a rovat írásai

50. nemzetközi filmfesztivál Karlovy Varyban

Több mint 70 ország alkotóinak mintegy 220 filmje közül válogathatnak az érdeklődők a péntek este kezdődő jubileumi, immár 50. nemzetközi filmfesztiválon.

Mi rejlik a múzeum kulisszái mögött?

Az Örökmozgó Filmmúzeumban is beleshetünk a múzeumok kulisszái mögé.

Inkubátor programot indít a Filmalap

Öt fiatal rendezőnek biztosít lehetőséget első animációs, dokumentum- vagy játékfilmjének elkészítésére a Magyar Nemzeti Filmalap első alkalommal meghirdetett inkubátor programja.

​Audrey Hepburn-fotókból nyílik kiállítás Londonban

Audrey Hepburnről készült fotókból nyílik kiállítás Londonban csütörtökön.

Annaud kapta a CineMerit-díjat

Jean-Jacques Annaud francia rendező vette át hétfőn a Müncheni Filmfesztivál életműdíját, a Cine Merit Awardot.

Kincsem-film kétmilliárdból

Több mint kétmilliárd forinttal támogatja a Magyar Nemzeti Filmalap Herendi Gábor rendező Kincsem munkacímű filmjét, Kostyál Márk első játékfilmjének, a Kojotnak pedig 320,5 millió forintos támogatást biztosítanak a Filmszakmai Döntőbizottság határozata alapján.

„Legyél te a jegyváltó!”

Rendhagyó jótékonysági akció indul a Cirko-Gejzírben. A mozi 2015. július 1-től új közösségi kezdeményezést indít „Legyél te a jegyváltó!” címmel.

Kiosztották a KAFF díjait

A 12. KAFF nagydíját Ducki Tomek Fürdő című rövidfilmje kapta. A 9. Európai Animációs Játékfilm Fesztivál legjobb egészestés animációja Sam Orti Megszállva című műve lett, Kecskemét város díját a lett Signe Baumane Kövek a zsebemben című debütáló animációjának ítélte a zsűri. A közönségdíjas A tenger dala, Tomm Moore Oscar-jelölt meséje. Pro Cultura Hungarica díjban részesült Giannalberto Bendazzi olasz animációtörténész.

​Csaknem nyolcvanéves magyar werkfilmet találtak

Csaknem nyolcvanéves magyar werkfilmre bukkantak a közelmúltban Kassay (Kocsuba) Elemér producer hagyatékában. A hatperces részlet az 1937-ben bemutatott 120-as tempó című mozi forgatásán készült.

Könyvtármozi-hálózat kiépítése kezdődik Magyarországon

Könyvtármozi-hálózat kiépítése kezdődik ebben az évben, amely a tervek szerint az ötezer fő alatti települések könyvtáraiban alapszolgáltatássá teszi a vizuális kultúrához való hozzáférést – mondta Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke, a program egyik kezdeményezője csütörtökön, a 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál kísérőrendezvényeként tartott, A kistelepülések mozgóképkultúrájának helyzete című konferencián.

​Megnyílt a 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál

Tegnap este a kecskeméti Otthon Mozi nagytermében életműdíj-átadással és Etnofon koncerttel nyílt meg a KAFF, az animáció legnagyobb hazai seregszemléje.

Film összes cikke »

Várkonyi Zoltán öröksége

Dk_293.jpgA száz esztendeje született színész- és rendezőlegenda tátongó űrt hagyott maga után, amikor 1979-ben meghalt. Csaknem félszázados pályafutása során a lehető legérdekesebb művészi feladatokkal találta magát szemben, olyanokkal, amelyekről színész legfeljebb csak álmodhat.

Várkonyi Zoltán centenáris jubileumának megemlékezői érdekesebbnél érdekesebb apró adalékokkal teszik teljesebbé az örökséget, melyet színházi emlékek, mozi- és tévéfilmek, rádiójátékok formájában hagyott hátra a legendás művész. Személyes hagyatékából és nyilatkozataiból is izgalmas böngészgetnivaló került fel a webre, amit végigolvasva közelebb kerülhetünk érdekes és nem mindennapi alakjához. Kivételes tehetsége azzal a tenni akarással és jóindulattal társult, amellyel fiatalabb kortársainak tucatját segítette a pályán elindulni, noha az ő pályája nem indult éppen könnyedén, és sorsának alakulása a későbbiekben sem volt mindig tükörsima.

Dk_292.jpg

Jelentős színészgenerációhoz tartozott, ahhoz a nemzedékhez, amelynek tagjai a magyar színházi és filmkultúra legnagyszerűbb korszakának közreműködői voltak. Útja az iskolapadból hamar a Színiakadémiára, majd a Nemzeti Színház társulatába vezetett, ahonnan baloldali gondolkodása miatt 1941-ben elbocsátották. Az akkor már filmekből is jól ismert színészre a Madách Színház igazgatója csapott le és azonnal leszerződtette. A háborút, amelynek legvégén már a Gestapo vadászott is rá, a Vígszínház pincéjében vészelte át. Az ostromot követően viszonylag fiatalon igazgatója is lett annak a színháznak, amelyet megszűnte után még hosszú ideig emlegetett a szakma és a színháztörténet. Ez volt a híres Művész Színház, amelynek színpadán Várkonyi estéről estére csodálatos élményeket szerzett a rommá lőtt Budapest lakóinak. Ekkor fedezte fel és indította el pályáján Darvas Ivánt és Pécsi Sándort, akik már néhány évvel később a magyar színházi és filmélet jelentős és meghatározó művészei lettek. Színházát 1949-ben bezáratta a hatalom, így Várkonyi saját színházából néhány évadra ismét a Nemzetibe kényszerült, amit persze nem bánt, hiszen fantasztikus együttesben játszhatott. 1962-ben a Vígszínházba szerződött, amelynek akkor főrendezője, majd 1971-től haláláig igazgatója lett.

varkonyiszobor.jpgKözben filmes pályafutása is jelentős állomásokhoz érkezett. Színészként emlékezetesek intrikus szerepei, melyekből az ötvenes filmjeiben nem volt éppen hiány. Ekkoriban kezdett el foglalkozni a filmrendezéssel is, amelyben számos hazai és nemzetközi sikert ért el. Leghíresebb, máig játszott krimifilmünket, a Foto Hábert is ő rendezte, és egyik kémfőnökét is eljátszotta. A főszerepet szintén egyik felfedezettje, az akkor művészetének és népszerűségének csúcsán álló Latinovits Zoltán alakította. Várkonyi nevét a magyar filmtörténetbe azonban kétségtelenül hatalmas, kétrészes, látványos, színes és szélesvásznú nemzeti történelmi filmeposzaival írta be. Jókai-adaptációi jól példázzák szakmai hitvallását, mely szerint mindenkor egyforma tisztelettel és alázattal fordult a tehetség és a közönség irányába. Ez a mai művészetben szinte már nem is létező önzetlen ars poetica örök időkre emlékezetessé tette alakját munkatársai körében. Önmagával és a szakmájával szembeni szigorú igényességének emléke a Filmgyár udvarán álló jól sikerült bronz portréja, amely hosszú évtizedek óta fogadja a gyár kapuján belépő utódait.

video


Várkonyi Zoltán kettős szerepe A titokzatos idegen című filmben (1936).

A Hangosfilm a jeles ünnepen Várkonyi Zoltán előtt két korai, de csak a közelmúltban előkerült filmjének részletével tiszteleg. Az első az Egyesült Államok magyarlakta vidékéről tért haza néhány évvel ezelőtt, és a Titokzatos idegen címet viseli. Várkonyi az 1936-ban készült film felvételeikor még csak 24 éves volt, de a rendező máris kettős főszereppel ajándékozta meg. A bűnügyi cserkésztörténet (ebben a műfajban bizonyára ez az egyedüli alkotás) szerzője az egyik szereplő, Kürthy György volt, aki egy ikerpár hasonlósága és az ebből fakadó ipari kémkedés köré bonyolította forgatókönyvét. A film, amelynek tempója és hangulata jól észrevehetően lassú és darabos, nagy feladat elé állította a fiatal színészt, aki a körülmények ellenére ügyesen birkózott meg feladatával.

video


Szeleczky Zita és Várkonyi Zoltán közös jelenetei a Variété csillagai című filmben (1938).

Az 1938-as Varieté csillagai is bűnügyi história, amelynek egyik szerelmi szálát Szeleczky Zita és Várkonyi bonyolítja. A kópia, amelynek egyik fele pár éve a moszkvai állami játékfilmraktárból, másik része pedig egy müncheni magángyűjteményből került a magyar Filmarchívumba, némiképp hiteles dokumentuma lehet egy híres 1944-es színdarabnak, amelyet Szeleczky és Várkonyi játszottak. Manfred Rössner Első Anna és Harmadik Károly című kétszemélyes drámáját a Madách Színház mutatta be, és a légiriadókkal tarkított háborús estéken is jelentős előadásszámot ért meg. kb11_757.jpgAz előadásról nem sok emlékünk maradt, csupán az itt látható fénykép, amely még a próbák idején készült; néhány szűkszavú kritika és a fenti videó, amely a magyar színháztörténet két nagyszerű alakjának egykorú játékát örökíti meg. Nem sok örökség egy állítólag sikeres előadásból, mégis megtudhatunk belőle valamit, hiszen még jól emlékszünk Várkonyi színházaira, és ha filmjeit megőrizzük és gyakran nézzük, őt magát sem felejthetjük el soha.

Kurutz Márton

Forrás: hangosfilm.blog.hu

• Publikálva: 2012.05.15. 11:17 • Címke: évforduló, videó, filmtörténet

Kapcsolódó írások

Magyar játékfilmek