a rovat írásai

A város peremén – Rómában

Sorrentino Oscar-díjas A nagy szépsége után ismét Róma a vásznon, de most egy egészen más oldalát mutatja.

Pálfi György három díjat is kapott Karlovy Varyban

Pálfi György Szabadesés című filmje több rangos elismerést is kapott szombaton a nyugat-csehországi Karlovy Varyban.

Elhunyt az indiai film nagyasszonya, a 102 éves Zohra Szehgal

Elhunyt az indiai film nagyasszonya, a 102 éves Zohra Szehgal, aki pályafutása hét évtizede alatt milliókat szórakoztatott művészetével a filmvásznon és a színpadon. A bollywoodi és külföldi filmekben egyaránt nagy sikert arató színésznő Újdelhiben halt meg szívroham következtében egy kórházban, ahova napokkal ezelőtt került be betegsége miatt.

„A színészet nélkül megfulladok”

25 éve hunyt el Laurence Olivier, minden idők legkiválóbb Shakespeare-színésze.

Bemutatták a magyar versenyfilmet Karlovy Varyban

A Karlovy Vary-i filmfesztivál versenyprogramjába öt év után visszatért „az a magyar filmes, akit nem lehet nem észrevenni” – ezekkel a szavakkal mutatta be a közszolgálati cseh hírtelevízió Pálfi György filmrendezőt, akinek Szabadesés című filmjét csütörtökön este mutatták be.

Újra lesz magyar filmes seregszemle

Újra lesz filmes seregszemle Magyarországon: október közepén magyar filmhetet rendeznek – egyebek mellett erről is beszélt Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója a Variety filmes folyóiratnak adott interjújában a Karlovy Vary-i Filmfesztiválon.

Tolnay Klári gála a RaM Colosseumban

Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színművészre emlékeznek születése 100. évfordulóján, július 17-én a budapesti RaM Colosseumban a centenáriumi emlékév keretében rendezett gálaesten.

​Bevezetés az ördögűzésbe

A vallásos világnézet egymásnak alapvetően ellentmondó  recepteket kínál a társadalmi élet bonyolult problémaköreinek gyakorlati megoldására. A „ne ítélj, hogy ne ítéltessél” megengedő ugyan, a társadalmi rend fenntartásához azonban szükséges  beszabályozni, mi az, ami az adott közösségben elfogadható, s mi az, amit  nem tolerálnak.

Szerette a munkát, az igazságot, az életet

45 éve halt meg Gertler Viktor, az Állami áruház, a Dollárpapa, Az aranyember rendezője. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum adatbázisában egy 1966-ban készült interjút olvashatunk vele.

Három magyar premier Karlovy Varyban

Pálfi György Szabadesés, Zomborácz Virág Utóélet és Reisz Gábor VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan című játékfilmjei mutatkoznak be a pénteken kezdődő 49. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon, Közép-Európa legfontosabb filmes eseményén.

A multiplexek Szent Grálja

A közösségi filmnézés, a mozi világméretű válsága idején a Transformers második trilógiájának első darabja, A kihalás kora bemutatója hétvégéjén rekordot döntött. Több mint 100 millió dolláros bevétel az USA-ban, 201 millió világszerte –  az idei kasszacsúcs. A kritikusok fanyalognak, a közönség lelkes.

Film összes cikke »

Várkonyi Zoltán öröksége

Dk_293.jpgA száz esztendeje született színész- és rendezőlegenda tátongó űrt hagyott maga után, amikor 1979-ben meghalt. Csaknem félszázados pályafutása során a lehető legérdekesebb művészi feladatokkal találta magát szemben, olyanokkal, amelyekről színész legfeljebb csak álmodhat.

Várkonyi Zoltán centenáris jubileumának megemlékezői érdekesebbnél érdekesebb apró adalékokkal teszik teljesebbé az örökséget, melyet színházi emlékek, mozi- és tévéfilmek, rádiójátékok formájában hagyott hátra a legendás művész. Személyes hagyatékából és nyilatkozataiból is izgalmas böngészgetnivaló került fel a webre, amit végigolvasva közelebb kerülhetünk érdekes és nem mindennapi alakjához. Kivételes tehetsége azzal a tenni akarással és jóindulattal társult, amellyel fiatalabb kortársainak tucatját segítette a pályán elindulni, noha az ő pályája nem indult éppen könnyedén, és sorsának alakulása a későbbiekben sem volt mindig tükörsima.

Dk_292.jpg

Jelentős színészgenerációhoz tartozott, ahhoz a nemzedékhez, amelynek tagjai a magyar színházi és filmkultúra legnagyszerűbb korszakának közreműködői voltak. Útja az iskolapadból hamar a Színiakadémiára, majd a Nemzeti Színház társulatába vezetett, ahonnan baloldali gondolkodása miatt 1941-ben elbocsátották. Az akkor már filmekből is jól ismert színészre a Madách Színház igazgatója csapott le és azonnal leszerződtette. A háborút, amelynek legvégén már a Gestapo vadászott is rá, a Vígszínház pincéjében vészelte át. Az ostromot követően viszonylag fiatalon igazgatója is lett annak a színháznak, amelyet megszűnte után még hosszú ideig emlegetett a szakma és a színháztörténet. Ez volt a híres Művész Színház, amelynek színpadán Várkonyi estéről estére csodálatos élményeket szerzett a rommá lőtt Budapest lakóinak. Ekkor fedezte fel és indította el pályáján Darvas Ivánt és Pécsi Sándort, akik már néhány évvel később a magyar színházi és filmélet jelentős és meghatározó művészei lettek. Színházát 1949-ben bezáratta a hatalom, így Várkonyi saját színházából néhány évadra ismét a Nemzetibe kényszerült, amit persze nem bánt, hiszen fantasztikus együttesben játszhatott. 1962-ben a Vígszínházba szerződött, amelynek akkor főrendezője, majd 1971-től haláláig igazgatója lett.

varkonyiszobor.jpgKözben filmes pályafutása is jelentős állomásokhoz érkezett. Színészként emlékezetesek intrikus szerepei, melyekből az ötvenes filmjeiben nem volt éppen hiány. Ekkoriban kezdett el foglalkozni a filmrendezéssel is, amelyben számos hazai és nemzetközi sikert ért el. Leghíresebb, máig játszott krimifilmünket, a Foto Hábert is ő rendezte, és egyik kémfőnökét is eljátszotta. A főszerepet szintén egyik felfedezettje, az akkor művészetének és népszerűségének csúcsán álló Latinovits Zoltán alakította. Várkonyi nevét a magyar filmtörténetbe azonban kétségtelenül hatalmas, kétrészes, látványos, színes és szélesvásznú nemzeti történelmi filmeposzaival írta be. Jókai-adaptációi jól példázzák szakmai hitvallását, mely szerint mindenkor egyforma tisztelettel és alázattal fordult a tehetség és a közönség irányába. Ez a mai művészetben szinte már nem is létező önzetlen ars poetica örök időkre emlékezetessé tette alakját munkatársai körében. Önmagával és a szakmájával szembeni szigorú igényességének emléke a Filmgyár udvarán álló jól sikerült bronz portréja, amely hosszú évtizedek óta fogadja a gyár kapuján belépő utódait.

video


Várkonyi Zoltán kettős szerepe A titokzatos idegen című filmben (1936).

A Hangosfilm a jeles ünnepen Várkonyi Zoltán előtt két korai, de csak a közelmúltban előkerült filmjének részletével tiszteleg. Az első az Egyesült Államok magyarlakta vidékéről tért haza néhány évvel ezelőtt, és a Titokzatos idegen címet viseli. Várkonyi az 1936-ban készült film felvételeikor még csak 24 éves volt, de a rendező máris kettős főszereppel ajándékozta meg. A bűnügyi cserkésztörténet (ebben a műfajban bizonyára ez az egyedüli alkotás) szerzője az egyik szereplő, Kürthy György volt, aki egy ikerpár hasonlósága és az ebből fakadó ipari kémkedés köré bonyolította forgatókönyvét. A film, amelynek tempója és hangulata jól észrevehetően lassú és darabos, nagy feladat elé állította a fiatal színészt, aki a körülmények ellenére ügyesen birkózott meg feladatával.

video


Szeleczky Zita és Várkonyi Zoltán közös jelenetei a Variété csillagai című filmben (1938).

Az 1938-as Varieté csillagai is bűnügyi história, amelynek egyik szerelmi szálát Szeleczky Zita és Várkonyi bonyolítja. A kópia, amelynek egyik fele pár éve a moszkvai állami játékfilmraktárból, másik része pedig egy müncheni magángyűjteményből került a magyar Filmarchívumba, némiképp hiteles dokumentuma lehet egy híres 1944-es színdarabnak, amelyet Szeleczky és Várkonyi játszottak. Manfred Rössner Első Anna és Harmadik Károly című kétszemélyes drámáját a Madách Színház mutatta be, és a légiriadókkal tarkított háborús estéken is jelentős előadásszámot ért meg. kb11_757.jpgAz előadásról nem sok emlékünk maradt, csupán az itt látható fénykép, amely még a próbák idején készült; néhány szűkszavú kritika és a fenti videó, amely a magyar színháztörténet két nagyszerű alakjának egykorú játékát örökíti meg. Nem sok örökség egy állítólag sikeres előadásból, mégis megtudhatunk belőle valamit, hiszen még jól emlékszünk Várkonyi színházaira, és ha filmjeit megőrizzük és gyakran nézzük, őt magát sem felejthetjük el soha.

Forrás: Hangosfilm blog.

• Publikálva: 2012.05.15. 11:17 • Címke: évforduló, videó, filmtörténet

Kapcsolódó írások

Magyar játékfilmek