvégeznie, tekintse a dolgot kitüntetésnek. (A Rajk-per után voltunk már, mely mindkettőnket megviselt, melyet végighallgattunk rádión, s melyet – noha nem hittük el a vallomások részleteit – döbbenten tudomásul vettünk, azzal magyaráztunk magunknak, hogy ha nem is igaz minden részlet, mindenki okot adott egy botlással, gyengeséggel, hogy az ellenség kihasználja őt.) A kitüntető megbízásról nekem sem szólt. Hónapok múlva, amikor aggasztóan volt különös és fal felé forduló és álmában belém kapaszkodó és egyre több Portorico rumot ivó, akkor mondta el, mi történt. A megjelölt napon egy lefüggönyzött autó várta a Verpeléti út sarkán. A katonapolitikai osztály a katonai bíróságra vitte őt és az operatőrt. Itt egy forgatókönyvet tettek elébük, mely Pálffy György és társainak másnapi tárgyalásáról készült. Már sápadtan jött vissza, de még azt hitte, a forgatókönyv holmi hipotézis. Kiderült: nem az volt. Szó szerint egyezett minden. A hallgatóság: a későbbi katonai perek vádlottjai. Őrök közt érkeztek, de egyenruhában, borotváltan, „szabadon” ültek a padokban. A bíró kérdezett, Pálffy fölényesen, néha mosolyogva mondta az előre leírt válaszokat. Egy ízben a bíró „ugrott” egyet. Pálffy György ekkor felhívta a figyelmét, hogy ez még csak a következő kérdés, előbb önnek azt kell kérdeznie tőlem, hogy… És a bíró javított. A filmrendező akkor elszédült, ezt a katonapolitikai osztályon dolgozó tiszt is észrevette, aki mellette állt. Rosszalló megjegyzést tett, mondván, akkor mi lesz holnap, a kivégzésen? A filmrendező azt dadogta, hogy ő többé nem jön. Napokig ki se mozdult otthonról, várta, hogy letartóztatják. Nem jöttek érte. A kivégzést megúszta. Ez néhány hónappal az első szívinfarktus előtt érte, 1950-ben, harmincegy éves korában.″ (Máriássy Judit visszaemlékezése Máriássy Félixről – A filmrendező halálai, Filmvilág, 1989/6)

Amennyire az egykorú sajtóból, a Rajk-per teljes anyagát tartalmazó Kék-könyvből, illetve a visszaemlékezésekből lehet tudni, ez a film megsemmisült. Olyan lehetett, mint egyes első világháborús filmdokumentumok: nyolcvan százalékban hazugság és történelemhamisítás, húsz százalékban valós, vagy annak látszó dokumentum. (Karin Moser osztrák filmtörténész tanulmánya – Visuelles Erinnern: Der erste Weltkrieg im Österreichischen Film- und Fernsehschaffen – állapítja meg, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia első világháborús híradófelvételei valójában utólag készültek. A történelmi tárgyú játékfilmekbe is építettek be olyan jeleneteket, amelyek a nézőket a nagy háborúra emlékeztették. Ebben világelső volt Kertész Mihály, a ki egy Schnitzler-darabot filmesített meg 1923-ban, amelyben Napóleon magyarországi hadjátaratának csatajelenetei az első világháborúra emlékeztetnek. Ebből a tanulmányból még egy nagyon fontos tényt is megismerhetünk: ahogyan húzódott a háború, a közhangulatot formáló filmgyártók a hatalomnak és a cenzúrának eleget téve igyekeztek a borzalmakat bagatellizáni. Így születhetett például 1916-ban egy olyan vígjáték, amelynek főhőse egy szabadságos katona, aki egyszerre három nőnek udvarol, és mind a három nőt feleségül is veszi. Óhatatlanul is egyszébe jut az embernek Bacsó PéterA tanúja, amely le akarta vezetni azt a feszültséget, ami a kommunizmus első, legvészesebb szakaszának szörnyűségeivel kapcsolatban fennállt.)

cinema_lead

A film talán legmegrázóbb jelenete a 2011-ben elhunyt Sárközy Endrével készült interjú, aki mint fiatal jegyzőkönyvvezető vett részt a tárgyaláson és az akasztáson is. Annyi év után is megborzong attól a horrortól, ami jellemezte az egész véres komédiát és a róla készült propagandafilmet. Sárközy Endréről Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza készített megrázó portréfilmet 1990-ben, ...hol zsarnokság van... címmel. A film 21 évig állt a dobozban, mert a bíró az 1990-es filmszemlén tartott bemutató után visszavonta korábbi hozzájárulását. 2011 novemberében aztán nagy érdeklődés mellett került sor egy vetítésre a Szent Imre Gimnáziumban.



Ajánljuk:
• történelem iránt érdeklődőknek
• igazságkeresőknek


Cinema Inferno
színes, fekete-fehér, magyar dokumentumfilm, 52 perc, 2014
rendező, forgatókönyvíró: Novák Tamás, zeneszerző: Czomba Imre, operatőr: Kiss Sándor, Kiss Soma, narrátor: Kálid Artúr, vágó: Kiss Sándor

Szörényi Dorottya

• Publikálva: 2015.03.05. 13:12 • Címke: moziajánló

Magyar játékfilmek