a rovat írásai

Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása

A fotóművész első magyarországi kiállítása.

Ismét indul a Héttorony Fesztivál

Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.

Kós Károly Ankarában

Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.

Böcklin és a Halottak szigete

Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.

Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is

Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.

Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának

Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.

Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot

A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.

Boldogasszonyok Kassán

Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.

Egy Leonardo kalapács alatt!

Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.

Pokoli aranykor vagy mocskos idők

Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.

Mert a szépség pihenteti az ember szívét

Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Művészet összes cikke »

A kurátor esszéje és El Kazovszkij utazásai

A maga nemében páratlan kiállítást rakott össze a nyolc éve elhunyt El Kazovszkij műveiből a Magyar Nemzeti Galéria. Egy valóságos labirintust, amiből igazán nincs kiút, mint ahogyan El Kazovszkij sem tudott megszabadulni a neki rendelt testtől. Pedig erősen próbált, és eme próbálkozások gyűjteménye (is) művészete.

Meg más is, most az egészről Rényi András szemszögéből láthatunk egy összeállítást. Rényi valójában esszét írt a Budavári Palota „A” épületében, ott, ahol valamikor a Munkásmozgalmi Múzeum relikviái porosodtak.

forrás: MNG

El Kazovszkij, avagy Jelena Kazovszkaja pont ennek a porral lepett, elaggott diktatúrának volt megélője, emblematikus figurája, már ha így lehet nevezni azokat, akik a Képző, vagy a Fiatal Művészek Klubjának környékén, és az akkoriban még csekély számú sokáig nyitva tartó vendéglátóipari egységekben, albérletekben találkoztak. Különös világ volt ez, különös alakokkal, köztük egy festővel, akinek egyformán hegyesfejű fekete kutyái, végtelenséget sugalló tájai, fej nélküli torzói szinte minden képén előjönnek. Akinek olcsó anyagokra, kartonokra, hullámpapírra festett dolgai, furnér installációi aztán szépen lassan bekerültek a kiállítóterekbe, majd a múzeumok állandó kiállításaira és a magángyűjtők lakásaiba is. Leginkább a festmények, mert Jelena Kazovszkaja festő volt a szó szoros értelmében. És emellett többször is bevallottan egy öregedő homoszexuális férfi lett volna, aki fiatal és szép fiúkat szeret. Számára a képzőművészet ennek a kínzó vágynak, érzésnek a kibeszélése, világgá kiáltása volt. Legalább is a kiállítás kurátora, Rényi Péter szerint.

forrás: MNG

Aki száznál több köz- és magángyűjteményből összeszedte ezt a kiállítást, melynek bejárásán hangsúlyozta, hogy most nem a teljes életművet (a művésztől eddig 3000 munkát katalogizáltak, több száz alkotása még feldolgozatlan), hanem egy szubjektív válogatást láthatunk, az, ami ő meglátott El Kazovszkijból. Mi pedig a tárlat bejárása után bátran kijelenthetjük, hogy elég sokat meglátott és megmutatott, olyan dolgokat is, amik nem igazán voltak közismertek. Például mindjárt az a tényt, hogy a férfinévvel e nem identitását is felvevő El Kazovszkijt a hét évvel fiatalabb, kamasztestű Can Togayjal való találkozása indítja el a pályán. A kiállítás 19 számozott egysége közül a találkozás dokumentumait bemutató szobát, vagy „ősesemény-termet” ezért is tartotta fontosnak berendezni Rényi. A dátum pedig 1975. január 15., a főszereplő még főiskolás (1970-77 között végezte el a képzőt), Can Togay pedig 19 éves. Az életrajzi elemekkel berendezett terek közül fontos még a „görög testek terme”, ahol egy ókori görög torzó római másolatával találkozhatunk (El Kazovszkij művészettörténész anyja révén gyerekkorától rajongott az ilyen szobrokért), és mintegy erre rímelve egy gipsznyomat és pár aktfotó Can Togayról. Aki a képeken kendővel betekert fejjel szerepel. Mert Togay, vagy más ifjú emberek Kazovszkijnál csak gyönyörű tárgyak, tulajdonképpen nem is érdekes az arcuk, vagy éppen a személyük. Azért vannak, hogy, mint Pygmalion, El Kazovszkij életre keltse a szoborszerű testeket. A művész Pygmalionként lép fel az 1977 és 2001 között évente megrendezett nagy performanszán, a Dzsan panoptikumokon is. Az A épület fekete drapériával fedett előtérében most az 1995-ös Műcsarnokbeli előadás díszleteit láthatjuk, köztük azt a hajómakettet, ami egy-egy szép gyermek fejére rögzítve végigkísérte ezt a monstre előadássorozatot.

forrás: MNG

Ezek után az már természetes, hogy Rényi egy külön traktust rendez be El Kazovszkij bakancsaiból, bőrkabátjaiból és az elmaradhatatlan, szegekkel kivert övekből. Itt vannak a kedvenc hanglemezek, például David Bowie iránt érzett rajongása is külön szeparét kap. Van aztán moziszoba, ahol Derek Jarman és Fassbinder filmjeiből vetítenek részleteket. És ha már különleges terekről van szó, a tárlat legköltségesebb elemeként Rényi „white cube”-ot is építtet El Kazovszkij néhány kiválasztott képének. Hogy a nagyérdemű is érzékelje, megőrzik értéküket, megállják helyüket ezek a steril környezetben is. Mint ahogy a „lüktetés termében” megmutatja nekünk, hogy szorosan egymás mellé rakva, öt nagyobb egységben, „felhőben” is erősítik egymást az azonos motívumokat használó alkotásai. A több mint 400 alkotást felvonultató tárlatot járva egy kis egységben ott vannak a 2005-ben diagnosztizált halálos betegség alatt készült képek is „téli utazás” címmel. Amiken két új motívum, a hajó és a mérleg is megjelenik, nem véletlenül. El Kazovszkij rettegett a haláltól, de mindig szeretett utazni, így végül az utazás élményében bízva ment el. Mi pedig, művészete után érdeklődők, most egy Rényi András által kijelölt úton a művésszel tarthatunk egy darabig. Ebben egy 32 oldalas tájékoztató is segít majd bennünket, amit a jegy mellé adnak az MNG „A” épületében.

Pálffy Lajos

A túlélő árnyéka – Az El Kazovszkij-élet/mű
2015. november 6. - 2016. február 14.
Magyar Nemzeti Galéria, „A” épület