a rovat írásai

Vetíthetik a Miklós cár szerelméről szóló filmet

Engedélyezték az orosz hatóságok a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy lengyel származású szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda oroszországi forgalmazását, noha vallásos és ultrakonzervatív körök, monarchisták és a kaukázusi muszlim köztársaságok a nagyszabású, látványos produkció betiltását követelték.

Filmvászonra került Ötzi

A 70. Locarnói Filmfesztiválon tartják szerdán az Ötzi, a gleccsermúmia halálának fiktív történetét feldolgozó Der Mann aus dem Eis (A jégember) című német játékfilm premierjét.

Már néhány hónaposan kamera előtt állt

Augusztus 9-én lesz hatvanéves Melanie Griffith Golden Globe-díjas amerikai színésznő, akinek mozgalmas magánéletével legalább annyit foglalkoztak az újságok, mint filmes pályafutásával.

Meghalt az első Godzilla

Meghalt 88 éves korában Nakadzsima Haruo, az első, 1954-es Godzilla-film címszerepét alakító japán színész.

Leforgatták a harmadik Valami Amerikát

Befejeződött a Valami Amerika harmadik részének forgatása szerdán. A rendkívül népszerű filmsorozat legújabb része február 15-én kerül a mozikba.

Zeffirelli kórházban

Tüdőgyulladás gyanújával kórházba szállították kedd este Franco Zeffirelli világhírű olasz színházi, opera- és filmrendezőt. A 94 éves mester már a neki szentelt firenzei kulturális központ hétfő esti felavatásán sem tudott részt venni gyengélkedése miatt, nem tudott lakóhelyéről, Rómából a toszkánai városba utazni.

Nem mind arany, ami fénylik

Pontosan a 27. percnél untam meg nagyon Matthew McConaughely új filmjét, de aztán hősiesen végignéztem a maradék másfél órát, talán csak azért, hogy ez a cikk megszülethessen. Pedig úgy hallottam, hogy titokban abban is bíztak a készítők, hogy ott lesz majd a Gold a február végi Oscar-gálán. Hát nem lett ott, pedig van benne néhány dolog, ami erre predesztinálná. Mindjárt legelőször a főszereplő színész teljesítménye. Csak hát hiába minden, olyan hamar fog elsüllyedni a semmiben ez a film, hogy kettőt pislantani sem érünk rá.

Drakulics elvtárs 2018 őszétől a mozikban

Drakulics elvtárs címmel az 1970-es évek Magyarországán játszódó romantikus vámpírtörténetet rendez Bodzsár Márk. Az állam 449 millió forintos támogatásával, Nagy Zsolt főszereplésével készülő film forgatása októberben kezdődik.

Meghalt az író, aki jeles színész is volt

Hetvenhárom éves korában meghalt Sam Shepard Pulitzer-díjas amerikai író, forgatókönyvíró, színész, filmrendező.

​Meghalt Jeanne Moreau

Meghalt Jeanne Moreau színésznő, a francia filmművészet kiemelkedő alakja, a francia Művészeti Akadémia első női tagja.

124 millió egy filmplakátért

Rekordot jelentő, vagyis egész pontosan a nyilvános árverésen elkelt filmplakátok jelenlegi rekordjával megegyező áron, 478 ezer dollárért (124 millió forint) cserélt gazdát az 1942-es Casablanca című filmklasszikus olasz plakátja egy hétvégén megrendezett dallasi aukción.

Film összes cikke »

120 éve mozizunk

cinema

Százhúsz éve, 1895. december 28-án tartották az első nyilvános filmvetítést Párizsban, s ezzel megkezdődött a mozi története.

Az első mozifilmet a francia Lumiére fivérek készítették, őket tekintik a mozgókép atyjának. Mozgókép készítésével előttük már többen foglalkoztak. A francia Emile Reynaud tartotta az első, folyamatos mozgóképvetítést a nagyközönség számára 1892-ben, prixonszkóp néven szabadalmaztatott szerkezete 12 képet vetített egy másodperc alatt, így a nézők már rajzfilmet láttak. A szintén francia Étienne Marey madárképek készítéséhez alkotta meg „fényképező puskáját”, de ez is csak néhány másodperces mozgófilmet vett fel. Az Amerikában dolgozó francia Louis Le Prince jött rá arra, hogy ha a képeket egy csíkra rögzíti, hosszú vetítési időt is elérhet, azaz eljutott a filmszalaghoz. Az amerikai Thomas Alva Edison kinetoszkópja lényegében kukucskáló doboz volt, amelyben 20 másodpercig lehetett egy henger palástjára felvitt képeket nagyítóval nézni. Egyik munkatársa egyesítette a filmet a szintén Edison által feltalált fonográffal: a „mozgókép megszólalt”. A feltaláló azonban egyszemélyes szórakozásnak tekintette a filmnézést, s elzárkózott a nyilvános vetítés gondolatától.


   
A kinetoszkóp párizsi bemutatóján ott volt a Lumiére fivérek apja is, aki vásárolt fiainak Lyonba egy ilyen szerkezetet. Fiai, August és Louis vetíteni szerették volna a képet, ennek érdekében megoldották, hogy a film szaggatottan mozogjon, s egy-egy kocka kétszer annyi ideig álljon a vetítőkapu előtt, mint ameddig a következő kocka a helyére ugrik. (A szem ekkor észleli a mozgást folyamatosnak.) A képeket ugyanazzal a kinematográfnak nevezett készülékkel vették fel és vetítették le, 16 kockát másodpercenként. A fivérek 1895. február 13-án szabadalmaztatták találmányukat, az első filmvetítést 1895. március 22-én tartották a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt. Egyperces filmjük címe A munkaidő vége volt, és gyárból távozó munkásokat ábrázolt.

lumiere
  
1895. december 28-án már – óriási közönségsiker mellett – a párizsi Capucines sugárúton lévő Grand Café Indiai szalonjában nyilvánosan is bemutatták filmjeiket a fizető közönségnek. A tíz vetített alkotás közül a Lelocsolt locsoló aratta a legnagyobb sikert, A vonat érkezése viszont, amely egy szemből közeledő mozdonyt mutatott, hatalmas pánikot keltett, több nő el is ájult. A belépő egy frank volt, s az első nap csupán 33 frank bevétel jött össze, ebből is 30 elment terembérletre. A következő három hétben már jóval nagyobb bevétellel, naponta húsz előadással szórakoztatták az érdeklődőket.
   
Lumiére-ék hétköznapi jeleneteket örökítettek meg: kártyázókat, egy dolgozó kovácsot, egy gyermek etetését, 1896-ban több mint negyven filmet forgattak. Ők készítették az első tudósítást a francia fényképészeti társaság konferenciájáról és az első dokumentumfilmet, a lyoni tűzoltókról, valamint az első rövid burleszket. 1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, ahol nemcsak forgattak, hanem vetítéseket is rendeztek. Ők készítették az első magyarországi filmfelvételt is a millennium alkalmával, de akkor ezt nem mutatták be, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje. A testvérek szolgáltatták az 1900-as párizsi világkiállítás egyik szenzációját: egy 21x16 méteres vászonra vetítettek.

eden_ciotat
Az Éden mozi (forrás: a mozi honlapja)
   
A világ legrégebbi, ma is létező filmszínháza Franciaországban működik: az Éden mozi abban a La Ciotat nevű kikötővárosban, ahol a Lumiére fivérek egyik első filmjüket, a többeket halálra rémítő A vonat érkezését felvették. A filmszínházban természetesen első alkalommal, 1899 márciusában a Lumiére testvérek filmjeit vetítették. (Érdekesség, hogy később színházi előadásokat is tartottak, többek között Fernandel és Yves Montand próbálgatta itt a szárnyait.)
   
Ahogy külföldön, úgy Magyarországon is a mozi sokáig a mutatványosok produkciója volt, akik sátraikban a bolhacirkusz és a bohócműsor között rendeztek vetítéseket. A Fényképészeti Értesítő 1896 áprilisában – alig négy hónappal azután, hogy a Lumiére fivérek bemutatták találmányukat – leírást közölt a kinematográfról, és a Somossy Orfeum télikertjében (a mai Operett Színház helyén) Animatograph néven tartottak előadásokat. Az 1896-os millenniumi ünnepségek során olyan „mozgófényképek” szórakoztatták a nagyérdeműt, mint a Mária skót királynő kivégzése, A csók, A nagymosás, James Corbett és Peter Courtenay bokszviadala.

1937: Erzsébet körút, a Royal Apolló mozi bejárata az Apolló mozaikkal (forrás: Fortepan)
Az Erzsébet körúti Royal Apolló 1937-ben (forrás: Fortepan)
   
Az első állandó pesti mozit 1906-ban nyitották meg az Erzsébet körúton Projektograph (később Odeon) néven. Az első mozipalota, a Royal Apolló 1915-ben nyílt meg az Erzsébet körúti Royal Szálloda kihasználatlan dísztermében, s hamarosan a főváros legnépszerűbb szórakozóhelyeinek egyike lett.

mti/mandarchiv

• Publikálva: 2015.12.28. 09:46 • Címke: filmtörténet, évforduló

Magyar játékfilmek