a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Dokumentumfilm az asinarai hadifogoly-kálváriáról
A Szamár-sziget rabjai – A nagy háború fogolykálváriája címmel hétfőn tartják a díszbemutatóját Margittai Gábor és Major Anita közös, a balkáni „halálmars” és a szamár-szigeti fogság történetéről szóló dokumentumfilmjének. Margittai Gábor kiemelte: az „első világháború egyik legtragikusabb története ez, amely az elmúlt száz évben el lett hallgatva, el lett temetve”.
Az első világháború kezdetén, 1914-ben a szerb hadszíntéren fogságba esett katonákat nyolcszáz kilométeren át terelték a Balkánon, majd napokig marhaszállító gőzösök gyomrában hánykolódtak, mire a Szardínia melletti Asinarára (Szamár-sziget) értek. A 85 ezres „fogolytömegből” végül mindössze hatezren térhettek haza, sokan jóval a háború befejezése után. A legtöbb hősi halott Magyarországról származott. A balkáni halálmarsot megjárt hadifoglyok történetének bemutatására vállalkozott Margittai Gábor feleségével és egyben kutatótársával, Major Anitával közös Asinara-projektjével, amely három pilléren nyugszik. Első része volt Margittai Gábor Szamár-sziget szellemkatonái – A nagy háború eltitkolt halálmarsa című, tavaly októberben megjelent könyve. Ezt követte egy multimédiás vándorkiállítás. Most ősszel pedig a hadifoglyok végállomásán, Asinara szigetén leforgatták 52 perces dokumentumfilmjüket is.
A Szamár-sziget rabjai című film díszbemutatóját hétfő este 18 órakor tartják Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az esemény fővédnöke Simicskó István honvédelmi miniszter. Margittai Gábor elmondta: az expedíciós dokumentumfilmet négyéves kutatómunka előzte meg, amelynek során feleségével, Major Anitával – a film rendezőjével – végigjárták a balkáni halálmars útvonalát. Kiemelte: azzal a céllal indultak el, hogy feltárják, mi történt ott a világháborús katonákkal. Asinara a kilencvenes évek végéig a szicíliai maffia rettegett börtönszigete, azt megelőzően is terroristák és banditák büntetőtelepe volt. Most „lélegzetelállító szépségű turistaparadicsom” a Földközi-tenger közepén, Szardínia legvadabb partvidékén. Margittai Gábor elmondta: kutatóútjauikon gyönyörű, festői tájakon át elhagyott bányavárosokig több helyszínen is megfordultak. A forgatás során olyan gátat is találtak, amelyet osztrák-magyar hadifoglyok építettek. Margittai Gábor hangsúlyozta: száz éve olyannyira el lett hallgatva a balkáni halálmars története, hogy még dokumentumok is alig maradtak fenn. A leszármazottak családi archívumain kívül Bécsig, Olaszországig kellett elzarándokolniuk, hogy feltárják, mi történt a világháború során Szerbiában hadifogságba került és Asinarára szállított osztrák-magyar katonákkal. A többéves kutatómunka során borzalmas és szomorú részletek derültek ki. A halálmarsot megjárt katonák közül a „szerencsésebbek” családokhoz kerültek. Másokat viszont bányákba kényszerítettek dolgozni: velük pótolták azokat a szárd embereket, akik abban az időszakban a Doberdón vagy az Isonzón harcoltak talán épp a magyarok ellen. Azokat, akik 1915-ben túlélték a kolerajárványt és megerősödtek, kényszermunkára vezényelték. Közülük sokan maláriában haltak meg.
A film előzetese
A dokumentumfilm valamennyi közreműködője és megszólalója valamilyen módon személyesen kötődik a történethez – hangsúlyozta Margittai Gábor. Példaként említette, hogy egy olyan kőműves is megjelenik a filmben, aki egy szentély felújítása során találta meg a világháborús katonák csontvázait. Emellett – mint a kutató kiemelte – sok segítséget kaptak az asinarai nemzeti parktól is, mivel annak igazgatója fontosnak tartja, hogy a Szamár-sziget magyar érintettségét is megismerjék az emberek. Margittai Gábor elmondta: az Asinara-projekt harmadik eleme, a Szamár-sziget rabjai című dokumentumfilm a Magyar Média Mecenatúra Ember Judit dokumentumfilm-pályázatán elnyert támogatásból és sok önkéntes segítséggel készült el. Kiemelte: Major Anitával közös, többéves kutatásuk nyomán sikerült beemelni a köztudatba a balkáni halálmarsot megjárt katonák emlékét és egyúttal a történész szakma érdeklődését is felkeltették. Mindemellett a politikai döntéshozók is fokozott figyelemmel kísérték munkájuk eredményeit: Áder János köztársasági elnök nevében főhadsegédje, Szegő László dandártábornok a szigetre is ellátogatott, és az osztrák-magyar katonák emlékére a hadifoglyok nyughelyén, a csontkamrában koszorút helyezett el.
MTI