a rovat írásai

​Ang Lee iraki háborús drámája New York-ban debütál

A szeptember végén kezdődő New York-i Filmfesztiválon debütál Ang Lee 3D-s technikával felvett iraki háborús drámája, a Billy Lynn's Long Halftime Walk.

​Visszatér a mozikba a Ponyvaregény

Augusztus 25-től újra mozivásznon látható a kilencvenes évek egyik legnagyobb hatású és legtöbbet idézett filmje, a Ponyvaregény. Quentin Tarantino Oscar-díjjal és Arany Pálmával is elismert kultfilmjét Budapesten a Corvin, Művész és Toldi moziban és országszerte a megyeszékhelyek többségén vetítik.

A német nyelvterület legújabb filmjei a Szemrevaló Filmnapokon

Egy hónap múlva, szeptember 22. és október 1. között rendezik idén a budapesti Művész moziban a Szemrevaló Filmnapokat. A Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Svájci Nagykövetség közös rendezvénye immár ötödik alkalommal hozza el a német nyelvterület új filmjeinek legjavát, eredeti nyelven, magyar felirattal vagy tolmácsolással.

​Szeptember 29-től a mozikban az Ernelláék Farkaséknál

Szeptember 29-től látható a magyar mozikban Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című Kristály Glóbusz-díjas filmje.

18 film az idei ​CineFest versenyprogramban

Tizennyolc alkotás szerepel a nagyjátékfilmes versenyprogramban a 13. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyet szeptember 9. és 18. között rendeznek meg. A szervezők új programstruktúrát, erősebb verseny szelekciót és változatosabb szekciókat ígérnek az idei mustrára.

​Tilla filmje Európa legjobbjai között

A berlini székhelyű Európai Filmakadémia nyilvánosságra hozta a 2016-os Európai Filmdíj nevezések listáját. A 50 filmből álló válogatásban szerepel Till Attila készült Tiszta szívvel című alkotása.

Hamarosan itt a Mérges Buddha

Az oktatás a legjobb fegyver a kirekesztettség ellen – állítja egy fiatal osztrák rendező Sajókazán forgatott dokumentumfilmje, a Mérges Buddha, amely egy különleges magyar iskoláról szól. A film a premier előtt a Szemrevaló címet viselő filmhéten is látható lesz, közönségbeszélgetéssel egybekötve.

​Noé flamand bárkája

Ha ráérzünk Felix van Groeningen filmjeinek egyedi mikrorealista módszerére, a mindennapok egészen új megvilágításba kerülnek az általa létrehozott műfaji kereszteződésekben. A melodráma eszközeit is bátran használó rendező most két testvér felnövéstörténetét mutatja be, amelynek egy komplett koncertfilm szolgál hátteréül.

Török film nyerte a szarajevói filmfesztivál fődíját

Mehmet Can Mertoglu török rendező Album című alkotásának ítélték oda a legjobb filmnek járó Szarajevó szíve díjat a 22. szarajevói filmfesztiválon. 

​Az iráni film mestere, Amir Naderi életműdíjat kap

A kortárs iráni filmművészet kiemelkedő alkotóját, Amir Naderi filmrendezőt életműdíjjal tüntetik ki a 73. Velencei Filmfesztiválon.

A rajzfilmes, aki soha nem megy nyugdíjba

Augusztus 19-én lesz hetvenéves Rófusz Ferenc, A légy című Oscar-díjas animációs rövidfilm alkotója.

Film összes cikke »

Várkonyi Zoltán öröksége

Dk_293.jpgA száz esztendeje született színész- és rendezőlegenda tátongó űrt hagyott maga után, amikor 1979-ben meghalt. Csaknem félszázados pályafutása során a lehető legérdekesebb művészi feladatokkal találta magát szemben, olyanokkal, amelyekről színész legfeljebb csak álmodhat.

Várkonyi Zoltán centenáris jubileumának megemlékezői érdekesebbnél érdekesebb apró adalékokkal teszik teljesebbé az örökséget, melyet színházi emlékek, mozi- és tévéfilmek, rádiójátékok formájában hagyott hátra a legendás művész. Személyes hagyatékából és nyilatkozataiból is izgalmas böngészgetnivaló került fel a webre, amit végigolvasva közelebb kerülhetünk érdekes és nem mindennapi alakjához. Kivételes tehetsége azzal a tenni akarással és jóindulattal társult, amellyel fiatalabb kortársainak tucatját segítette a pályán elindulni, noha az ő pályája nem indult éppen könnyedén, és sorsának alakulása a későbbiekben sem volt mindig tükörsima.

Dk_292.jpg

Jelentős színészgenerációhoz tartozott, ahhoz a nemzedékhez, amelynek tagjai a magyar színházi és filmkultúra legnagyszerűbb korszakának közreműködői voltak. Útja az iskolapadból hamar a Színiakadémiára, majd a Nemzeti Színház társulatába vezetett, ahonnan baloldali gondolkodása miatt 1941-ben elbocsátották. Az akkor már filmekből is jól ismert színészre a Madách Színház igazgatója csapott le és azonnal leszerződtette. A háborút, amelynek legvégén már a Gestapo vadászott is rá, a Vígszínház pincéjében vészelte át. Az ostromot követően viszonylag fiatalon igazgatója is lett annak a színháznak, amelyet megszűnte után még hosszú ideig emlegetett a szakma és a színháztörténet. Ez volt a híres Művész Színház, amelynek színpadán Várkonyi estéről estére csodálatos élményeket szerzett a rommá lőtt Budapest lakóinak. Ekkor fedezte fel és indította el pályáján Darvas Ivánt és Pécsi Sándort, akik már néhány évvel később a magyar színházi és filmélet jelentős és meghatározó művészei lettek. Színházát 1949-ben bezáratta a hatalom, így Várkonyi saját színházából néhány évadra ismét a Nemzetibe kényszerült, amit persze nem bánt, hiszen fantasztikus együttesben játszhatott. 1962-ben a Vígszínházba szerződött, amelynek akkor főrendezője, majd 1971-től haláláig igazgatója lett.

varkonyiszobor.jpgKözben filmes pályafutása is jelentős állomásokhoz érkezett. Színészként emlékezetesek intrikus szerepei, melyekből az ötvenes filmjeiben nem volt éppen hiány. Ekkoriban kezdett el foglalkozni a filmrendezéssel is, amelyben számos hazai és nemzetközi sikert ért el. Leghíresebb, máig játszott krimifilmünket, a Foto Hábert is ő rendezte, és egyik kémfőnökét is eljátszotta. A főszerepet szintén egyik felfedezettje, az akkor művészetének és népszerűségének csúcsán álló Latinovits Zoltán alakította. Várkonyi nevét a magyar filmtörténetbe azonban kétségtelenül hatalmas, kétrészes, látványos, színes és szélesvásznú nemzeti történelmi filmeposzaival írta be. Jókai-adaptációi jól példázzák szakmai hitvallását, mely szerint mindenkor egyforma tisztelettel és alázattal fordult a tehetség és a közönség irányába. Ez a mai művészetben szinte már nem is létező önzetlen ars poetica örök időkre emlékezetessé tette alakját munkatársai körében. Önmagával és a szakmájával szembeni szigorú igényességének emléke a Filmgyár udvarán álló jól sikerült bronz portréja, amely hosszú évtizedek óta fogadja a gyár kapuján belépő utódait.

video


Várkonyi Zoltán kettős szerepe A titokzatos idegen című filmben (1936).

A Hangosfilm a jeles ünnepen Várkonyi Zoltán előtt két korai, de csak a közelmúltban előkerült filmjének részletével tiszteleg. Az első az Egyesült Államok magyarlakta vidékéről tért haza néhány évvel ezelőtt, és a Titokzatos idegen címet viseli. Várkonyi az 1936-ban készült film felvételeikor még csak 24 éves volt, de a rendező máris kettős főszereppel ajándékozta meg. A bűnügyi cserkésztörténet (ebben a műfajban bizonyára ez az egyedüli alkotás) szerzője az egyik szereplő, Kürthy György volt, aki egy ikerpár hasonlósága és az ebből fakadó ipari kémkedés köré bonyolította forgatókönyvét. A film, amelynek tempója és hangulata jól észrevehetően lassú és darabos, nagy feladat elé állította a fiatal színészt, aki a körülmények ellenére ügyesen birkózott meg feladatával.

video


Szeleczky Zita és Várkonyi Zoltán közös jelenetei a Variété csillagai című filmben (1938).

Az 1938-as Varieté csillagai is bűnügyi história, amelynek egyik szerelmi szálát Szeleczky Zita és Várkonyi bonyolítja. A kópia, amelynek egyik fele pár éve a moszkvai állami játékfilmraktárból, másik része pedig egy müncheni magángyűjteményből került a magyar Filmarchívumba, némiképp hiteles dokumentuma lehet egy híres 1944-es színdarabnak, amelyet Szeleczky és Várkonyi játszottak. Manfred Rössner Első Anna és Harmadik Károly című kétszemélyes drámáját a Madách Színház mutatta be, és a légiriadókkal tarkított háborús estéken is jelentős előadásszámot ért meg. kb11_757.jpgAz előadásról nem sok emlékünk maradt, csupán az itt látható fénykép, amely még a próbák idején készült; néhány szűkszavú kritika és a fenti videó, amely a magyar színháztörténet két nagyszerű alakjának egykorú játékát örökíti meg. Nem sok örökség egy állítólag sikeres előadásból, mégis megtudhatunk belőle valamit, hiszen még jól emlékszünk Várkonyi színházaira, és ha filmjeit megőrizzük és gyakran nézzük, őt magát sem felejthetjük el soha.

Kurutz Márton

Forrás: hangosfilm.blog.hu

• Publikálva: 2012.05.15. 11:17 • Címke: évforduló, videó, filmtörténet

Kapcsolódó írások

Magyar játékfilmek