a rovat írásai

​Átadták a Mediawave díjait

Nagy Dénes Seb című alkotása nyerte el a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat a 26. Tartóshullám Mediawave Együttléten, a legjobb külföldi dokumentumfilm díját a lengyel Vita Maria Drygas Piano című műve kapta. A díjkiosztót szombat éjjel tartották a komáromi Monostori Erődben.

Koltai 70 az Örökmozgóban

Vasárnaptól egy héten át az egyik legjelentősebb magyar operatőr, az áprilisban hetvenedik születésnapját ünneplő Koltai Lajos munkássága előtt tisztelgünk. Az Örökmozgó központi témája májusban az ifjúság – ezért válogatásunkban korai dokumentumfilm, dokumentarista játékfilm és Oscar-díjas kosztümös dráma egyaránt szerepel.

Szinte mindentől fél, kivéve a filmkészítést

Lars von Trier dán filmrendező, a Dogma csoport egyik létrehozója ma hatvanéves. A provokatív és rendkívül tehetséges rendező számtalan fóbiával küzd, fél a repüléstől és szinte mindentől az életben, kivéve a filmkészítést.

Hátrányban a nők az európai filmgyártásban

A nőknek továbbra is nehéz a dolguk az európai filmgyártásban: a kontinensen készülő filmek közül csak minden ötödiket rendezi nő – hívta fel a figyelmet az Európai Nők Audiovizuális Hálózata (EWA) szerdán Párizsban.

​Pálfi György, Csupó Gábor és Lengyel Balázs is forgathat

Pálfi György Az Úr hangja, Csupó Gábor Pappa Pia és az elsőfilmes Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című filmtervének is gyártási támogatást szavazott meg a Magyar Nemzeti Filmalap.

​Szeretni való bérgyilkosok kerekes székben

Till Attila a sok Megasztár közben, előtt és után már a második nagyjátékfilmjét forgatta le, és még ott van a 20 perces Csicska is, ami annyit legalább megtesz, hogy felvillantja az iszonyatot. Ez alkalommal kerekes székesek a főhősök, igen, hősök, ez nem túlzás.  És született egy nagyon szerethető film, a Tiszta szívvel. Szép karriert jósolok neki, és azt kívánom, nézze meg nagyon sok ember szerte a világon.

Életrajzi film készül ​J. D. Salingerről

Kevin Spacey, Sarah Paulson  és Nicholas Hoult is szerepel a J. D. Salinger életéről készülő Rebel in the Rye című filmben.

Több mint 40 világpremier a Los Angeles-i Filmfesztiválon

Több mint negyven világpremier szerepel a júniusi Los Angeles-i Filmfesztivál műsorán, az öt versenykategória alkotásainak 43 százalékát nők rendezték, 38 százalékát pedig nem fehér filmrendezők. Los Angeles-i Filmfesztivált 22. alkalommal rendezik meg június 1. és 9. között Los Angeles belvárosában.

​Az elmúlás melankóliája

Vannak filmek, amelyeket hibáik dacára is kedvelünk. Az Én és Kaminski ilyen, de ilyen volt már a Good Bye Lenin is. Jól fölvázolt alaphelyzet, remek szereposztás, alaposan végiggondolt eszköztár, s egy-egy épülésünkre szolgáló történet.

Nemes Jeles László a cannes-i filmfesztivál zsűrijében

A Saul fia Oscar-díjas rendezőjét is meghívták a 69. cannes-i filmfesztivál versenyprogramjának kilenctagú zsűrijébe, amelyet George Miller ausztrál filmrendező, forgatókönyvíró és producer fog vezetni.

Őze Lajos-emlékkiállítás nyílik Mohorán

Őze Lajos-emlékkiállítás nyílik vasárnap a Tolnay Klári Emlékházban Mohorán. A Bóvlit nem árulok című tárlaton a Kossuth-díjas színművész személyes tárgyait is bemutatják.

Film összes cikke »

Várkonyi Zoltán öröksége

Dk_293.jpgA száz esztendeje született színész- és rendezőlegenda tátongó űrt hagyott maga után, amikor 1979-ben meghalt. Csaknem félszázados pályafutása során a lehető legérdekesebb művészi feladatokkal találta magát szemben, olyanokkal, amelyekről színész legfeljebb csak álmodhat.

Várkonyi Zoltán centenáris jubileumának megemlékezői érdekesebbnél érdekesebb apró adalékokkal teszik teljesebbé az örökséget, melyet színházi emlékek, mozi- és tévéfilmek, rádiójátékok formájában hagyott hátra a legendás művész. Személyes hagyatékából és nyilatkozataiból is izgalmas böngészgetnivaló került fel a webre, amit végigolvasva közelebb kerülhetünk érdekes és nem mindennapi alakjához. Kivételes tehetsége azzal a tenni akarással és jóindulattal társult, amellyel fiatalabb kortársainak tucatját segítette a pályán elindulni, noha az ő pályája nem indult éppen könnyedén, és sorsának alakulása a későbbiekben sem volt mindig tükörsima.

Dk_292.jpg

Jelentős színészgenerációhoz tartozott, ahhoz a nemzedékhez, amelynek tagjai a magyar színházi és filmkultúra legnagyszerűbb korszakának közreműködői voltak. Útja az iskolapadból hamar a Színiakadémiára, majd a Nemzeti Színház társulatába vezetett, ahonnan baloldali gondolkodása miatt 1941-ben elbocsátották. Az akkor már filmekből is jól ismert színészre a Madách Színház igazgatója csapott le és azonnal leszerződtette. A háborút, amelynek legvégén már a Gestapo vadászott is rá, a Vígszínház pincéjében vészelte át. Az ostromot követően viszonylag fiatalon igazgatója is lett annak a színháznak, amelyet megszűnte után még hosszú ideig emlegetett a szakma és a színháztörténet. Ez volt a híres Művész Színház, amelynek színpadán Várkonyi estéről estére csodálatos élményeket szerzett a rommá lőtt Budapest lakóinak. Ekkor fedezte fel és indította el pályáján Darvas Ivánt és Pécsi Sándort, akik már néhány évvel később a magyar színházi és filmélet jelentős és meghatározó művészei lettek. Színházát 1949-ben bezáratta a hatalom, így Várkonyi saját színházából néhány évadra ismét a Nemzetibe kényszerült, amit persze nem bánt, hiszen fantasztikus együttesben játszhatott. 1962-ben a Vígszínházba szerződött, amelynek akkor főrendezője, majd 1971-től haláláig igazgatója lett.

varkonyiszobor.jpgKözben filmes pályafutása is jelentős állomásokhoz érkezett. Színészként emlékezetesek intrikus szerepei, melyekből az ötvenes filmjeiben nem volt éppen hiány. Ekkoriban kezdett el foglalkozni a filmrendezéssel is, amelyben számos hazai és nemzetközi sikert ért el. Leghíresebb, máig játszott krimifilmünket, a Foto Hábert is ő rendezte, és egyik kémfőnökét is eljátszotta. A főszerepet szintén egyik felfedezettje, az akkor művészetének és népszerűségének csúcsán álló Latinovits Zoltán alakította. Várkonyi nevét a magyar filmtörténetbe azonban kétségtelenül hatalmas, kétrészes, látványos, színes és szélesvásznú nemzeti történelmi filmeposzaival írta be. Jókai-adaptációi jól példázzák szakmai hitvallását, mely szerint mindenkor egyforma tisztelettel és alázattal fordult a tehetség és a közönség irányába. Ez a mai művészetben szinte már nem is létező önzetlen ars poetica örök időkre emlékezetessé tette alakját munkatársai körében. Önmagával és a szakmájával szembeni szigorú igényességének emléke a Filmgyár udvarán álló jól sikerült bronz portréja, amely hosszú évtizedek óta fogadja a gyár kapuján belépő utódait.

video


Várkonyi Zoltán kettős szerepe A titokzatos idegen című filmben (1936).

A Hangosfilm a jeles ünnepen Várkonyi Zoltán előtt két korai, de csak a közelmúltban előkerült filmjének részletével tiszteleg. Az első az Egyesült Államok magyarlakta vidékéről tért haza néhány évvel ezelőtt, és a Titokzatos idegen címet viseli. Várkonyi az 1936-ban készült film felvételeikor még csak 24 éves volt, de a rendező máris kettős főszereppel ajándékozta meg. A bűnügyi cserkésztörténet (ebben a műfajban bizonyára ez az egyedüli alkotás) szerzője az egyik szereplő, Kürthy György volt, aki egy ikerpár hasonlósága és az ebből fakadó ipari kémkedés köré bonyolította forgatókönyvét. A film, amelynek tempója és hangulata jól észrevehetően lassú és darabos, nagy feladat elé állította a fiatal színészt, aki a körülmények ellenére ügyesen birkózott meg feladatával.

video


Szeleczky Zita és Várkonyi Zoltán közös jelenetei a Variété csillagai című filmben (1938).

Az 1938-as Varieté csillagai is bűnügyi história, amelynek egyik szerelmi szálát Szeleczky Zita és Várkonyi bonyolítja. A kópia, amelynek egyik fele pár éve a moszkvai állami játékfilmraktárból, másik része pedig egy müncheni magángyűjteményből került a magyar Filmarchívumba, némiképp hiteles dokumentuma lehet egy híres 1944-es színdarabnak, amelyet Szeleczky és Várkonyi játszottak. Manfred Rössner Első Anna és Harmadik Károly című kétszemélyes drámáját a Madách Színház mutatta be, és a légiriadókkal tarkított háborús estéken is jelentős előadásszámot ért meg. kb11_757.jpgAz előadásról nem sok emlékünk maradt, csupán az itt látható fénykép, amely még a próbák idején készült; néhány szűkszavú kritika és a fenti videó, amely a magyar színháztörténet két nagyszerű alakjának egykorú játékát örökíti meg. Nem sok örökség egy állítólag sikeres előadásból, mégis megtudhatunk belőle valamit, hiszen még jól emlékszünk Várkonyi színházaira, és ha filmjeit megőrizzük és gyakran nézzük, őt magát sem felejthetjük el soha.

Kurutz Márton

Forrás: hangosfilm.blog.hu

• Publikálva: 2012.05.15. 11:17 • Címke: évforduló, videó, filmtörténet

Kapcsolódó írások

Magyar játékfilmek