Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
1945. május 8-án a Wehrmacht kapitulációjával véget ért Európában a háború, a náci Németország vesztett, de Európa és Berlin romokban hevert. A Chronos Media által közzétett 30 perces, színes dokumentumfelvétel 1945 júliusában készült, egy amerikai katona forgatta. Az eddig részben publikálatlan anyagot most HD minőségben digitalizálták. A film tűéles képei hátborzongatóan autentikus hatást keltenek, zene vagy kommentár nélkül. (Aki kommentárra, magyarázatra vágyik, a Chronos Media csatornáin számos hasonló tárgyú ismeretterjesztő dokumentumfilmet is talál.)
A légifelvételeken a bombázók perspektívájából láthatjuk a pusztulás megrendítő arányait, miközben az alig felismerhető utcákon megkezdődik a romeltakarítás. Az életveszélyesen meredező falak tövében a romeltakarító asszonyok (Trümmerfrauen) adogatják egymásnak a vödröt. Már megjelenik egy-egy villamos, de a legtöbben biciklin vagy gyalog járnak, kordét, megpakolt babakocsit húznak maguk után. De a pár lovaskocsit már rendőr irányítja. Németországban vagyunk.
A legrövidebb út is kaland: nincsenek utak, nincsenek hidak. A korábbi propagandafelvételeken oly lelkesnek mutatott emberek most tétovák, zavartan mosolyogva, vagy rezignáltan néznek a kamerába. Csak a gyerekek mosolyognak őszintén. Már amelyik. Házfalakra írt üzeneteken keresik a hozzátartozóikat, batyuval járják az utcákat, vagy kiveszik a részüket az újjáépítésből – Valahol Európában. A győztes katonák pedig menetelnek, turistaként fotózkodnak, golfoznak, napoznak a Wannsee partján. Grafittikat hagynak – A Reichstag újjáépítésekor a németek ügyeltek arra, hogy ezeket a történelmi dokumentumokat eredeti állapotukban meghagyják az épületen, ahol ma a parlamentjük működik, szimbolikus értelemben is átlátszó kupolával.
Az utcákon dominálnak a cirill betűs irányítótáblák. Míg az amerikai katonáknak tilos a fraternizálás a legyőzöttekkel, az oroszok hatalmas táblákon propagálják saját rendszerüket: „Hitlernek vége, de a német nép, Németország megmaradt. A Vörös Hadseregtől idegen a fajgyűlölet, a népek egyenjogúságának elvét és a népek jogainak tiszteletét hirdeti.”
Látható többek között a Reichstag, a Brandenburgi Kapu, az Unter den Linden, az Alexanderplatz, a Birodalmi Kancellária, a Führerbunker és a Sportpalota, ahol a náci párt korábban a rendezvényeit tarotta, de a stadion is, ahol Leni Riefenstahl forgatta híres Olimpia-filmjét. Illetve ami ezekből megmaradt. A kamera lassan pásztázza a végeláthatatlan romhalmazt. Berlin (és a történelem) szelleme 1945 júliusában.
A Chronos Filmet 1961-ben az észt nemesi családból származó Bengt von zur Mühlen (1932) alapította, aki producerként mintegy 500 mozi- és tévédokumentációt készített, amelyek a 20. századi német történelemmel, a Harmadik Birodalommal, a háború alatti német ellenállással és 1945-tel foglalkoznak. Legsikeresebb munkái a Schlacht um Berlin (1973) és a Der gelbe Stern – Judenvervolgung 1933-1945 (1980) – mindkettőt Oscar-díjra nevezték. Feleségével, a szintén filmrendező Irmgarddal együtt a filmkészítés és történeti munkák írása mellett privát archívumot is létrehoztak. Ebből jött létre 2001-ben, Konstantin von zur Mühlen vezetésével a Chronos Media. A potsdami székhelyű filmgyártó cég és archívum ma Németország legnagyobb magánarchívuma. 1900-tól napjainkig gyűjti a dokumentumfelvételeket. Nem múltba tekintő krónikásnak tartják magukat, hanem a jelenkori jelenségek megértését akarják elősegíteni. Mottójuk, hogy aki a történelmet megérti, az embereket érti meg. Több millió méter dokumentumanyaguk van, állományuk cserével és vásárlással folyamatosan bővül. Az általuk készített, digitalizált filmeket Youtube-csatornájukon nézhetjük meg. |
Ízelítőül néhány kép a filmből:
Spirit of Berlin – 1945 július
Alexanderplatz
Takarítani...
...ilyen körülmények között is kell
Trümmerfrauen
Gyerekek
A győzelmes hadsereg...
...propagandagépezete már mozgásban
A Reichstag akkor...
...és ma (fotó: Forestandpartners)
Berlin legendás luxusszállodája, az Adlon a filmben...
1926-ban... (fotó: Bundesarchiv)
...és ma (forrás:Wikimedia)
És a szerző kedvenc cipőboltja Tauentzienstrassén a filmben...
...1935-ben (forrás: Deutsche Digitale Bibliothek)
... és napjainkban (fotó: Schuhkurier)
A teljes filmet itt lehet megnézni:
A felhasznált képek, ahol nincs jelölve, a filmből vannak kifotózva.
Löwensohn Enikő