a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Így kezdődött – A Magyar Nemzeti Galéria alapítása
A Magyar Nemzeti Galéria 1957-ben vált önálló intézménnyé, első otthona az egykori Kúria épülete volt.Gyűjteménye a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtárának, grafikai gyűjteményének és modern szobor- és éremgyűjteményének anyagából került ki. Ez akkoriban mintegy 6000 festményt, 11000 rajzot, 2100 szobrot, 3100 érmet, és 5000 nyomatot jelentett.
A közönség számára 1957. október 5-én, a XIX. századi magyar festészet állandó kiállításával nyitotta meg kapuit, a volt Királyi Kúria (ma: Néprajzi Múzeum) épületében. Az eredetileg bíróságnak szánt épületet Hauszmann Alajos tervei alapján építették 1891-96 között. Stílusát tekintve eklektikus, túlnyomórészt neoreneszánsz és barokk jegyekkel. A homlokzat szobrait, az igazságszolgáltatás allegorikus ábrázolásait, Senyei Károly, Fadrusz János, Zala György, Róna József és Donáth Gyula készítették. Az előcsarnok mennyezetének allegorikus freskója, amely Justitia diadalát ábrázolja, Lotz Károly alkotása.
Remekműveink új csarnoka. Magyar Filmhíradó 1957/45.
A második világháború okozta károk kijavítását követően az épület munkásmozgalmi intézetként működött tovább, majd 1957-ben az épület nagyobb részét (a központi nagycsarnokkal együtt), a Magyar Nemzeti Galéria kapta használatba. Az Alkotmány utcai szárnyban az MSZMP Párttörténeti Intézete (ma: Politikatörténeti Intézet) működött. 1973-ban a Nemzeti Galéria helyére a Néprajzi Múzeum költözött.
1959-ben Kormányhatározattal a Budavári Palotát jelölték ki a Nemzeti Galéria új otthonául, ahová 1975-ben át is költözött az e célra átalakított B-C-D épületbe. Októberben ideiglenes formában megnyitotta kiállításait. Gyűjteménye is bővült a Szépművészeti Múzeum Régi Magyar Osztályának anyagával, így már bemutathatóvá vált a magyarországi művészet története a XI. századtól napjainkig. 1979-ben megnyílt a Gótikus táblaképek és faszobrok, ill. a Magyarországi késő reneszánsz és barokk művészet állandó kiállítása, 1982-ben pedig a Késő gótikus szárnyasoltárok állandó kiállítása. Három évvel később megnyílt a Középkori és reneszánsz kőtár. Aztán 1989-ben a C épület földszintjén megnyílt a közönség számára a Habsburg nádori kripta. 2005-ben pedig a Budavári Palota A épületével bővült a Magyar Nemzeti Galéria.
2011 őszén kormányhatározat jelent meg a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesítéséről.