a rovat írásai

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című  kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

A magyar fotográfia élő klasszikusa a Nemzeti Galériában

Korniss Péter öt évtizedes fotográfusi munkásságát tekinti át Folyamatos emlékezet címmel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható kiállítása.

Művészet összes cikke »

A nyomasztó meztelenség virtuóza

schiele_lead125 éve, 1890. június 12-én született Egon Schiele. Rövid élet, nem egész három évtized adatott neki, műveinek utóélete pedig igen hányatott: erotikus témái miatt a maga korában pornográfnak bélyegezték, a nácik degeneráltnak minősítették, a háború utáni Ausztriában jelentéktelennek tartották. Művészetét csak néhány évtizede fedezték fel, s ma már csillagászati összegekért kelnek el alkotásai.

Az alsó-ausztriai Tullnban született zárkózott, félénk fiú anyjával sohasem volt jó viszonyban. Amikor tizenöt évesen elvesztette apját, legfontosabb érzelmi kapcsolata szakadt meg. A halálélmény erősen hatott művésszé válására, s a halál lett egyik központi témája. Mindezt tetézte a korszak, amelyben szertefoszlottak a remények, eluralkodott a pesszimizmus, Schiele festészete így különös lenyomata kamaszkori gyötrelmeinek, identitáskeresésének, a másik nemhez fűződő viszonyának.

schiele_1909
16 évesen, palettával (forrás: Leopold Múzeum)...
   
Apja halála után nagybátyja gyámsága alá került, aki csalódottan vette tudomásul Egon érdektelenségét az akadémiai tárgyak iránt, de felismerte festői zsenialitását. Az ő támogatásával lehetett alig tizenhét évesen a bécsi akadémia hallgatója, ahol a hagyományos, szigorú oktatás keretében az antik művészetet, a klasszikus beállítású modelleket kellett tanulmányoznia és festenie. Mindez nem sok hatással volt rá, annál nagyobb benyomást tett rá a szecesszió, különösen Gustav Klimt stílusa. Tizenkilenc évesen már olyan nagyságokkal együtt állított ki a nemzetközi képzőművészeti szemlén, mint Paul Gauguin, Henri Matisse, Vincent van Gogh, Edvard Munch és Oskar Kokoschka.

schiele_kettos_onarckep_1915
...és felnőttként egy Kettős önarcképen (1915)
   
Az akadémiát otthagyva néhány diáktársával megalapították a Neukunstgruppét, elsőként a bécsi Kunstsalon Piskóban állítottak ki. Schiele ábrázolásmódja mindinkább elszakadt Klimt tiszta vonalharmóniájától, csak természet után rajzolt, igazából kontúrrajzokat készített, melyeket a színnel tett plasztikusabbá. Az akadémikus látásmóddal ellentétben olyan látószögeket és nézeteket talált, amelyek az alakokat kompozícióbeli helyzetük tekintetében kifacsartnak, görcsösnek és deformáltnak láttatják, s legfőképp a mimika és a gesztusok érdekelték.

schiele_haz_szarado_ruhaval
Krumaui látkép

A festő 1910-ben néhány hetet Krumauban, édesanyja csehországi szülővárosában töltött, de az ottani közösség botrányosnak tartotta a művész és barátai, modell-szerelme, Wally Neuzil viselkedését, ezért kénytelenek voltak elhagyni a várost. Ezután a Bécstől nem messze fekvő Neulengbachban dolgozott, itteni modelljei gyakran fiatal nők vagy lányok voltak, akik hosszú szoknyájukat felrántva tették láthatóvá meztelen testüket. A Schiele műtermébe belépő helyi rendőr egy ilyen képét látva azonnal feljelentette, s a festőnek 24 napot börtönben kellett töltenie. A közerkölcs megsértése és kiskorú megrontása miatt ellene emelt vádat végül ejtették, de aktképeit megsemmisítették.

schiele_akt
Amitié (1918)

schiele_ulo_lany
Ülő kislány
  
Művei, portréi a freudi tételek igazolására születtek, expresszionista stílusa groteszk, nyugtalan erotikát sugall, műveivel szándékosan akarta sokkolni és megbotránkoztatni az álszent közönséget. A vásznon modelljei lelki világát is meg akarta eleveníteni, de saját személyiségét is belevetítette alakjaiba. Számtalan, száznál is több önarcképet készített (a művészettörténetben senki sem festette meg ennyiszer önmagát), ezek közül sok önakt.

edith_schiele_1915
Edith Schiele csíkos ruhában...

edith_schiele

A 28 évet élt Schiele több mint 2800 alkotást hozott létre, de csak 1918-ban vette meg első alkotását múzeum. A festő felesége ülve című festmény lett a Belvedere – akkori nevén Állami Múzeum – Schiele-gyűjteményének első darabja. Verseket is írt, költeményei olyanok, mint a festményei, s mindkettő olyan, mint az élete.

schiele_no_agarral_edith_1916
...és agárral (Nő agárral, 1916)

A múlt század tízes éveiben több európai városban rendezett kiállítást. 1915-ben megnősült, három nappal később katonai szolgálatra hívták be. 1917-től dolgozhatott újra, 1918-ban a bécsi Secesssio 49. kiállításán nagy anyagi és erkölcsi sikert aratott. Az év októberének végén hathónapos terhes felesége spanyolnáthában meghalt, három nappal később, 1918. október 31-én Schiele is követte őt. Utolsó ceruzarajza a haldokló asszonyt ábrázolja, utolsó jelentős festménye, a Családi portré egy számára soha meg nem adatott harmonikus családot ábrázol, de az alakok arckifejezése baljóslatú.

schiele_család_1918
A család, 1918
  
Schiele néhány hónappal halála előtt mauzóleumot tervezett magának, egyfajta templom-múzeumot művészetének. Alles ist Leben Tot, azaz „minden élő halott” – írta egyik versében, nem is sejtve, hogy ez a soha meg nem épülő múzeum lesz keserű gondolatának legszemléletesebb példája. Schiele és felesége Bécsben nyugszanak, sírjukra 1928-ban Ferenczy Béni készített emlékművet.

schiele_grab

MTI/mandarchiv

• Publikálva: 2015.06.11. 08:16 • Címke: évforduló