a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
A filmszalag magányos, fanatikus kutatója
Tóth János 85
Ma ünnepli 85. születésnapját Tóth János operatőr, rendező, a magyar mozgókép mestere, a Macskajáték, a Szerelem kifinomult ízlésű, páratlan technikai tudású operatőre.A Tolnán született fiú nyaranta elkísérte uszálykormányos apját útjaira, Passautól a Balkánig bejárta a Dunát. Egyik legnagyobb kincse egy látcső volt, amelyet szétszedett, lencséjével összegyűjtötte a napfényt, a fényt és az árnyékot csodálta. Iskolai tanulmányai mellett a helyi mozigépész mellett lábatlankodott, tizenöt évesen már maga is vetített. A mozi mellett a helyi iparosoknak és cégeknek készített diahirdetéseket, az így kapott pénzből vásárolta meg első fényképezőgépét és keskenyfilm-felvevőjét és vetítőjét. Nappal villanyszerelőnek és műszerésznek tanult, este moziba járt. Egy-egy filmet többször megnézett, s ami különösen tetszett neki, karbantartás címén akár tíz alkalommal is. Így nem csoda, hogy mind a magyar, mind a külföldi filmeket jól ismerte. Hamarosan maga is megpróbálkozott a filmezéssel, kezdetben animációs rövidfilmeket készített. A filmek iránti rajongó fiút 1950-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőri tanszakára. Diplomáját kézhez véve, 1954-ben a Mafilm operatőre lett, de a Pannónia Filmstúdióban is dolgozott.
A Szarvas környéki tanyavilágban forgatják Máriássy Félix rendezésében A kötelék című filmet 1967-ben (MTI Fotó: Keleti Éva)
Egész életében szenvedélyesen érdekelte a kép. Számos kísérleti filmet, filmetűdöt szentelt kutatásainak. A némafilmek iránti szeretete végigkísérte pályáját: amikor a kilencvenes években felhagyott a közvetlen alkotó munkával, több magyar némafilm (A falu rossza, 1916, Obsitos, 1917) restaurálásában vett részt. A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja. Operatőrként leggyakrabban Huszárik Zoltánnal és Makk Károllyal dolgozott együtt. 1965-ben ő fényképezte Huszárik számos díjjal kitüntetett Elégiáját, amelyet Nagy László Búcsúzik a lovacska című verse ihletett. A sajátos filmnyelvű, húszperces alkotás az ember búcsúja régi társától, a lótól. A négy évvel későbbi Capriccio (Hóember), egy játékos, egyben költői filmetűd egy hóemberről és a folyton változó természetről.
| „Óriási kaland volt. Ő segített engem azzal, hogy húzott magával a lehetőségek végső határáig. Technikai felkészültsége páratlan, ízlése kifinomult – bár a színészeimért nem rajong, azok „zavarják” az ő képi világát –, egyszóval kivételes művész. Van a Szerelemben egy jelenet: a férfi kijön a börtönből, hazamegy, még nincs otthon az asszony, bemegy a kisszobába és egy széken meglátja az asszony fehér blúzát. Azt megérinti, megszagolja. Nem egy ügy, elindítom: „Iván, te belépsz, odafordulsz, meglátod satöbbi. Gyerekek, dobjátok már oda a blúzt és csináljuk!”. A felvétel előtti pillanatban Tóth ránéz: „Ti meg vagytok őrülve?! Ezt a blúzt egy szögletes karfára tenni?!” És ahogy odatettünk egy ívelt karfájú széket, ott megjelent egy női váll. Persze, ez egy apróság, semmi dolog, észre sem veszed. De ha minden pillanat így van megcsinálva, akkor az egész, anélkül, hogy tudnád, elvisz téged egy világba, amit elhiszel. Ami hiteles számodra, amiben ott akarsz lenni, amiben vele érzel az emberekkel. De ha ötven „szögletes” szék lesz, akkor nem tudod, miért, de kimaradsz az egészből. Szóval a részletek, igen, a részletek a legfontosabbak... (Bérczes László interjúja Makk Károllyal, Metropolis, 1999 ősz) |
Makk Károly rendezővel a Macskajáték forgatásán (MTI Fotó: Friedmann Endre)
Szintén ő fényképezte az Amerigo Tot magyar származású szobrászról forgatott portréfilmet (1969). A Krúdy Gyula regénye nyomán készült Szindbádot (1971), amely a legszebb magyar filmek egyike, dramaturgként jegyezte (az operatőr Sára Sándor volt). Makk Károly rendezővel a Szerelem (1970), a Macskajáték (1974), az Egy erkölcsös éjszaka (1977), valamint Az utolsó kézirat (1987) című film munkálataiban vett részt. Mindezek mellett Tóth János operatőre volt a többi közt az Igézet című rövidfilmnek (1963), a Nappali sötétség című játékfilmnek (1963), valamint a Kodály Zoltán daljátékából Szinetár Miklós rendezésében készült Háry János (1963) című zenés filmnek. Egyik legutóbbi munkájaként 2003-ban a Varga János project című koncertfilmet fényképezte.
2013-ban Székely Gábortól, az SZFE rektorától átveszi az aranydiplomát (MTI Fotó: Nándorfi Máté)
Pályája során rendezett is (A szökevény, 1958, a Játék, 1962). Rendezőként, illetve rendezőasszisztensként dolgozott olyan játékfilmekben, mint a Patyolat akció (1965), a Mi lesz veled Eszterke? (1968), a Csak egy telefon (1970), s részt vett a Poézis (1972), a Mozikép (1976) kísérleti filmek elkészítésében. Az Örökmozi (1982) rövidfilmek sorozata (Csendélet, Poézis, Aréna, Ragyogás), melynek első két részét Novák Márk rendezte, a többinek Tóth János egy személyben írója, rendezője és operatőre. Fényképezési stílusát az apró részletek kiemelése, a mikrofelvételek és a felbontott mozgáskompozíciók jellemzik.
A kritikák elsősorban az általa fényképezett alkotások képi világát, technikai felkészültségét, kifinomult ízlését emelik ki. Mint írják, a „színtechnika minden csínja-bínja a kisujjában van”, s egy elemzés szerint évtizedek óta ő „a kép és a filmszalag legmagányosabb, legfanatikusabb kutatója”.
| »Tóth János pályafutása a moziból indult és a moziba érkezett – vagy talán sohasem mozdult ki onnan. A mozi az ő esetében nem a filmek elvont halmazát, nem pusztán a filmművészetet jelenti, hanem legalább annyira a film technéjét is: a gépházat, a vetítőgépet, a kamerát, a nyersanyagot; mindazt, amivel a film poiészisze létrehozható. „Költészet” és „mesterség” antik kiegyensúlyozottsággal fonódik össze művészi alkatában, csakúgy, mint az „operatőri” és a „rendezői” státus. Mindez termékeny feszültségbe kerül a matériával, a modernitást reprezentáló filmmel, ami megint csak sajátos ellentmondáshoz vezet: „kísérleti” filmesként sokkal közelebb áll az ősmozihoz, sőt egyfajta XIX. századi szemléletű „mozgóképhez”, mint a mindenkori avantgárdhoz. Ezért is illik rá a Zalán Vince által adományozott archaizáló megnevezés: Tóth János nem filmoperatőr vagy filmrendező, hanem kinematográfus.« (Gelencsér Gábor: Köszönet a moziért – Tóth János kinematográfus, Metropolis 2000/1) |
2004-ben a 35. Magyar Filmszemle megnyitóján, ahol megkapta a Magyar Mozgókép Mestere díjat (MTI Fotó: Sándor Katalin)
Tóth János művészete elismeréseként többször is megkapta a filmkritikusok díját (1964, 1971) és a Balázs Béla-díjat (1971, 1976). 1984 óta érdemes, 1989 óta kiváló művész. 2000-ben a Magyar Filmszemle életműdíjával, 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a filmművészet nagy pillanatait idéző mesteri légkörteremtéséért, a vizuális kultúra fejlesztéséért végzett maradandó értéket képviselő operatőri munkássága elismeréseként. 2004-ben a 35. Magyar Filmszemlén az elsők között vehette át az újonnan alapított Magyar Mozgókép Mestere díjat, 2005-ben pedig a Magyar Operatőrök Társasága (HSC) életműdíját. 2014-ben egyike volt azoknak, aki az újonnan létrehozott Nemzet Művésze díjban részesült.
MTI/mandarchiv