a rovat írásai

Kiállítás és filmvetítés a Corvin moziban

Szeptember 4. és 10. között vetítik a Corvin Moziban a legendás Ridley Scott–alkotást, A nyolcadik utas: a Halál, emellett pedig egy Budapest alternatív arcait megmutató kiállítást is láthatunk.

Filmfesztiválok és filmvetítések furcsa helszíneken 2.

Unalmas a mozibajárás? A strandmozi és a tetőtéri vetítések is már olyan retrók? Összeállításunkban olyan érdekes filmfesztiválokat mutatunk be, ahol a mozi falain kívül ismerkedhetünk meg mozgóképes alkotásokkal. Második rész.

Három év termése az októberi Magyar Filmhéten

Három év termését mutatja be a Magyar Filmhét, amelyet október 13. és 19. között első alkalommal rendez meg a Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Magyar Filmakadémia közreműködésével.

Mozinet Filmnapok augusztusban

A legnagyobb nemzetközi fesztiválok kedvenceiből szervez filmnapokat a Mozinet augusztus 21. és 25. között.

Magas szőke férfi fehér szakállal

A 20. századi francia film jó néhány komikus színésszel büszkélkedhet: Luis de Funés, Bourvil, Fernandel, Pierre Richard, hogy a legismertebbeket említsem. Pierre Richard-t kritikusai sokszor hasonlították Charlie Chaplinhez, aki szintén a szerencsétlen figura imázsát öltötte magára. Azt is mondták neki: nem elég jóképű a tragédiához. Így aztán komikus lett. Kevés színésznek áll jól ez a szerep, kevesen tudják úgy alakítani a csetlő-botló figurákat, hogy az a nézőt megnevettesse, de ne találja idegesítőnek. Pierre Richard e kevesek közé tartozik.

Japánban vendégeskednek a magyar animációs filmek

Augusztus 21. és 25. közt rendezik meg a 15. Hiroshimai Nemzetközi Animációs Filmfesztivált, melyen idén a magyar animáció előtt tisztelegnek egy nagyszabású vetítési programmal, valamint kiállításokkal. A japán rendezvényt 1985 óta kétévente rendezik meg, amelyre idén, a Magyarországot bemutató animációs programjába több mint kétszáz rövidfilmet, valamint egészestés animációs alkotást hívott meg a fesztivál művészeti vezetője, Sayoko Kinoshita.

Kincsem film – Vágta a megvalósulás felé

A tervek szerint komoly költségvetéssel készítenek filmet nemzetközi koprodukcióban Kincsemről, a csodalóról. A forgatókönyvet Bereményi Géza eredeti könyve alapján Fonyódi Tibor írta, a dramaturg Szőcs Géza költő lesz, a miniszterelnök főtanácsadója, rendezőnek pedig egy Oscar-díjas alkotót, Roger Christiant kérték fel a film producerei.

Kilenc magyar film a szarajevói filmfesztiválon

Kilenc magyar film látható a pénteken kezdődő szarajevói filmfesztiválon, a fődíjért a Császi Ádám rendezte Viharsarok című magyar-német koprodukció indul a versenyprogramban.

Szász Attila filmje a montreali filmfesztivál versenyprogramjába

Szász Attila A berni követ című filmjét is beválogatták a Montreal World Film Festival elsőfilmes versenyprogramjába, ahol a Golden Zenith-díjért indulhat.

Torontóban lesz Hajdu Szabolcs új filmjének a premierje

Magyar filmpremiereket tartanak a torontói filmfesztiválon: Hajdu Szabolcs Délibáb című filmjének Észak-Amerika első számú filmfesztiválján lesz a világpremierje, Fabricius Gábor Sintér című rövidfilmjét a rangos fesztivál a Short Cuts című válogatásába hívta meg.

Meghalt Lauren Bacall amerikai színésznő

Elhunyt kedden Lauren Bacall színésznő, Humphrey Bogart volt felesége – jelentette be a Bogart-család örökségét gondozó ügynökség. 90 éves volt, agyvérzés miatt hunyt el.

Film összes cikke »

Várkonyi Zoltán öröksége

Dk_293.jpgA száz esztendeje született színész- és rendezőlegenda tátongó űrt hagyott maga után, amikor 1979-ben meghalt. Csaknem félszázados pályafutása során a lehető legérdekesebb művészi feladatokkal találta magát szemben, olyanokkal, amelyekről színész legfeljebb csak álmodhat.

Várkonyi Zoltán centenáris jubileumának megemlékezői érdekesebbnél érdekesebb apró adalékokkal teszik teljesebbé az örökséget, melyet színházi emlékek, mozi- és tévéfilmek, rádiójátékok formájában hagyott hátra a legendás művész. Személyes hagyatékából és nyilatkozataiból is izgalmas böngészgetnivaló került fel a webre, amit végigolvasva közelebb kerülhetünk érdekes és nem mindennapi alakjához. Kivételes tehetsége azzal a tenni akarással és jóindulattal társult, amellyel fiatalabb kortársainak tucatját segítette a pályán elindulni, noha az ő pályája nem indult éppen könnyedén, és sorsának alakulása a későbbiekben sem volt mindig tükörsima.

Dk_292.jpg

Jelentős színészgenerációhoz tartozott, ahhoz a nemzedékhez, amelynek tagjai a magyar színházi és filmkultúra legnagyszerűbb korszakának közreműködői voltak. Útja az iskolapadból hamar a Színiakadémiára, majd a Nemzeti Színház társulatába vezetett, ahonnan baloldali gondolkodása miatt 1941-ben elbocsátották. Az akkor már filmekből is jól ismert színészre a Madách Színház igazgatója csapott le és azonnal leszerződtette. A háborút, amelynek legvégén már a Gestapo vadászott is rá, a Vígszínház pincéjében vészelte át. Az ostromot követően viszonylag fiatalon igazgatója is lett annak a színháznak, amelyet megszűnte után még hosszú ideig emlegetett a szakma és a színháztörténet. Ez volt a híres Művész Színház, amelynek színpadán Várkonyi estéről estére csodálatos élményeket szerzett a rommá lőtt Budapest lakóinak. Ekkor fedezte fel és indította el pályáján Darvas Ivánt és Pécsi Sándort, akik már néhány évvel később a magyar színházi és filmélet jelentős és meghatározó művészei lettek. Színházát 1949-ben bezáratta a hatalom, így Várkonyi saját színházából néhány évadra ismét a Nemzetibe kényszerült, amit persze nem bánt, hiszen fantasztikus együttesben játszhatott. 1962-ben a Vígszínházba szerződött, amelynek akkor főrendezője, majd 1971-től haláláig igazgatója lett.

varkonyiszobor.jpgKözben filmes pályafutása is jelentős állomásokhoz érkezett. Színészként emlékezetesek intrikus szerepei, melyekből az ötvenes filmjeiben nem volt éppen hiány. Ekkoriban kezdett el foglalkozni a filmrendezéssel is, amelyben számos hazai és nemzetközi sikert ért el. Leghíresebb, máig játszott krimifilmünket, a Foto Hábert is ő rendezte, és egyik kémfőnökét is eljátszotta. A főszerepet szintén egyik felfedezettje, az akkor művészetének és népszerűségének csúcsán álló Latinovits Zoltán alakította. Várkonyi nevét a magyar filmtörténetbe azonban kétségtelenül hatalmas, kétrészes, látványos, színes és szélesvásznú nemzeti történelmi filmeposzaival írta be. Jókai-adaptációi jól példázzák szakmai hitvallását, mely szerint mindenkor egyforma tisztelettel és alázattal fordult a tehetség és a közönség irányába. Ez a mai művészetben szinte már nem is létező önzetlen ars poetica örök időkre emlékezetessé tette alakját munkatársai körében. Önmagával és a szakmájával szembeni szigorú igényességének emléke a Filmgyár udvarán álló jól sikerült bronz portréja, amely hosszú évtizedek óta fogadja a gyár kapuján belépő utódait.

video


Várkonyi Zoltán kettős szerepe A titokzatos idegen című filmben (1936).

A Hangosfilm a jeles ünnepen Várkonyi Zoltán előtt két korai, de csak a közelmúltban előkerült filmjének részletével tiszteleg. Az első az Egyesült Államok magyarlakta vidékéről tért haza néhány évvel ezelőtt, és a Titokzatos idegen címet viseli. Várkonyi az 1936-ban készült film felvételeikor még csak 24 éves volt, de a rendező máris kettős főszereppel ajándékozta meg. A bűnügyi cserkésztörténet (ebben a műfajban bizonyára ez az egyedüli alkotás) szerzője az egyik szereplő, Kürthy György volt, aki egy ikerpár hasonlósága és az ebből fakadó ipari kémkedés köré bonyolította forgatókönyvét. A film, amelynek tempója és hangulata jól észrevehetően lassú és darabos, nagy feladat elé állította a fiatal színészt, aki a körülmények ellenére ügyesen birkózott meg feladatával.

video


Szeleczky Zita és Várkonyi Zoltán közös jelenetei a Variété csillagai című filmben (1938).

Az 1938-as Varieté csillagai is bűnügyi história, amelynek egyik szerelmi szálát Szeleczky Zita és Várkonyi bonyolítja. A kópia, amelynek egyik fele pár éve a moszkvai állami játékfilmraktárból, másik része pedig egy müncheni magángyűjteményből került a magyar Filmarchívumba, némiképp hiteles dokumentuma lehet egy híres 1944-es színdarabnak, amelyet Szeleczky és Várkonyi játszottak. Manfred Rössner Első Anna és Harmadik Károly című kétszemélyes drámáját a Madách Színház mutatta be, és a légiriadókkal tarkított háborús estéken is jelentős előadásszámot ért meg. kb11_757.jpgAz előadásról nem sok emlékünk maradt, csupán az itt látható fénykép, amely még a próbák idején készült; néhány szűkszavú kritika és a fenti videó, amely a magyar színháztörténet két nagyszerű alakjának egykorú játékát örökíti meg. Nem sok örökség egy állítólag sikeres előadásból, mégis megtudhatunk belőle valamit, hiszen még jól emlékszünk Várkonyi színházaira, és ha filmjeit megőrizzük és gyakran nézzük, őt magát sem felejthetjük el soha.

Forrás: Hangosfilm blog.

• Publikálva: 2012.05.15. 11:17 • Címke: évforduló, videó, filmtörténet

Kapcsolódó írások

Magyar játékfilmek