a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
A Szépművészeti Múzeum kincsei hazatérnek
65 éve, 1947. május 10-én tért vissza a Szépművészeti Múzeumba a műkincsek nagy része, amelyet a nácik a második világháború alatt elhurcoltak. Ennek kapcsán egy 1984-ben készült filmhíradót mutatunk be, amely az 1983-as műkincsrablás apropóján áttekinti a Szépművészeti Múzeumból elrablott tárgyak sorsát. Kezdve a hivatalos látogatások alkalmával náci vezetőknek ajándékozott képekkel, és folytatva a zsidó lakosságtól kisajátított műtárgyakkal.
A magyar zsidók vagyonának elkobzása tulajdonképpen a német megszállás másnapján (1944. március 20.) elkezdődött. A deportáltak otthonait később nemcsak német, hanem magyar egyenruhások is fosztogatták, a maradékot pedig a szomszédok hordták szét. A magyar hatóságok 1944 nyarán, a Szépművészeti Múzeum igazgatójának vezetésével hivatalt alakítottak a "zsidók zár alá vett műtárgyainak megőrzésére és számbavételére". Róluk részletes jegyzőkönyvet készítettek és múzeumokba szállították őket.
Az értékes tárgyakért folytatott versenyfutásban sokszor Eichmann különítményesei bizonyultak gyorsabbnak. Az általuk zsákmányolt műkincsek gyorsan kikerültek az országból, a Német Birodalom különböző műbegyűjtő központjaiba, bankok széfjeibe. 1944. október 15-e után, miután Szálasi átvette a hatalmat, megkezdődött a szabad rablás. A nyilasok vonatra rakták a Szépművészeti Múzeum képeit, és a "zárolt" műkincseket a rablott holmi egy részével és elindították Ausztria felé. Ennek egy része Szentgotthárdon maradt, másik része viszont München közeli gyűjtőhelyre érkezett, ahol aztán az amerikai hadsereg kezébe került, és a háború után 1946-ban a híres Aranyvonattal visszakerült Magyarországra; amint erről a Mafirt Krónika 53. száma is beszámolt, 1947. januárjában. Ugyanabban az évben kiállítást is rendeztek ebből az anyagból.
Más sors várt a Berlin környékére került műkincsekre. Ezeket a szovjet hadsereg a Szovjetunióba szállította. Tovább bonyolítja a tulajdonosváltások kérdését, hogy budapesti cionisták zsidómentő akciókat szerveztek, amelyhez az SS jóindulatát műtárgyakkal, ékszerekkel igyekeztek elnyerni. Ennek eredményeként számos érték bankok széfjeibe került, gyakran nem zsidó név alatt, így akarván a tulajdonosok a fosztogatásoktól, háborús sérülésektől megóvni őket. A Vörös Hadseregnek azonban nem jelentett akadályt a trezorok felnyitása, rendszeresen kirámolta azokat és minden értéket elszállított 1945-1949 között. Míg Nyugatról 1963-ban is kaptunk vissza képeket, addig a Szovjetunióba kivitt műtárgyak visszaszolgáltatása még ma is bizonytalan.
Kolozsi Lajos