a rovat írásai
Henri Cartier-Bresson 1964-es kiállítása
A fotóművész első magyarországi
kiállítása.
Ismét indul a Héttorony Fesztivál
Száz művész, kilenc kiállítás, 16 koncert, táncház, filmvetítések és irodalmi programok is várják a Héttorony Fesztivál közönségét november 9. és 20. között Budapesten, Csíkszeredán, Kolozsváron, Szigetváron, Bécsben, Makón, Zalaegerszegen, Pakson és Siófokon.
Kós Károly Ankarában
Kós Károly-kiállítás nyílt csütörtökön a török fővárosban található Ankara Egyetemen az ankarai magyar nagykövetségnek az 1956-os forradalom és szabadságharc közeledő emléknapja alkalmából rendezett háromnapos eseménysorozata keretében.
Böcklin és a Halottak szigete
Arnold Böcklin festményét, a Halottak szigetét hosszú éveken, évtizedeken át használták illusztrációként a gimnáziumi irodalom tankönyvekben. És még ama szerény méretben, csapnivaló kivitelben is hatott a kép, hangulata alá kerülhetett a könyvet csak felületesen átlapozó, az irodalomra és a képzőművészetekre immunis fiatal is. A 190 éve született Böcklin képének hatása alól nem vonhatja ki csak úgy magát az ember.
Lesz Art Capital és Vajda Lajos-kiállítás is
Jövőre már júniusban elindul Szentendrén az Art Capital kortárs képzőművészeti fesztivál; a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) által szervezett programsorozat több mint harminc helyszínen kínál majd kiállításokat.
Születésnapi kiállítás a grafika nagyasszonyának
Még senki nem járta be a magyar grafikában azt a pályaívet, amit Maurer Dóra, méltatta a Munkácsy- és Kossuth-díjas képzőművészt Révész Emese kurátor a Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítás sajtóbemutatóján csütörtökön, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A péntektől látogatható tárlat csaknem száz művet vonultat fel a 80. születésnapját ünneplő képzőművész 1955-1980 közötti grafikai életművéből.
Aj Vej-vej elárasztja New Yorkot
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig kereshetnek fel az érdeklődők.
Boldogasszonyok Kassán
Csütörtökön nyílik meg az első tárlat a kassai Rovás művészeti csoport új székházában, amely a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállításával debütál, tájékoztatta az MTI-t Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója.
Egy Leonardo kalapács alatt!
Árverésre kerül Leonardo da Vinci utolsó, magántulajdonban lévő festménye, a Salvator Mundi (Világmegváltó) című kép 100 millió dollár körüli áron cserélhet gazdát, jelentette be kedden New Yorkban a Christie's aukciósház.
Pokoli aranykor vagy mocskos idők
Pokoli aranykor címmel nyílik kiállítás pénteken a fővárosi Kieselbach Galériában a nyolcvanas évek magyar underground koncertplakátjaiból. A tárlatot egy vaskos kötet kíséri, amely a plakátok mellett hiánypótló módon bemutatja a kor és a színtér fontos szereplőit.
Mert a szépség pihenteti az ember szívét
Klisza János kárpátaljai grafikusművész, építész alkotásaiból nyílik kiállítás kedden a budapesti Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Magyar, akire még odafigyelt a világ
Nyolcvan éves lenne Makovecz Imre, az utolsó magyar, aki révén
építészetben is felkerültünk a térképre. S miközben még állami szinten is
megemlékezünk róla, legalább 50 kész terve, köztük életművének koronája,
a krisztinavárosi Szent Mihály templom van még bedobozolva, portól, nedvességtől hosszú távon megóvva.Budapesten született, de az első tíz évét, a legfogékonyabb esztendőket apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon töltötte. Ahol egy mostanára kifutóban lévő életformával, eltűnőben lévő világlátással ismerkedhetett meg, ami döntő hatással volt egész életére. A másik mérföldkő az 1956-os forradalom volt, amely a Műegyetemen érte, fel is függesztették, csak 1959-ben diplomázhatott. Nem mellesleg élsportoló is volt, első osztályban játszó kézilabdázó, ami erősíthette kitartását és a csapatban való gondolkodás képességét – mindkettőre nagy szüksége volt élete folyamán.
forrás: makovecz.hu
A pályán 1959-ben a BUVÁTI-nál indul, 62-től már a SZÖVTERV-nél találjuk, Velencén és Szekszárdon tervez vendéglőket, 1964-ben Rudolf Steiner nyomán Svájcba utazik, 1970-ben pedig először jár a Varjúvárban, Kós Károlynál. 1972-ben már a VÁTI tervezőjeként dolgozhat a sárospataki művelődési házon, de anyagminőségi viták miatt végül úgy elmérgesedik a helyzet, hogy a tervezési díjat sem fizetik ki neki. (Az épületet az 1985-ben, Kairóban az építészeti kritikusok nemzetközi társasága beválasztja a 10 év legjelentősebb épületei közé.) 1977-től a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítészeként, mivel a gazdaság szállítja a faanyagot Sárospatakra, rajta tarthatja szemét tervei megvalósulásán, de ekkor készülnek visegrádi faépületei is.
forrás: makovecz.hu
1981-ben pedig elindul a Makona Tervező Kisszövetkezet, 1984-től Iroda, majd 1991-től Kft., egészen 2010-es megszűnéséig. És felépül, pontosabban megszületik az életmű a paksi templomtól a krisztinavárosi tervekig. Sárospataktól Kakasdig, vagy Bakig, a beregi típustervektől Felsőzsolcán át a vörösiszapos újjáépítésig. Az 1969-től 77-ig működő Magán Mesteriskolától az 1981-től 2001-ig létező Visegrádi Táborig, vagy az 1989-es indulású Kós Károly Egyesülésig és Vándoriskoláig. Ahol a frissen végzett építészek pályázhatnak a mesterek testülete elé állva, és ott is számolnak el arról, amit megcselekedtek. És ott van 1992-ban a sevillai pavilon, aminek csodájára járt a világ, amivel építészetileg is felkerültünk a térképre, no és a másik főmű, a piliscsabai campus.
forrás: makovecz.hu
És ott van a mélyen gyökerező istenhit, és a konzervatív meggyőződés melletti kemény kiállás, az 1993-as Magyar Művészeti Akadémia, az Országépítő folyóirat meg a brit trónörökös látogatása a lakásán. És a grafikák, az írások és az operaházi Bartók-színpadképek, 2002-től pedig a Héttorony fesztivál. Végül pedig ott van a fa, az élet, a kapocs az ég a föld, és az az alatti világok között, már nem dísz, hanem a legfontosabb szerkezeti elem. „A fa élettel teli statikája, a helyhez kötött, de viharálló mozgékonysága, a fa óvó, árnyékot adó ölelése és egyben az égre nyíló illatozó virágzása”, a templomok jegenyét formázó, szélben akár 1,5 métert is kilengő tornyai, a templomhajók, csarnokok létfontosságú „szerveket”, az embert és a hitet védő bordázata. És az erdélyi ácsok, akik közel lévén a földhöz és az éghez is, meg tudták alkotni fából azokat a csodálatos pillérnyalábokat és csúcsíveket.
1969-ben a legmagasabb szakmai díjjal, az Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot. Megkapta a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérmét is, tiszteletbeli tagja volt az Amerikai Építészeti Intézetnek és a Brit Királyi Építészeti Szövetségnek. Mi pedig reményt kaptunk tőle még a sötétség idején, aztán pedig példát arra, hogyan lehet egyenes gerinccel élni és a nemzetet szolgálni. Nyolcvan éves lenne, és nagyon hiányzik, életmű kiállítással, mellszoborral, róla elnevezett díjjal csak emlékezgetünk rá.
Pálffy Lajos