a rovat írásai

Harrison Ford 75

Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Harrison Ford amerikai filmszínész, a Csillagok háborúja-trilógia, az Indiana Jones-filmek és a Szárnyas fejvadász sztárja.

Bohemian Rhapsody lesz a film címe

A Freddie Mercury életéről szóló film, a Bohemian Rhapsody 2018 decemberének végén kerül az amerikai mozikba.

Fődíjas a Sohavégetnemérős

Párizsi filmfesztiválon nyert fődíjat a Sohavégetnemérős. Tavaly decemberben került a magyar mozikba Tiszeker Dániel rendező és Lévai Balázs producer első nagyjátékfilmje, a Sohavégetnemérős. A fiatal színházi színészekből és elsőfilmes alkotókból álló stáb márciusban a Magyar Filmdíjon átvehette a közönségdíjat, a film pedig tavasszal több nemzetközi fesztivál versenyprogramjába is bekerült.

Mozi a Tobruki strandon magyar filmekkel

Magyar filmek kedvelőit várják a Tobruki strandon Balatonfűzfőn, ahol csütörtök esténként a közelmúltban készült filmalkotásokat láthatják az érdeklődök a szabad ég alatt.

BP Underground: dokufilm legendás zenekarokról és kultikus helyekről

Hiánypótló dokumentumfilmet készített a magyar punk/hardcore szcénáról Koltay Anna és Turán Eszter. A BP Underground a legendás zenekaroktól a kultikus helyek bemutatásán keresztül a közvetített üzenetig kalauzol.

Lollo 90

Július 4-én lesz kilencvenéves Gina Lollobrigida, az ötvenes-hatvanas évek egyik legnagyobb olasz filmcsillaga.

Michael Nyqvist egy évig küzdött a tüdőrákkal

Ötvenhat éves korában elhunyt kedden Michael Nyqvist svéd színész, a Millenmium-filmsorozat sztárja, halálát tüdőrák okozta, közölte ügynöke.

Abbahagyta a három Oscar tulajdonosa

Daniel Day-Lewis visszavonul a színészettől. A háromszoros Oscar-díjas művész szóvivője szűk szavú közleményben tudatta ezt a Variety magazinnal. Day-Lewis egyszer már felhagyott a színészettel, akkor cipőket varrt Olaszországban.

​Nicole Kidman 50

Nicole Kidman Oscar-díjas ausztrál színésznő június 20-án ünnepli ötvenedik születésnapját. A nevezetes eseményhez közeledve néha úgy érzi, nem kellene ennyit dolgoznia, de a munkája a szenvedélye. Úgy próbálok játszani, mintha huszonegy éves lennék, és csak most kezdtem volna a pályafutásomat, nyilatkozta.

Forog már a Valami Amerika 3

Elkezdődött Herendi Gábor nagysikerű filmsorozata, a Valami Amerika harmadik részének forgatása a hétvégén. A munkálatok a tervek szerint augusztus 2-ig tartanak, a film 2018. február 15-én kerül a magyar mozikba.

Krimit forgatott a Liza, a rókatündér rendezője

Befejezte új filmje, az X. 45 napos forgatását Ujj Mészáros Károly, a Liza, a rókatündér rendezője, tájékoztatott a produkció.

Film összes cikke »

​Hiányzó mozaikdarabok a kémtörténetben

Moziajánló: Citizenfour

snowden_leadKi Edward Joseph Snowden? Hazaáruló, eleve az oroszoknak dolgozott? A CIA bérelte föl, hogy a hidegháború vége óta jelentőségét vesztett, megroggyant tekintélyű amerikai belső elhárítás (NSA) főnixmadárként újra magára és bokros teendőkre találhasson? Az állami megfigyelés ellen küzdő magányos hős, aki az információszabadságért az életét is kockáztatja? Az átlagember tanácstalan, s az idén Oscar-díjjal jutalmazott Laura Poitras filmje sem tudja meggyőzően eligazítani.
A Citizenfour szimpatikus film, de nem tud ennél sokkal több lenni. Laura Poitras becsületes rendező, nem mutat többet, mint amennyi tudható, s az nagy valószínűséggel a jéghegynek éppen csak kikandikáló csúcsa. Nem kell különösebb fantázia ahhoz, hogy belássuk: ha az NSA valóban olyan mindentudó és mindenható, mint az a Citizenfourban elhangzik, akkor kevés a valószínűsége, hogy újságcikkekben vagy dokumentumfilmben megmutatható volna az aktuális működése.

Ami megmutatható: Laura Poitras dokumentumfilmrendezőt kémregénybe illő módon kereste meg a magát Citizenfour nicknévvel jelölő Snowden. Rejtjelezett e-mailekben kérte föl annak a folyamatnak a dokumentálására, ahogyan átadja újságíróknak azokat az anyagokat, amelyek révén bizonyítható: az Egyesült Államok titkosszolgálata, az NSA (National Security Agency), minden részletre kiterjedően figyel meg mindenkit az mind ország területén belül, mind azon kívül. Poitras hitt neki, s megszervezte számára azt a hong kongi  találkozót – a fiatalembert korábban lepattintó – Glenn Greenwald újságíróval, amelyen Snowden átadta a dokumentumokat a brit Guardian számára. (Hírünk a világban: a különös ismertetőjel, melynek révén fölismerik: Rubik-kocka lesz a kezében.) Az újságírók persze kíváncsiak arra, ki Snowden, s miért akarja közzétenni az NSA titkos dokumentumait. A három részre tagolódó film középső részében, egy klausztrofób hotelszobában a fiatalember igyekszik mind az információkra, mind a személyére vonatkozó kérdésekre megfelelni.

snowden_plakat

Vetítések májusban az Örökmozgóban:
22. 17.45
24. 20.00
25. 20.00
27. 20.30

„Az emberiség történetének leghatalmasabb elnyomó fegyverét építjük” – ez volt az a felismerés, ami annyira megrettentette a kiugrott középiskolás, akkor éppen rendszergazdaként dolgozó Edward Snowdent, hogy a Cég szervereiről hatalmas adatmennyiséget lementve Hong Kongba utazzon egy, az utolsó pillanatig bizonytalan találkozóra. Az adatkiszivárogtató cikkek megjelenése után sajtómunkások hada próbálta megtalálni a két újságírót és Snowdent. Amikor sikerrel jártak, Snowden eltűnt. Az ENSZ Menekültügyi Hivatalának (UNHCR) segítsége révén három hongkongi emberjogi ügyvéd, majd a WikiLeaks-alapító Julian Assange ssegíti abban, hogy hosszas huzavona után Oroszországba tudjon utazni. A film nagyjából ennyit tud megmutatni.

Az 1990-es évek belső elhárítási célú adatelemző programjának, a ThinThreadnek kidolgozója, a filmben is szereplő William Binney igaz hazafinak tartja Snowdent. Binney harminchét év szolgálat után azért lépett ki 2002-ben az NSA-tól, mert összefüggést talált 9/11 terrorcselekményei és aközött, hogy az események bekövetkezte előtt három héttel függesztették föl a ThinThread alkalmazását. A titkosszolgálatoknál ott voltak az adatok, elháríthatták volna a tragédiát, ha tudták volna értelmezni az információkat, állítja Binney.
 
snowden

A George W. Bush-kormány a 2001. szeptember 11-i merényletsorozatot követő sokkhatást arra használta föl, hogy a legsötétebb diktatúrák módszereit idéző teljes körű adatgyűjtést és rögzítést végeztessen. A Stellar Wind olyan hatalmas mennyiségű adatot – telefonbeszélgetések, pénzügyi tranzakciók, internethasználati szokások – tárol, amelyek éppen a nagy mennyiség miatt Binney szerint gyakorlatilag értelmezhetetlenek terrorelhárítási célokra, ugyanakkor tökéletesen alkalmasak arra, hogy az állam az általa kipécézett ember ellen fordítsa, vagy ipari kémkedésre használja föl. Binney-ék megfigyelési módszere anonimizált volt, a mostani azonban a metaadatok révén pofonegyszerűen beazonosíthatóvá és minden részletre kiterjedően lekövethetővé tesz mindenkit.

A legteljesebben a Vanity Fair dolgozta föl a Snowden-történetet, pontosabban azt, ami tudható. Ahány szakember, annyi magyarázat Snowden tettére. A Cég, az NSA bennfentesei szerint nem kétséges, hogy Snowden a hidegháború kémeihez – az „oxfordi ötök”-höz, leginkább legsikeresebbjükhöz, Kim Philbyhez hasonlóan – ideológiai meggyőződése, az igazságába vetett hite miatt kémkedett az oroszoknak. Ez a fajta adatkiadás a legveszélyesebb, mondják, hiszen tevékenységével olyan országot segít, amelynek területén a legtöbb tényfeltáró újságírót gyilkoltak meg, s még a bírósági szakba, ítéletig eljutott ügyek sem zárultak le megnyugtatóan, mint például Anna Politkovszkaja gyilkosainak esetében.

„A kémelhárításban létezik egy sablon azon lelki motivációk értékelésére, amelyek elemzésével nagy valószínűséggel megállapítható, ki a kém, kiből válik kettős ügynök. A MICE betűszó tartalmazza ezeket a kirtériumokat: Money ’pénz’, ideológia, kompromisszum vagy kényszer, és az ego.” – idézi az említett Vanity Fair-elemzés Richard H. Ledgettet, az NSA képviselő-igazgatóját, aki a Snowden-adatkiszivárogtatások ügyében nyomozott. Ő amellett érvelt, hogy adjanak amnesztiát Snowdennek, aki cserébe szolgáltassa vissza a még nála lévő, nyilvánosságra nem hozott dokumentumokat.  A fiatalembert Ledgett szerint az egója vezérli, abból kiindulva, milyen hetvenkedő kijelentéseket tett közzé blogokban, vagy később, az események után. A Guardianben például kijelentette: ha lenne egy személyes e-mailcíme, az elnök gépét is fel tudná törni. (Amit nem melleseg Ledgett keresetlenül baromságnak /bullshit/ minősített.). Beszédes az is, hogy a Citizenfourban bemutatkozásképpen azt mondja magáról, hogy magas rangú adatelemző, holott valójában rendszergazda.

snowden
 
2014-ben, mint említettük, hosszas huzavona után Snowden egy évre szóló menedékjogot kapott Oroszországtól. A filmben idilli képeket is láthatunk: Snowden és barátnője egy konyhában sütnek-főznek, a valóságban azonban nagy valószínűséggel nem annyira egyértelmű az az idill, hiszen számos alkalommal költöztek egyik titkos helyről a másikra. A Citizenfour záró képsorain a 29 éves Snowden fiatal, szimpatikus arca meggyötörtnek látszik, tiszta mosolyának nyoma sincs. Megöregedett, belefáradt a „nagypálya” viszontagságaiba. Glenn Greenwalddal egymás mellett ülnek, mégis papírlapra írt üzenetek révén kommunikálnak. Még mindig úgy a legbiztonságosabb – igaz, a kamera azért lefilmezi a kézírásos ákombákomokat.
 
Laura Poitras korábbi filmjei alapján mindenképpen rászolgál a bizalomra. A 9/11 kapcsán forgatott trilógiájának ez a záró filmje. Az első, a My Country, My Country (2006) az iraki mindennapokat, a választásokra való készülődést mutatja be az amerikai megszállás idején. Középpontjában Dr. Riyadh al-Adhadh, hatgyerekes orvos, szunnita képviselőjelölt áll. Ennek a filmjének a forgatása során került Poitras a DHS (Department of Homeland Security) látókörébe. (Greenwald 2012-ben cikket írt a rendezőt ért zaklatásokról, amit Snowden olvasott, s miután Greenwald válasz nélkül hagyta megkereséseit, Poitrashoz fordult.)

A második, a The Oath (2010) főszereplője Abu Jandal taxisofőr San’ában, Jemen fővárosában. A polgári nevén, Nasser al-Bahriként is ismert férfi Osama bin Laden testőre, sógora, Salim Ahmed Hamdan pedig a sofőrje volt. Hamdant a  9/11 utáni afganisztáni háborúban, 2001-ben elfogták, majd a Guantanamoi-öbölben létrehozott fogolytáborba hurcolták. Hamdan volt az első fogoly, akinek ügye az Egyesült Államok Legfelső Bíróságáig eljutott, amely 2006-os ítéletében kijelentette: az ellene emelt vádak hibásak és alkotmányellenesek voltak. A férfi ellen emelt vádakat csupán 2012-ben ejtették, s  szállították vissza Jemenbe. Abu Jandalt 2000-ben börtönözték be a jemeni hatóságok, azt követően, hogy csalódottan otthagyta az Al-Kaidát: nem értett egyet Osama döntésével, amikor az szövetségre lépett a tálibok vezetőjével, Omar Mullahhal. Azzal a feltétellel szabadult, hogy részt vesz egy Korán-tanfolyamon, s vallásáról szóló békés tudását továbbadja a fiataloknak. A program során pénzzel is támogatták, ám annak lejárta után a férfi kénytelen eladni a taxiját, családjával létbizonytalanságba kerülnek. A kisfia már nem autószerelő, hanem dzsihádista akar lenni.

S hogy mi lett a Snowden által lemásolt dossziékkal? Egy részük megsemmisült: az angol kémtörvény nem tesz különbséget a sajtónak történő közérdekű információszivárogtatás és idegen, ellenséges országoknak történő, egyéni profit reményében elkövetett titkos információeladás közt. Emiatt a Guardian szerkesztőségét arra kötelezték, hogy semmisítse meg a Snowdentől kapott anyagokat. Snowdennél saját bevallása szerint „nulla darab” file volt, amikor Oroszországba utazott. Az NSA nem tudja, vagy nem akarja nyilvánosságra hozni, mennyi anyagot másoltak le. A számos díj – köztük az Oscar – a világ figyelmének középpontjába emelte Amerika alkotmányellenes megfigyelési gyakorlatát. Arról egyelőre nincs hír, hogy más, egyelőre még le nem leplezett formában hogyan folytatódnak a megfigyelések. Az átlagpolgár a biztonságra voksol, s annak fejében vállalja szabadságjogainak titkos vagy nyílt megnyirbálását.

Erősen valószínűsíthető, hogy az a meggyőződése: a hiányzó mozaikdarabok csak a fikciós kémtörténetekben kerülnek elő hiánytalanul. A CEU-n tartott beszélgetésen Anthony Romero, Edward Snowden amerikai jogi képviselője szerint minél tovább késlekedik az amerikai kormányzat a megfelelő fékek és egyensúlyok rendszerének beiktatásával, annál több informatikus és mérnök fordul a nyilvánossághoz. A fő kérdés azonban az, mi lesz a június elsején lejáró, a megfigyelésekre jogi lehetőséget adó hazafias törvény 215-ös cikkelyével. Ha az amerikai kongresszus a megújítása ellen szavaz, az eddigi megfigyelési gyakorlat alapjaiban fog megváltozni.

 
Ajánljuk:
• kétség sem fér hozzá, hogy mindenkinek látnia kell
Citizenfour
színes, feliratos, német-amerikai dokumentumfilm, 114 perc
rendező: Laura Poitras, operatőr: Kirsten Johnson, Laura Poitras, vágó: Mathilde Bonnefoy, szereplők: Edward Snowden, Glenn Greenwald, Ewen MacAskill, William Binney, Jacob Appelbaum, Julian Assange

Forgalmazó: magyarhangya
Bemutató: 2015. április 30.

Boronyák Rita

• Publikálva: 2015.05.02. 09:19 • Címke: moziajánló

Magyar játékfilmek