Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Ahmed Khan Mahmudzada, aki a fiatal Hasszánt játszotta a Khaled Hosseini bestselleréből készült drámában, Közép-Ázsián, Oroszországon, Fehéroroszországon és a Balti-tengeren átkelve érkezett Svédországba, ahol már három éve él. A jeges tengerben úszva kellett megtennie az út egy részét – derítette ki a The Sunday Telegraph. „Előfordult, hogy napokig nem volt mit ennünk és még csak kérni sem mertünk, mert az embercsempészek annyira durvák voltak, hogy mindenki rettegett tőlük” – elevenítette fel a vele történteket a brit konzervatív lapnak a most 17 éves fiatal.
Kép a filmből
A két idősíkon, a szovjet megszállás, majd a tálibok uralma idején Afganisztánban játszódó film Golden Globe díjat nyert, Ahmednek azonban nem hozott elismertséget és jólétet. Csak 15 ezer dollárt kapott a hazara nemzetiségű szolgálófiú szerepéért és végül menekülni kényszerült. A forgatás alatt a producerek beleegyeztek, hogy a filmből kihagyják azt a jelenetet, amelyben az általa alakított 10 éves kisgyereket megerőszakolja egy idősebb fiú. „Megkérdeztek minket, hogy miért baj az, ha ez benne van a filmben, mire mi azt válaszoltuk: az, hogy akkor nem lesz maradásunk Afganisztánban” – mesélte. A családnak igaza volt. A jelenet végül bekerült az alkotásba, és ahogy azt Ahmedék megjósolták, a rendkívül konzervatív afgán társadalom nem tudott ezzel mit kezdeni. A filmet betiltották, Ahmed és apja pedig a fenyegetések miatt két évig Dubajban élt a producer cég támogatásával. A család többi tagja azonban nem kapott vízumot, így végül a tálibok fenyegetései ellenére visszatértek Afganisztánba, ahol még mindig ujjal mutogattak rájuk. „Egy alkalommal téglával betörték az autónk szélvédőjét, és azt kiabálták: ez az a fiú, aki szerepelt abban a filmben, abban, amelyik annyit ártott a kultúránknak!” – emlékezett vissza. Az ominózus jelenet rendkívül érzékenyen érintette a helyieket, nemcsak azért, mert szexuális tabukat feszegetett, hanem az etnikai ellentétek miatt is. Ahmed az elnyomott hazara kisebbséghez tartozó szolgálót alakított a vásznon, megerőszakolója viszont pastu volt. A hazarák többségében az iszlám síita irányzatának követői, a pastuk viszont szunniták és szép számmal vannak köztük magas rangú tálibok. Ahmedet azonban sajátjai, a hazarák sem fogadták el. „Azt kérdezgették, miért szerepeltem filmben. Nem vagyunk olyan gyengék, amilyennek azt te mutattad, mondogatták” – mondta, hozzátéve, hogy a pastuk pedig azt hangoztatták, hogy ők nem olyanok, mint a filmben és soha nem vetemednének arra, ami a vásznon látható.
Ahmed Khan Mahmudzada
Megpróbáltatásai után a fiú Svédországban békére talált. Borlangéban él, nevelőszülőknél lakik, tőlük tanul svédül. A nyelvet időközben sikerült annyira elsajátítania, hogy néhány napja megkezdte iskolai tanulmányait és tagja a helyi focicsapatnak. Afganisztáni élete csak emlék és ami szerinte a legjobb: már nem szégyelli, hogy szerepelt a Papírsárkányokban. Mi több, új lakóhelyén egyfajta hírességnek számít. A filmezéshez is újra megjött a kedve, arról álmodik, hogy egyszer majd ilyen irányú tanulmányokat folytathat. Szeptemberben zsűritag lesz egy helyi filmfesztiválon.
MTI/mandarchiv