a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Ember Judit 80
80. éve született Ember Judit filmrendező. Tabutörő filmeket készített, minden alkotása felér egy társadalomtudományi esettanulmánnyal. Sajátos stílust és egyéni módszert teremtett, de filmjeit a legritkább esetben mutatták be elkészültük idején – ő tartja a legtöbb betiltott film rekordját. Határozat című filmjét az American Film Institute beválasztotta Minden Idők 100 Legjobb Dokumentumfilmje közé.
| Ember Judit 1935. május 16-án született Abádszalókon, 1959-ben magyar-történelem szakon végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A Színház- és Filmművészeti Főiskola TV- és Film főtanszakán 1964-ben kezdte meg tanulmányait, diplomáját 1968-ban szerezte meg. Friss diplomásként a Mafilm Népszerű, Tudományos és Oktatófilm Stúdiójába került, a hetvenes évektől a Magyar Televízióban és a Balázs Béla Stúdióban készítette tabutörő dokumentumfilmjeit, amelyek közül többet betiltottak, például az 1982-ben készült Pócspetri-t és a Hagyd beszélni a Kutruczot (1985) címűt. A Fekete Doboz című videófolyóirat egyik alapítója volt 1987-ben. Egyetlen dokumentum-játékfilmje a Fagyöngyök (1978). Kjátékfilmben – Sípoló macskakő (1970), Végre, hétfő (1971) – rendezőasszisztensként működött közre. 1989-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki. 1989-ben elnyerte a 21. Magyar Filmszemle dokumentumfilmes díját, 1990-ben pedig a Magyar Film- és Tévékritikusok díját. Munkásságát Nagy Imre-emlékplakettel (1993) és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (1998) ismerték el. 2002-ben a 33. Magyar Játékfilszemlén Életmű-díjat, 2004-ben kiváló művész címet kapott. 2007-ben, életének 72. évében halt meg. |
forrás: MaNDA Fotótár
„Igazságakarata erősebb, mint önérdeke, fontosabb, mint egzisztenciája, előbbre való, mint szakmai érvényesülése, fölébe kerül szakmai hiúságának. Kevésbé érdekli saját helyzete, mint a képviselt igazság megmutatása. Öntörvényű, és ennek gyökerei belső törvényeiből táplálkoznak.”
„Amennyire fontosnak tartja, hogy a film készítése előtt kialakult koncepciója legyen, annyira vigyáz arra, hogy azt ne erőltesse rá a valóságra. Irtózik a hamisítástól. Még a szöveg változtatását sem engedi meg, hogy az tetszetős vagy »nyelvtanilag korrekt« legyen. Nem tesz be idegen snittet a jobb ábrázolás érdekében. A valóságból ugyan kiemeli a drámát, ami nyilván »fikció«, de semmi idegen elemet nem hajlandó dokumentumként »eladni«, a hatás kedvéért megmásítani a látott, kapott világot.”
A Pócspetri forgatásán (fotó: MaNDA otótár)
„Ha filmjeit nézzük, van, ahol feltűnik az arca és halljuk a hangját is. Az arca csupa figyelem és tartózkodás. Meg kell figyelni, ahogy kérdez és beszél. Figyelmével és belső hangjával szinte kivarázsolja az igazat az emberekből. Ahogy figyel, ahogy kérdez, szelíd erő jellemzi. A lágysága nyitja fel a görcsösen őrzött, elsüllyesztett, a soha-nem-kérdezett emlékekből áradó titkokat. Szelídsége és figyelme magadja a válaszolónak a biztonságot. Ahogyan a filmjeiben sincs sallang, se fölösleges dekoratív elem, úgy is kérdez. Mondatszövése pontos. Megéled az ember, életre kel a történet. Neki, és kizárólag csak neki mondják el azt, amit eddig másnak még soha. Ettől él a dráma a filmjeiben, ebből a feszültségből táplálkozik a drámai erő. Évtizedek retteneteit feloldani és a figyelő idegen kamera ellenére bensőségessé tenni a beszélgetést – ez is egyik sine qua nonja művészetének.”
forrás: MaNDA Plakáttár
| Az évforduló alkalmából az ELTE Filmtudomány Tanszéke vetítést és kerekasztal beszélgetést szervez: Vetítések: 10 óra: Pócspetri (1983, 190') 14 óra: Újmagyar siralom (1989, 178') 17 óra: Kerekasztal beszélgetés: Résztvevők: Győri Zsolt, Debreceni Egyetem, Brit Kultúra Tsz. Kovács András Bálint, Varga Balázs, ELTE Filmtudomány Tsz. Takács Ádám, ELTE Atelier Európai Társadalomtudományi Historiográfiai Tsz. Felkért hozzászólók: Lugossy István, filmrendező, operatőr Mátis Lilla, filmrendező Mertz Lóránd, operatőr Stark András, pszichiáter, pszichoterapeuta Szilágyi Erzsébet, média szociológus Időpont: 2015. május 20. Helyszín: ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Múzeum krt. 6-8. főépület, 34-es előadó |
„A szó és az arc. A beszélgetésekben az emlékezés-felidézés útját járjuk. A fellelt és elővarázsolt dráma ott alakul a szemünk előtt a képen, ott van az arcon, a beszédben, a gesztusokban. Minden megjelenik, ahogyan emlékezik a beszélő. Az eseményeket újra átélő ember drámájának vagyunk tanúi, eleven arca rezdüléseiből szinte a beszélővel együtt látjuk, amit nem láthattunk. Részesei leszünk annak, amiben nem vehettünk részt. Az alkotó és emlékező »munka« részeseivé válunk, és együtt szenvedjük meg a felidézés és az emlékezés kínját, amely hol keserves, hol felszabadító. Egyszer megállíthatatlanul hömpölyögnek az emlékek, máskor megtorpannak vagy visszasüllyednek és elhallgatnak. Ezért válik a néző is a dráma dinamikájának együtt élő résztvevőjévé.”
Plakátterv: Kemény György (forrás: MaNDA Plakáttár)
„Ember Judit filmjeiben egyik legfontosabb drámai színtér: az emberi arc. Hol az arcok vonásaiból, a kifejezés változásaiból, az arc mimikájából, hol a megremegtető, feledhetetlen félelem fel- és eltűnéséből, másutt a fagyökérré merevedett ujjak, inas kezek görcséből, lazulásából, a szemek rebbenéséből hozza elő az újra átélt időt. A kamera ott láttatja a jelenben az emberi arc vonásaiba vésődött történelmet, szenvedést, és ha van, a megszabadulást. Ember Judit eszköze az eszköztelenség, az emberi dráma végigélése a csupasz emberi arcokon. A végtelenségig leegyszerűsített puritán képek érzékeltetik a belső drámát.”
forrás: MaNDA Fotótár
Részletek Losonczi Ágnes: Az igazat, csakis az igazat…s a teljes igazat vallja (Az Ember-lépték, Osiris - Kodolányi János Főiskola, 2003; a tanulmányt a Filmkultúrában itt lehet elolvasni)