Egészen előkelő helyen van Magyarország a régióban az unió digitális könyvtárába való feltöltések számát tekintve. A 2008-ban induló Europeana Közép-Kelet európai feltöltői között Ausztria mögött a második helyen állunk az egymilliót jócskán meghaladó anyaggal.
Csaknem 4000, Rómáról készült 16-20. századi történelmi ábrázolást, köztük festményeket, nyomtatványokat és rajzokat digitalizált és tett közzé a világhálón kutatók egy csoportja.
Elkészült a közgyűjteményi digitalizálási stratégia, amelynek célja biztosítani a közgyűjteményi tartalmak minél szélesebb körű, akadálytalan hozzáférését a kultúrafogyasztók számára.
A Norvég Nemzeti Könyvtár digitalizálja a nigériai irodalmat egy olyan példa nélkül álló konstrukció keretében, amely a felek reményei szerint mintaként szolgál más országok számára is, és segít létrehozni egy önálló afrikai digitális könyvtárat.
Magyar Október címmel készített az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szabadon elérhető online adatbázist, amelyen keresztül az 1956-os forradalomról fennmaradt fotókat és mozgóképes anyagokat az események helyszíneihez rendelve térképen böngészhetik az érdeklődők, valamint elérhetik a Szabad Európa Rádió magyar osztályának archív hanganyagait is.
Alapos vizsgálatok után Rembrandtnak tulajdonított egy tulajdonában lévő állatrajzot a braunschweigi Herzog Anton Ulrich Múzeum.
Ezentúl szabadon letölthetők és felhasználhatók azok a digitalizált fotók, amelyek a New York-i Metropolitan Múzeum gyűjteményének egy jelentős részéről készültek – jelentette be az intézmény.
A Vatikán legféltettebb kincsei is megcsodálhatók a Vatikáni Múzeumok teljesen megújult és modernizálódott honlapján, amelyet most mutattak be a sajtónak.
A British Library Endangered Archives programja legújabb támogatásának köszönhetően egy moldvai cigány közösség családi hagyatékanyagát böngészhetjük online.
Az Endangered Archive projektjeiről már korábban is tudósítottunk. Egyik legutóbbi vállalkozásuk keretében régi burmai negatívokat digitalizáltak és tettek nagy felbontásban elérhetővé. A szocialista Burma életébe bepillantást nyújtó fotók ritka kuriózumnak számítanak.
Most már nem csak magyar forrásokat, hanem az angol nyelvű dokumentumokat és forrásanyagokat is tanulmányozhatjuk online.
Virtuális gulágmúzeumot készít a csehországi Archipelag Szövetség, a gyűjtemény jövő tavasztól látogatható.
„A valódi gulágok maradványainak alapján számítógépes 3D technikával az interneten rekonstruáljuk a táborokat, azok egyes elemeit, a legkülönbözőbb használatai tárgyakat és mindezt virtuálisan látogathatóvá tesszük a világhálón” – közölte a cseh hírügynökséggel Stepán Cernousek, az Archipelag Szövetség elnöke. Hozzátette: miután az eredeti gulágok Oroszországban nem látogathatóak, úgy döntöttek, hogy legalább az interneten megteremtik ezt a lehetőséget. Míg az egykori náci koncentrációs táborok – többek között Terezín, Mauthausen, Buchenwald vagy Auschwitz – neve közismert és évente százezrek látogatják a helyszínen kialakított múzeumokat, addig a volt szovjet munkatáborok – Pecsora, Kolima, Norilszk vagy Jermakovo – jóval kevésbé ismertek, ráadásul a helyszíneken egyetlen múzeum sem működik - fejtette ki Stepán Cernousek. A virtuális gulágmúzeum a www.gulag.cz weboldalon lesz elérhető. A projekt előkészületei, egyes részei már most is megtekinthetők, az eddig közzétett információk magyar nyelven is olvashatók. A virtuális gulágmúzeum létrehozását és működtetését társadalmi adományokból finanszírozzák.
A célkeresztekre kattintva különböző helyszíneket és az ott található tárgyakat nézhetjük meg 3D-ben
Történészek szerint a 20. század húszas és harmincas éveiben létesített több mint ötven szovjet munkatáborban mintegy 15-18 millió ember raboskodott. A rabságot a becslések szerint mintegy másfél millió ember nem élte túl. Sztálin halála (1953) után a munkatáborok rabjainak száma jelentősen csökkent. A gulágrendszert hivatalosan 1960-ban szüntették meg. A gulágtáborokat megjárt – főként magyarországi, kárpátaljai és szlovákiai – magyarok számát mintegy 600 ezerre becsülik a történészek.
MTI