a rovat írásai

​Babtortát az óriási Színésznek!

Egy legendáról nehéz újat mondani. Bud Spencer – eredeti nevén: Carlo Pedersoli –, aki épp ma ünnepli 85. születésnapját, mindannyiunk közös ismerőse. Kár lenne felsorolni a filmjeit, mert talán nincs ember Magyarországon, aki ne ismerné a többségüket.

Három premierrel indít a RöFi

November 14-én és 15-én immáron ötödik alkalommal rendezik meg a Rákospalotai Rövidfilmszemlét, a RöFit. A rendezvény három kisjátékfilm premierjével indít.

Jövőre jön Orson Welles soha meg nem jelent filmje

Jövő májusban bemutatják Orson Welles soha meg nem jelent utolsó filmjét: a The Other Side of the Wind című alkotás helyreállított és több évtized után befejezett változatát a legendás filmrendező születésének 100. évfordulójához igazítva fogják a nagyközönség elé tárni.

​A bőség nyugalma – Cinefest 2.

Miskolcon évről évre sikerül olyan nemzetközi filmfesztivált szervezni, ahonnan úgy jövünk el, hogy minden pesszimista jóslat dacára a film él és élni fog. Újra és újra megerősödünk abban, hogy nincs az a házimozizás, ami fölérne egy jó hangulatú filmes eseménnyel.

​Kultusz és giccs – Sissi az Uránia Mozi Dísztermében

Az Osztrák Kulturális Fórum és az Andrássy Egyetem közös, rendhagyó vetítésén egy nagy klasszikus, az 1955-ös Sissi kerül újra a vászonra.

Felújított Beatles-film a mozikban

Csütörtöktől játsszák a magyarországi mozik Richard Lester Egy nehéz nap éjszakája című filmjének felújított változatát. A népszerűsége csúcsán lévő Beatles egy napját bemutató alkotást 1964-es premierjének ötvenedik évfordulójára újították fel digitálisan.

​Oscar-esélyes filmek először a Primanimán

Öt napon át az animáció fővárosává válik Budaörs. Október 28. és november 1. között több mint 100 animációs kisfilm mutatkozik be a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztiválon.

​A tékozló fiú bátyja

Határozottabb rendezői munkával, pontosabb forgatókönyvvel A bíró nagy film lehetne. Összességében így is meghatóan őszinte, dacára helyenkénti érzelgősségének, túlírtságának. Hibáival együtt szerethető, elgondolkodtató alkotás, ami főként a kitűnő színészi játéknak köszönhető.

Nézzük mozibuszon Reisz Gábor filmjét!

A fiatalok megváltozott filmfogyasztási szokásaira reagálva egy forgalmazás előtt álló magyar film alkotógárdája új kezdeményezéssel juttatja el produkcióját a célközönséghez: Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjét keddig mozibusszal rendelhetik házhoz Budapesten az érdeklődők.

​„Igazi emberszeretet csak a kutyákban van”

Amikor az ismert pacifistákat soroljuk, eszünkben juthat Gandhi és Picasso, Martin Luther King vagy Richard Wagner, de Lengyel Menyhért talán keveseknek.

Moziajánló: Leviatán

A címben szereplő sárkány vagy kígyó alakú tengeri szörny az Ószövetség szerint a mai napig is él. Napjaink talán legjelentősebb orosz filmrendezője, Andrej Zvjagincev az Északi-tenger partján látta és egy lenyűgöző, eposzi terjedelmű és gazdagságú filmben mutatja meg nekünk.

Film összes cikke »

Várkonyi Zoltán öröksége

Dk_293.jpgA száz esztendeje született színész- és rendezőlegenda tátongó űrt hagyott maga után, amikor 1979-ben meghalt. Csaknem félszázados pályafutása során a lehető legérdekesebb művészi feladatokkal találta magát szemben, olyanokkal, amelyekről színész legfeljebb csak álmodhat.

Várkonyi Zoltán centenáris jubileumának megemlékezői érdekesebbnél érdekesebb apró adalékokkal teszik teljesebbé az örökséget, melyet színházi emlékek, mozi- és tévéfilmek, rádiójátékok formájában hagyott hátra a legendás művész. Személyes hagyatékából és nyilatkozataiból is izgalmas böngészgetnivaló került fel a webre, amit végigolvasva közelebb kerülhetünk érdekes és nem mindennapi alakjához. Kivételes tehetsége azzal a tenni akarással és jóindulattal társult, amellyel fiatalabb kortársainak tucatját segítette a pályán elindulni, noha az ő pályája nem indult éppen könnyedén, és sorsának alakulása a későbbiekben sem volt mindig tükörsima.

Dk_292.jpg

Jelentős színészgenerációhoz tartozott, ahhoz a nemzedékhez, amelynek tagjai a magyar színházi és filmkultúra legnagyszerűbb korszakának közreműködői voltak. Útja az iskolapadból hamar a Színiakadémiára, majd a Nemzeti Színház társulatába vezetett, ahonnan baloldali gondolkodása miatt 1941-ben elbocsátották. Az akkor már filmekből is jól ismert színészre a Madách Színház igazgatója csapott le és azonnal leszerződtette. A háborút, amelynek legvégén már a Gestapo vadászott is rá, a Vígszínház pincéjében vészelte át. Az ostromot követően viszonylag fiatalon igazgatója is lett annak a színháznak, amelyet megszűnte után még hosszú ideig emlegetett a szakma és a színháztörténet. Ez volt a híres Művész Színház, amelynek színpadán Várkonyi estéről estére csodálatos élményeket szerzett a rommá lőtt Budapest lakóinak. Ekkor fedezte fel és indította el pályáján Darvas Ivánt és Pécsi Sándort, akik már néhány évvel később a magyar színházi és filmélet jelentős és meghatározó művészei lettek. Színházát 1949-ben bezáratta a hatalom, így Várkonyi saját színházából néhány évadra ismét a Nemzetibe kényszerült, amit persze nem bánt, hiszen fantasztikus együttesben játszhatott. 1962-ben a Vígszínházba szerződött, amelynek akkor főrendezője, majd 1971-től haláláig igazgatója lett.

varkonyiszobor.jpgKözben filmes pályafutása is jelentős állomásokhoz érkezett. Színészként emlékezetesek intrikus szerepei, melyekből az ötvenes filmjeiben nem volt éppen hiány. Ekkoriban kezdett el foglalkozni a filmrendezéssel is, amelyben számos hazai és nemzetközi sikert ért el. Leghíresebb, máig játszott krimifilmünket, a Foto Hábert is ő rendezte, és egyik kémfőnökét is eljátszotta. A főszerepet szintén egyik felfedezettje, az akkor művészetének és népszerűségének csúcsán álló Latinovits Zoltán alakította. Várkonyi nevét a magyar filmtörténetbe azonban kétségtelenül hatalmas, kétrészes, látványos, színes és szélesvásznú nemzeti történelmi filmeposzaival írta be. Jókai-adaptációi jól példázzák szakmai hitvallását, mely szerint mindenkor egyforma tisztelettel és alázattal fordult a tehetség és a közönség irányába. Ez a mai művészetben szinte már nem is létező önzetlen ars poetica örök időkre emlékezetessé tette alakját munkatársai körében. Önmagával és a szakmájával szembeni szigorú igényességének emléke a Filmgyár udvarán álló jól sikerült bronz portréja, amely hosszú évtizedek óta fogadja a gyár kapuján belépő utódait.

video


Várkonyi Zoltán kettős szerepe A titokzatos idegen című filmben (1936).

A Hangosfilm a jeles ünnepen Várkonyi Zoltán előtt két korai, de csak a közelmúltban előkerült filmjének részletével tiszteleg. Az első az Egyesült Államok magyarlakta vidékéről tért haza néhány évvel ezelőtt, és a Titokzatos idegen címet viseli. Várkonyi az 1936-ban készült film felvételeikor még csak 24 éves volt, de a rendező máris kettős főszereppel ajándékozta meg. A bűnügyi cserkésztörténet (ebben a műfajban bizonyára ez az egyedüli alkotás) szerzője az egyik szereplő, Kürthy György volt, aki egy ikerpár hasonlósága és az ebből fakadó ipari kémkedés köré bonyolította forgatókönyvét. A film, amelynek tempója és hangulata jól észrevehetően lassú és darabos, nagy feladat elé állította a fiatal színészt, aki a körülmények ellenére ügyesen birkózott meg feladatával.

video


Szeleczky Zita és Várkonyi Zoltán közös jelenetei a Variété csillagai című filmben (1938).

Az 1938-as Varieté csillagai is bűnügyi história, amelynek egyik szerelmi szálát Szeleczky Zita és Várkonyi bonyolítja. A kópia, amelynek egyik fele pár éve a moszkvai állami játékfilmraktárból, másik része pedig egy müncheni magángyűjteményből került a magyar Filmarchívumba, némiképp hiteles dokumentuma lehet egy híres 1944-es színdarabnak, amelyet Szeleczky és Várkonyi játszottak. Manfred Rössner Első Anna és Harmadik Károly című kétszemélyes drámáját a Madách Színház mutatta be, és a légiriadókkal tarkított háborús estéken is jelentős előadásszámot ért meg. kb11_757.jpgAz előadásról nem sok emlékünk maradt, csupán az itt látható fénykép, amely még a próbák idején készült; néhány szűkszavú kritika és a fenti videó, amely a magyar színháztörténet két nagyszerű alakjának egykorú játékát örökíti meg. Nem sok örökség egy állítólag sikeres előadásból, mégis megtudhatunk belőle valamit, hiszen még jól emlékszünk Várkonyi színházaira, és ha filmjeit megőrizzük és gyakran nézzük, őt magát sem felejthetjük el soha.

Forrás: Hangosfilm blog.

• Publikálva: 2012.05.15. 11:17 • Címke: évforduló, videó, filmtörténet

Kapcsolódó írások

Magyar játékfilmek