​Egy új tömegkultúra felé – mi az az Europeana?

Nagyszabású európai vízió a kultúra demokratizálásáról.

A huszadik századi diktatúrák bizonyították – s ebben különösen szomorú szerepet játszott neveléseszményéről híres Németország –, hogy az európai kultúra nem tudta megvédeni a benne lakó gonosztól önmagát és polgárait. Ám Európa mégsem kíván lemondani arról, hogy kultúrkincseit minél szélesebb körben tegye hozzáférhetővé.

Azok a változások, amelyek a nevelést a XIX. és XX. században mindkét nemre és a teljes társadalomra kiterjesztették, azzal a feltételezéssel, látomással is bírtak, hogy a kulturált, művelt ember nem lesz képes barbár tettekre. Sajnos erről a gondolatról már többször is bebizonyosodott, hogy sem az egyénekre (itt akár filozófusokra is gondolhatunk, mint diktatórikus rendszerek kiszolgálóira), sem a társadalom egészére nem igaz. Ezt a katasztrófát dolgozza fel a XX. század második felének művészetének jelentős része, például Thomas Mann Doktor Faustusa, de részben, a diktatúra mindennapjainak működtetésével Kertész Imre Sorstalansága is.

Viszont a műveltségen alapuló neveléseszmény víziója nem tekinthető nevetségesnek. Az ellenkező irányú kísérletet, a műveletlenségre nevelés kísérletét ugyanis még nem hajtotta végre az emberiség, és bízhatunk benne, hogy erre nem is kerül sor. Mindenkinek van akkora képzelőereje, hogy megsejtse, mi történik, ha több milliárd ember kényszerül úgy együtt élni a földön, hogy nélkülözi a kultúra tartalmait. Épp ezért jogos a minél általánosabb kulturáltságra való törekvésének óriási igénye. Európában ennek az egyik letéteményese az Europeana projekt.

A könyvtárak hagyományos feladata a megőrzés, a látogatók fogadása volt – azonban minden épületnek vannak fizikai határai a megőrzendő kincsek és a látogatói befogadás tekintetében. Aztán nem mehet mindig mindenki az Országos Széchényi Könyvtárba mondjuk a szülőfalumból, Németkérről. Viszont bárki kereshet online. Így az új, a kultúrát demokratizáló kérdések a digitalizálás, az online hozzáférhetőség, valamint a digitális megőrzés kérdései. (Ezt erősíti még az is, hogy a létrejövő alkotások egy része maga is digitális.) Valamint azok a jogi kérdések, hogy a műalkotások létrehozói, megőrzői hogyan jussanak munkájuk ellenértékéhez.

Az Europeana egyik fő víziója az, hogy egy új tömegkultúra részévé válva mindenki számára bármikor elérhetővé teszi az európai múzeumi és könyvtári, s más közgyűjteményi kultúrkincset (Kulturgut, cultural resource). Könyvek, térképek, archív dokumentumok, festmények, fényképek, hangfelvételek, és filmek érhetők el egy közös felületről. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet ennek a törekvésnek a magyar partnere.

Balogh Endre

• Publikálva: 2012.05.07. 15:30 • Címke: manda, europeana, honlap, digitalizálás