Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
Az elkövetkező három évben ennek a számnak a megháromszorozása a cél. Mindennek a jelentőségét abban mérhetjük, hogy ezen anyagok nagy része a nagyközönség számára ismeretlen, de sokszor még a kutatók számára is alig feltérképezett külföldi anyagok közt jelenhet meg, és így a szemlélő új összefüggésekre bukkanhat.
Az időszak 26 Europeana-projektjének zömét az Európai Unió finanszírozza, amelyekben 21 magyar intézmény vett részt a Szépműveszeti Múzeumtól a Magyar Távirati Irodáig. A legtöbb adatot a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet) által befogadott NDA (Nemzeti Digitális Adattár) adta át a közös európai felületnek. További műtárgyakat szolgáltatott többek közt a Magyar Országos Levéltár, a Szépművészeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia – Nyelvtudományi Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tavirati Iroda Rt., a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum.
Az Europeanán ingyenesen megtalálható többek közt több a MaNDA egyik elődje, a Magyar Nemzeti Filmarchívum által szolgáltatott több, mint ezer magyar film plakátjának nézőképe, linkekkel el lehet jutni a Magyar Elektronikus Könyvtárba, de hangfájlok és videók is fellelhetők.
A közzétett anyagok egy része elérhető az Europeana szerverein is, más esetekben hivatkozásokkal irányít el az oldal az aktuális gyűjtemény honlapjára. A minimumcélok közé tartozik például, hogy az Europeana a jól adatolt műtárgyak rendszere legyen, tehát ha szobrot keresünk, akkor valóban szobrok jelenjenek meg. További célok közé tartozik például a különböző nemzetek különböző intézményei által felvitt műtárgyak metaadatainak átjárhatósága.
Filmplakát az Europeanán
A műtárgyak publikálása kapcsán összetett jogi szabályozás készül. Nem mindegy ugyanis, hogy egy műtárgy közkincs, azaz bárki megtekintheti (képi elem esetén legalább a nézőképét), vagy esetleg semmilyen benyomást sem gyakorlunk az internetezőkre. Az Europeana ugyanis alkalmas arra, hogy szélesebb internetező, művészetek iránt érdeklődő közönség körében népszerűsítse a magyar gyűjtemények anyagait. Az így elhelyezett tárgyak élő részei lehetnek az alakuló művészetnek, kultúrának, kreatív iparnak, sőt új, például turisztikai célú applikációkba is beépíthetők lehetnek.
Balogh Endre