a rovat írásai

Abbahagyta a három Oscar tulajdonosa

Daniel Day-Lewis visszavonul a színészettől. A háromszoros Oscar-díjas művész szóvivője szűk szavú közleményben tudatta ezt a Variety magazinnal. Day-Lewis egyszer már felhagyott a színészettel, akkor cipőket varrt Olaszországban.

​Nicole Kidman 50

Nicole Kidman Oscar-díjas ausztrál színésznő június 20-án ünnepli ötvenedik születésnapját. A nevezetes eseményhez közeledve néha úgy érzi, nem kellene ennyit dolgoznia, de a munkája a szenvedélye. Úgy próbálok játszani, mintha huszonegy éves lennék, és csak most kezdtem volna a pályafutásomat, nyilatkozta.

Forog már a Valami Amerika 3

Elkezdődött Herendi Gábor nagysikerű filmsorozata, a Valami Amerika harmadik részének forgatása a hétvégén. A munkálatok a tervek szerint augusztus 2-ig tartanak, a film 2018. február 15-én kerül a magyar mozikba.

Krimit forgatott a Liza, a rókatündér rendezője

Befejezte új filmje, az X. 45 napos forgatását Ujj Mészáros Károly, a Liza, a rókatündér rendezője, tájékoztatott a produkció.

Jezsuita filmszemle: téma a Másik

A Faludi Ferenc Akadémia nemzetközi amatőrfilmes szemléjének és fotópályázatának témája idén: a Másik. A szervezők október 9-ig várják az alkotásokat.

​Terry Gilliam 17 év után befejezte filmjét

Terry Gilliam 17 év után befejezte a The Man Who Killed Don Quixote (Az ember, aki megölte Don Quijotét) című filmje forgatását, az örömbe azonban üröm is vegyül, mert Portugáliában azzal vádolják a stábját, hogy forgatás közben megrongálta az ország legjelentősebb történelmi és kulturális emlékhelyét, a 12. századi Krisztus-rendi kolostort a közép-portugáliai Tomarban.

Rossellini, a neorealizmus atyja

Negyven éve, 1977. június 3-án hunyt el Roberto Rossellini olasz filmrendező, a neorealizmus atyja.

Libanonban nem harcolhat a Wonder Woman

A libanoni gazdasági minisztérium felszólította az ország nemzetbiztonsági ügynökségét, hogy tiltsa be a Wonder Woman című amerikai kalandfilmet, mert a főszereplő, Gal Gadot izraeli. A filmet végül betiltották, a vetítési tilalmat a belügyminisztérium rendelte el szerdán, néhány órával a forgalmazás megkezdése előtt.

Morgan Freeman pilóta szeretett volna lenni

Nyolcvanadik születésnapját ünnepli június 1-jén Morgan Freeman Oscar-díjas amerikai színész, aki későn érő típus: harmincévesen még nem volt biztos benne, hogy élete végéig színész akar-e lenni, negyvenévesen kezdett igazán ismertté válni, és csak ötvenévesen érte utol a világhír.

Svédországba került a Pálma

A svéd Ruben Östlund The Square (A négyzet) című alkotása nyerte el vasárnap az Arany Pálmát a 70. cannes-i fesztiválon. A 2014-ben a Lavina című tragikomédiájával az Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) válogatásban nagydíjat nyert alkotó ismét egy keserű, de a korábbinál sokkal összetettebb, meglepő és abszurd fordulatokkal teli szatírát forgatott.

Az ifjabb Bondok tisztelegtek Roger Moore előtt

Daniel Craig és Pierce Brosnan is lerótta tiszteletét a 89 éves korában kedden elhunyt Roger Moore előtt – számolt be róla a BBC News.

Film összes cikke »

120 éve mozizunk

cinema

Százhúsz éve, 1895. december 28-án tartották az első nyilvános filmvetítést Párizsban, s ezzel megkezdődött a mozi története.

Az első mozifilmet a francia Lumiére fivérek készítették, őket tekintik a mozgókép atyjának. Mozgókép készítésével előttük már többen foglalkoztak. A francia Emile Reynaud tartotta az első, folyamatos mozgóképvetítést a nagyközönség számára 1892-ben, prixonszkóp néven szabadalmaztatott szerkezete 12 képet vetített egy másodperc alatt, így a nézők már rajzfilmet láttak. A szintén francia Étienne Marey madárképek készítéséhez alkotta meg „fényképező puskáját”, de ez is csak néhány másodperces mozgófilmet vett fel. Az Amerikában dolgozó francia Louis Le Prince jött rá arra, hogy ha a képeket egy csíkra rögzíti, hosszú vetítési időt is elérhet, azaz eljutott a filmszalaghoz. Az amerikai Thomas Alva Edison kinetoszkópja lényegében kukucskáló doboz volt, amelyben 20 másodpercig lehetett egy henger palástjára felvitt képeket nagyítóval nézni. Egyik munkatársa egyesítette a filmet a szintén Edison által feltalált fonográffal: a „mozgókép megszólalt”. A feltaláló azonban egyszemélyes szórakozásnak tekintette a filmnézést, s elzárkózott a nyilvános vetítés gondolatától.


   
A kinetoszkóp párizsi bemutatóján ott volt a Lumiére fivérek apja is, aki vásárolt fiainak Lyonba egy ilyen szerkezetet. Fiai, August és Louis vetíteni szerették volna a képet, ennek érdekében megoldották, hogy a film szaggatottan mozogjon, s egy-egy kocka kétszer annyi ideig álljon a vetítőkapu előtt, mint ameddig a következő kocka a helyére ugrik. (A szem ekkor észleli a mozgást folyamatosnak.) A képeket ugyanazzal a kinematográfnak nevezett készülékkel vették fel és vetítették le, 16 kockát másodpercenként. A fivérek 1895. február 13-án szabadalmaztatták találmányukat, az első filmvetítést 1895. március 22-én tartották a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt. Egyperces filmjük címe A munkaidő vége volt, és gyárból távozó munkásokat ábrázolt.

lumiere
  
1895. december 28-án már – óriási közönségsiker mellett – a párizsi Capucines sugárúton lévő Grand Café Indiai szalonjában nyilvánosan is bemutatták filmjeiket a fizető közönségnek. A tíz vetített alkotás közül a Lelocsolt locsoló aratta a legnagyobb sikert, A vonat érkezése viszont, amely egy szemből közeledő mozdonyt mutatott, hatalmas pánikot keltett, több nő el is ájult. A belépő egy frank volt, s az első nap csupán 33 frank bevétel jött össze, ebből is 30 elment terembérletre. A következő három hétben már jóval nagyobb bevétellel, naponta húsz előadással szórakoztatták az érdeklődőket.
   
Lumiére-ék hétköznapi jeleneteket örökítettek meg: kártyázókat, egy dolgozó kovácsot, egy gyermek etetését, 1896-ban több mint negyven filmet forgattak. Ők készítették az első tudósítást a francia fényképészeti társaság konferenciájáról és az első dokumentumfilmet, a lyoni tűzoltókról, valamint az első rövid burleszket. 1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, ahol nemcsak forgattak, hanem vetítéseket is rendeztek. Ők készítették az első magyarországi filmfelvételt is a millennium alkalmával, de akkor ezt nem mutatták be, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje. A testvérek szolgáltatták az 1900-as párizsi világkiállítás egyik szenzációját: egy 21x16 méteres vászonra vetítettek.

eden_ciotat
Az Éden mozi (forrás: a mozi honlapja)
   
A világ legrégebbi, ma is létező filmszínháza Franciaországban működik: az Éden mozi abban a La Ciotat nevű kikötővárosban, ahol a Lumiére fivérek egyik első filmjüket, a többeket halálra rémítő A vonat érkezését felvették. A filmszínházban természetesen első alkalommal, 1899 márciusában a Lumiére testvérek filmjeit vetítették. (Érdekesség, hogy később színházi előadásokat is tartottak, többek között Fernandel és Yves Montand próbálgatta itt a szárnyait.)
   
Ahogy külföldön, úgy Magyarországon is a mozi sokáig a mutatványosok produkciója volt, akik sátraikban a bolhacirkusz és a bohócműsor között rendeztek vetítéseket. A Fényképészeti Értesítő 1896 áprilisában – alig négy hónappal azután, hogy a Lumiére fivérek bemutatták találmányukat – leírást közölt a kinematográfról, és a Somossy Orfeum télikertjében (a mai Operett Színház helyén) Animatograph néven tartottak előadásokat. Az 1896-os millenniumi ünnepségek során olyan „mozgófényképek” szórakoztatták a nagyérdeműt, mint a Mária skót királynő kivégzése, A csók, A nagymosás, James Corbett és Peter Courtenay bokszviadala.

1937: Erzsébet körút, a Royal Apolló mozi bejárata az Apolló mozaikkal (forrás: Fortepan)
Az Erzsébet körúti Royal Apolló 1937-ben (forrás: Fortepan)
   
Az első állandó pesti mozit 1906-ban nyitották meg az Erzsébet körúton Projektograph (később Odeon) néven. Az első mozipalota, a Royal Apolló 1915-ben nyílt meg az Erzsébet körúti Royal Szálloda kihasználatlan dísztermében, s hamarosan a főváros legnépszerűbb szórakozóhelyeinek egyike lett.

mti/mandarchiv

• Publikálva: 2015.12.28. 09:46 • Címke: filmtörténet, évforduló

Magyar játékfilmek