a rovat írásai

Europeana: Magyarország a régió élén áll a feltöltésben

Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.

Digitalizálták az Örök Várost

Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.

Közgyűjteményi digitalizálási stratégia: előny a fogyasztónál

Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.

Norvégia egyszerűen digitalizálja Nigéria irodalmát

A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.

Itt van szinte minden, ami '56-ról fennmaradt

Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.

Rembrandt rajzára leltek a digitalizálás során

Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.

375 ezer műalkotás fotója ingyen

Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.

57 útvonalon sétálgathatunk a Vatikánban

A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.

Moldvai cigány családi hagyatékok digitalizálása

A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.

A független Burma a helyi lakosok fotóin

Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is  tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.

Itt az új Lánchíd-adatbázis

Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.

Digitalizálás összes cikke »

Mi az, amit egy múzeumnak tudnia kéne?

we are museums logo

A június különösen esős volt idén Berlinben. Június 1-én csak autók és tömegközlekedők voltak az utcán, miközben gyalog próbáltam elérni a Daniel Liebeskind által tervezett Zsidó Múzeumhoz. Az épület sem hatott túl szívderítően ebben a szürke időben és mitagadás, kicsit rossz volt az összes vizes ruhadarabomat már a bejárati csomagellenőrzésnél levenni és bemutatni. De a ruhatár után, mikor beléptem egy terembe, egész más levegő fogadott: több mint 200 szempár szegeződött Sree Srenavisanra és az általa bemutatott slide-okra. Gyorsan le is ültem egy MuseumJunkie feliratú párnára.

A We Are Museums konferenciát három éve szervezik különböző európai városokban azzal a céllal, hogy megismertessék egymással a környező országok múzeumi dolgozóit, illetve hogy jó gyakorlatokat és példákat is bemutathassanak. Ezek nem csak a digitalizáció terén fontos vívmányok, hanem akár a közösségi média új használati formáiról vagy új, a látogatói élményt fokozó eszközökről szóló beszámolók voltak. A konferencia május 31-én egy bemelegítő vacsorával kezdődött, majd hétfő reggeltől Sree Srenivasan, a Metropolitan Museum a digitális tartalmakért felelős igazgatója tartott  hosszabb előadást főképp arról, hogy a múzeumok (és bármilyen közintézmény) miként használják a közösségi média felületeket. Ilyen példák hangoztak el, hogy soha nem szabad kép nélkül posztolni semmit, vagy, amennyiben nem angolul posztolunk, úgy érdemes a leírásban angolul pontosítani, kinek is szól a Facebook-oldalunk. A közel három órás előadásban olyan hasznos eszközöket is bemutott, mint a storify, amely hashtagek alapján, időrendi sorrendbe helyezve egyfajta narratív szálat épít fel egy-egy eseményről (a We Are Museums konferenciájának idei összefoglalóját a Storify-on ittolvashatjuk). Ajánlott olyan oldalt is, amelyen tesztelhetjük weboldalunkat. De elárult pár kulisszatitkot is a Met működéséről: például, hogy csak két munkatársuk van, aki a közösségi média felületeken posztol, illetve, hogy pl. mennyire sikeres Thomas Campbell múzeumigazgató saját instagram oldala, amellyel akár véleményvezérré is válhat, ugyanakkor az intézményi kommunikációnak is egy személyes szálat ad. Hangsúlyozta, hogy legyünk bátrak a közösségi média használatakor, de azt is említette, hogy egész addig úgysem fogjuk észrevenni igazából, hogy mennyien is figyelnek oda, amíg egy hibát el nem követünk, mert amint a hibát elkövetjük, azonnal nagyon sokan fogják jelezni. Így vagy úgy.

wam we are museum 2015
Sree Srenivasan adatokat elemez (fotó: Bakk Ágnes)

Hasonló témában tartott előadást, majd egy workshopot is Carolyn Royston, az Imperial War Museum korábbi munkatársa. A digital leadership kapcsán arról beszélt, hogy a digitális gondolkodásmódra való átállás hosszú időt vesz igénybe, és ebbe az intézmény összes dolgozóját be kell vonni. Ez azért is fontos, mert szinte egy új nyelvezetet kell sokszor kitalálni, ami a közösségi felületeken is használható, és ennek a nyelvezetnek a segítségével kell bemutatni a múzeumi gyűjteményt. Az angliai szakember inkább általánosságokról beszélt, vitaindítónak és inspirációforrásnak kiváló előadást tartott, azonban a konferencia további gyakorlati példákat bemutató előadókat hívott meg. A versailles-i kastély múzeumának közösségi platformokért felelős menedzsere, Elise Albenque elmesélte, hogy milyen nagy kaland volt számukra a kínai Facebookra, a WeChatre való fel-belépés, főképp mivel a kínai nyelvű piacot és az ottani szokásokat kellett feltérképezni és megismerni. De mivel rengeteg kínai látogatója volt a versailles-i kastélynak, nagyon is érdemes volt ezt a terepet meghódítani.

we are museums
A Versailles-i Kastély WeChatre való belépésének promocióképe (forrás: chateuversailles.fr)

A British Museum részéről Chris Michaels beszélt arról, hogy mennyire izgalmas volt a múzeum online stratégiájába beépíteni azt, hogy látogatóik akár otthon, a Sktechfab segítségével 3D-ben kinyomtathassák a múzeumi gyűjtemény egyes darabjait, míg a francia Gallica részéről a két előadó elmondta, hogy egy-egy viccesebb posztjuk, amelyen akár napokat dolgoznak, mennyire csapatmunkán és közös brainstormingon alapszik. 

gallica gif
Illusztráció Evrart de Conty könyvéből, amelyet a Gallica munkatársai tettek „élővé” (fotó: Bakk Ágnes)

Emellett számos amerikai sikeres múzeumi stratégiáról lehetett hallani, különböző eszközfejlesztésekről, amelyek a látogatásunk során egy mágikus ceruza segítségével összegyűjtik és elküldik számunkra emailen azoknak a tárgyalnak a listáját, amelye felkeltette az érdeklődésük a látogatáskor (erről Micah Walter, a Cooper-Hewitt, Smithsonian Design Museum munkatársa beszélt). Más hasonló felhasználói szokásokat követő alkalmazásról és kiegészítőkről volt szó, illetve a múzeum saját közösségét fejlesztő eszközökről, pl. a Dallasi Művészeti Múzeumról is, amelynek a munkatársai a múzeum baráti köre számára fejlesztettek ki külön egy alkalmazást. 

wam zsido muzeum berlin
Az épületben található Diaspora kertben lehetett ejtőzni (fotó: Bakk Ágnes)

Nem csak a közösségi médiáról, hanem a weboldalakról is bővebben szó esett. A házigazda berlini Zsidó Múzeum vezetője, Dr. Miriam Wenzel beszélt arról, hogy milyen hosszú folyamat volt a mostani, új weboldalukat létrehozni, milyen akadályokba ütköztek. Talán a konferencián legtöbbször elhangzott szempont megállapítani a célközönséget, ezért például a múzeum a weboldal bal szélén külön opciókat felállított a diákok, az érdeklődők vagy a pedagógusok számára. Hasonló honlaptematikában, a filmszerű weboldalak példájaként bemutatták a rekordnak számító fél év alatt elkészült varsói felkelésnek emléket állító projektoldalt, amely dokumentarista jelleggel mutatja be a történteket, nem feltétlenül kronologikusan, hanem a szereplők és a város szempontjából. Hatását talán a filmzenei jellegű háttérzenének is köszönheti, ami talán kissé eltúlozza az amúgy szívszorító történteket.

we are museums wam15
A szervezők a végén felszabadultan álltak a színpadra megköszönni a jelenlétet (fotó: Bakk Ágnes)

Diane Drubay főszervező már régóta foglalkozott a múzeum és a digitalizáció kérdéskörével, amelyről a saját blogján rendszeresen közölt, illetve később a saját cégét (www.buzzeum.fr) erre a tevékenységre alapozta. Művészettörténeti végzettséggel rendelkezik és hosszabb ideig Rigában is élt, ahol rájött, hogy a múzeumok dolgozói nem tudnak egymásról, nem találkoznak, nem tudják ezért az információt sem hatékonyan megosztani, ezért 2013-ban megszervezte először a We Are Museums konferenciáját, hogy a munkatársak, művészettörténészek megoszthassák tapasztalataikat a közönségszervezésről, az online kommunikációról és más, főképp PR-, marketinghez kapcsolódó problémákról. De hogy miért is We Are Museums a konferencia neve? „Mert a múzeumok sokfélék, nyitottak, értékesek, közösségszervezőek, és ezek a múzeumok mind, mind mi vagyunk!” – mondta francia akcentussal és hatalmas lelkesedéssel a főszervező a konferencia egyik szünetében.

A cikk az NKA szakmai tanulmányúti támogatásával jött létre.

Bakk Ágnes

• Publikálva: 2015.07.03. 10:58 • Címke: múzeum, konferencia