a rovat írásai
Filmajánló: Emberrablás
Szomália a 90-es évek elejétől jelent veszélyt az indiai óceán
térségében a halász- és kereskedelmi hajókra. Különösen 2005-től
erősödött meg a kalóztevékenység, összefüggésben a térségben folyó
polgárháborúval.
Elhunyt Gémes József rajzfilmtervező- és rendező
Életének 73. évében meghalt Gémes József Balázs Béla-díjas kiváló művész, rajzfilmtervező és -rendező, a többi között a Daliás idők, a Hugó, a víziló vagy a Vili, a veréb alkotója.
Filmajánló: Sötétségben – Star Trek
Elöljáróban illik leszögeznem, hogy nem igazán érintett meg a Star Trek-világ. Bele-bele néztem néhány sorozatepizódba (több mint 700 van belőlük), és az egész estés filmek (a most tárgyalttal együtt már 12!) közül is láttam néhányat – de nem lettem rajongó, mint sokan mások.
Egy igazi filmgyári alkotó: Bácskai Lauró István
Nyolcvan éves lett Bácskai Lauró István filmrendező. Talán nem sokat mond első látásra a mai olvasónak és moziba járónak a neve – bár nagyon hangzatos és könnyen megjegyezhető –, ám ha megemlítjük főbb filmjeit, azok valamelyikéhez legtöbbünknek kapcsolódik emléke. Ő rendezte A hamis Izabella (1968) című krimit; a Gyula vitéz télen-nyáron (1970) című médiaszatírát, és az egyik legsikeresebb magyar ifjúsági filmet, a Keménykalap és krumpliorrt (1978).
Cigány Filmfesztivál az Örökmozgóban
Mintegy negyven filmmel, beszélgetésekkel és koncertekkel várják a csütörtökön kezdődő négynapos Nemzetközi Cigány Filmfesztivál közönségét a budapesti Örökmozgó moziba. A programban olyan fesztiváldíjas játékfilmek szerepelnek, mint a Csak a szél és az Életvonat.
Elhunyt Peter Sehr német filmrendező
61 éves korában Münchenben rákban elhunyt Peter Sehr filmrendező. 1993-ban Kaspar Hauser című filmjéért négy Német Filmdíjat is kapott. Legutóbbi alkotását, egy II. Lajos bajor királyról szóló életrajzi filmet tavaly decemberben mutatták be a német mozik.
A szenvedélyes rosszfiú – Juhász Jácint
Juhász Jácint ahhoz a színészgenerációhoz tartozik, amelyik már egy nyugodtabb időszakban, az 1960-as évek eleji oldódás után kezdte pályafutását. Akkor még a mainál nagyobb volt a színház szerepe, de még jelentős részt vállalt a társadalmi kommunikációban a film is.
Újra Francia Filmtavasz
Aki lemaradt róla, itt és most megnézheti!
Bye-bye celluloid!
A Cirko Film Másképp Alapítvány, a Cirko-Gejzír mozi fenntartója mintegy félmillió néző, mintegy kétszáz forgalmazott film és többszáz fesztiválvetítés után, idén májusban kerít sort a mozi régi, hagyományos filmtekercsek lejátszására alkalmas vetítőinek kicserélésére, a mozi digitális átállására.
Fedezd fel a mozit az Örökmozgóban!
Csoportos program óvodás és kisiskolás gyerekek számára.
Itt a Lengyel Filmtavasz
A Mediawave lengyel filmes szekciója után Budapesten és Szombathelyen is beköszönt a Lengyel Filmtavasz. Május 7. és 14. között Budapesten a Művész Moziban, Szombathelyen a Savaria Filmszínházban vetítenek új lengyel filmeket.
Nem a lábával áll, hanem a fejével – Béres Ilona köszöntése
Június 4-én ünnepli születésnapját a magyar színház és filmművészet egyik legtitokzatosabb, legsokoldalúbb alakja, minden idők egyik legszebb magyar színésznője.Tizenéves kora óta játszik, bejárta a világirodalmat a görögöktől a kortárs magyar irodalomig, az operettől az alternatív színházig. A címben foglalt megállapítást Balázs Zoltán, Weöres Sándor Theomachia című művének rendezője mondta róla. A Pécsi Színházi Fesztiválon kétszer egymás után játszotta el mozdulatlanságba fagyva, szövegét visszafelé mondva Kronoszt, a gyermekfaló, barbár férfi istenséget, az örök időt... – ő, a legnőibb nő. Órákon át állt a legnagyobb koncentrációban, festett maszkban, mereven, az emberi teljesítőképesség határán.
A hatvanas évek elején egyszerre tűnt fel színházban és filmen. Még főiskolás volt, amikor különleges szépségére felfigyelhetett a közönség. Zöld macskaszem, különlegesen búgó, mély orgánum, talányos erotika. Keleti Márton Esős vasárnap című filmjében egyszerre törnek be a csitri gimnazistákat alakító, és majdan a hatvanas évek nőtípusait meghatározó barátnők: az alabástrom-szépségű Béres, a félszeg-érzelmes Halász Judit, a léha, könnyű nőket megformáló Tordai Teri...
Bársonyos hangja különleges tisztaságot sugárzott a két férfi felé Gertler Viktor Az aranyemberének Tímeájaként. A férj felé jeges-édes, az imádott felé elfojtottan odaadó. A film egyik legszebb jelenete teljes sorsot érzékeltet, amikor Kacsuka kapitányt cukorral kínálja.
Bárány Frigyessel az Aranyemberben (Gertler Viktor, 1962)
Ugyanez a gyönyörűség válik démonivá A kőszívű ember fiai Alfonsine-jának alakjában. Sugárzó, okos, birtokolhatatlan, mégis sebezhető, mélyen emberi az Álmodozások kora halkszavú jogászlányaként.
Bálint Andrással az Álmodozások korában (Szabó István, 1964)
Szemtanúk szerint a Vígszínházban telt házak előtt debütált. Fekete kombinéban jelent meg a Hátsó ajtóban, Thurzó Gábor darabjában (1963). Mikor 1964-ben Pártos Géza osztályában végzett a Színház-és Filmművészeti Főiskolán, már befutott művész volt. Kereső, átmeneti évek után (Debrecen, Madách, Nemzeti) kedves mestere, Várkonyi színházában, a Vígben tölt el 15 évet, majd visszatér a Nemzetihez. 2011 óta szabadúszó.
A gyors kezdeti népszerűség ellenére is hamar megszakad a filmes pálya, egy szerencsétlen szerepben való kiszolgáltatottság miatt beperli a filmgyárat (1967), majd csak elvétve filmez (Herskó János: N. N. a halál angyala, 1970, Gazdag Gyula: Elveszett illúziók, 1982). Véletlen „ugrott be” a Moszkva tér légüres térbe került igazgatójának szerepébe is, ami filmkritikusi díjat hozott számára.
Színházban, televízióban viszont annál inkább jelen van. Végigjátssza a legnagyobb női szerepeket Euripidész Helénájától és Médeiájától Dosztojevszkij Aglajájáig, a Cseresznyéskert Ljubov Andrejevnájáig, Shakespeare-t, Krúdyt, Déryt, Vörösmartyt, Ibsent, Sarkadit, Füst Milánt és Pozsgai Zsoltot, mintegy kétszáz darabot, negyven játék- és televíziós filmet.
Mi a titka? Tudatosság? Szenvedélyesség? Műveltség? Az erő? Noha ő az abszolút nő, szereti elcsúfítani is magát. McDonagh Piszkavas című darabjában élvezte a csúfságot, a recsegő hangot, a gyilkos anya–lány-kapcsolat pusztító szenvedélyét. Vagy az obszcenitást a Zsótér Sándor rendezte Berkoff-darabban, A görögben. A nyolcvanas évek derekától az alternatív színházak kezdték felfedezni Béres Ilona kiaknázatlan, „férfi erőit”, az iróniát, a komplexitást, a hihetetlen céltudatosságot. Az eddig említettek mellett Gaál Erzsébet, Kaszás Attila, Kovalik Balázs hívták a legnagyobb szerepekre a Kossuth- és Jászai Mari-, Prima Primissima-díjas kiváló művészt.
Isten éltesse!
Fazekas Eszter
Örökmozgó programajánló
Május 16-19.
IV. Nemzetközi Cigány Filmfesztivál
Filmvetítések, beszélgetések, kiállítás és ingyenes koncertek