a rovat írásai
Elment Nepp József is
Elhunyt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, tudatta családja hétfőn az MTI-vel.
Rekordszámú filmmel jön az idei Verzió!
Idén 14. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 14. és 19. között 43 országból több mint 100 filmet vetítenek Budapesten, november 23. és 25. között pedig Pécsett és Szegeden láthatnak válogatást az érdeklődők.
Ezüst Ibolyát kapott A martfűi rém
A legjobb filmnek járó Ezüst Ibolya-díjat nyerte el Sopsits Árpád A martfűi rém című filmje az olaszországi Parma Music Film Festivalon, melynek szakmai zsűrije Szabó Gábort a legjobb operatőr díjával tüntette ki.
Halálos séta a Károly-híd korlátján
Meghalt Jan Tríska neves cseh színész, aki számos amerikai filmben is szerepelt. A nyolcvanéves művész hétfőn kórházban halt meg, miután új filmje forgatása előtt a Károly-hídról beesett a Moldvába és súlyos sérüléseket szenvedett, közölték hétfőn Prágában.
Magaskultúra az Urániában
Metropolitan operák, Bolsoj balett-előadások, vezető angol és orosz színházak darabjai, valamint a világ vezető múzeumainak tárlatait is megtekintheti a közönség az Uránia Nemzeti Filmszínház mozivásznán a 2017/18-as évadban.
Filmrendező, aki Wittgensteinről írta a diplomamunkáját
Hatvanadik születésnapját ünnepli szeptember 21-én Ethan Coen amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer. Neve és pályája elválaszthatatlan szintén rendező bátyjától, Joel Coentől, akivel több mint harminc éve dolgoznak együtt, s olyan filmeket jegyeznek, mint a Fargo vagy a Nem vénnek való vidék.
Meglesz a szobor Piedone szülinapjára
A tervek szerint Bud Spencer születésnapjára, október végére kerülhet ki a színészt ábrázoló egész alakos bronzszobor a budapesti Corvin sétányra, közölte a Józsefvárosi Önkormányzat az MTI-vel.
Világkörüli útra indul a Trónok harca
Barcelonában debütál a Trónok harca televíziós sorozatról szóló világkörüli vándorkiállítás október végén.
A 7. évadot egymilliárdszor töltötték le
Több befejezést fognak forgatni a Trónok harca utolsó epizódjához, így
akarják elejét venni annak, hogy kiszivárogjon, miként végződik a
népszerű sorozat. A 7. évadot amúgy egymilliárdszor töltötték le illegálisan.
Moszkva helyett Vlagyivosztokba vitték a premier előtti vetítést
Megtartották Vlagyivosztokban Alekszej Ucsityel Matilda című filmjének premier előtti vetítését nem sokkal az után, hogy Moszkvában órákkal a tervezett bemutatója előtt hétfőn lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma vetítését biztonsági okokra hivatkozva.
Mégsem vetítették a Miklós cárról szóló filmet
Órákkal tervezett vetítése előtt lemondták a Miklós herceg, a későbbi II. Miklós cár és egy szentpétervári balerina, Matilda Kseszinszkaja szerelmi viszonyáról szóló történelmi filmdráma, a Matilda premier előtt moszkvai bemutatóját.
Nem a lábával áll, hanem a fejével – Béres Ilona köszöntése
Június 4-én ünnepli születésnapját a magyar színház és filmművészet egyik legtitokzatosabb, legsokoldalúbb alakja, minden idők egyik legszebb magyar színésznője.Tizenéves kora óta játszik, bejárta a világirodalmat a görögöktől a kortárs magyar irodalomig, az operettől az alternatív színházig. A címben foglalt megállapítást Balázs Zoltán, Weöres Sándor Theomachia című művének rendezője mondta róla. A Pécsi Színházi Fesztiválon kétszer egymás után játszotta el mozdulatlanságba fagyva, szövegét visszafelé mondva Kronoszt, a gyermekfaló, barbár férfi istenséget, az örök időt... – ő, a legnőibb nő. Órákon át állt a legnagyobb koncentrációban, festett maszkban, mereven, az emberi teljesítőképesség határán.
A hatvanas évek elején egyszerre tűnt fel színházban és filmen. Még főiskolás volt, amikor különleges szépségére felfigyelhetett a közönség. Zöld macskaszem, különlegesen búgó, mély orgánum, talányos erotika. Keleti Márton Esős vasárnap című filmjében egyszerre törnek be a csitri gimnazistákat alakító, és majdan a hatvanas évek nőtípusait meghatározó barátnők: az alabástrom-szépségű Béres, a félszeg-érzelmes Halász Judit, a léha, könnyű nőket megformáló Tordai Teri...
Bársonyos hangja különleges tisztaságot sugárzott a két férfi felé Gertler Viktor Az aranyemberének Tímeájaként. A férj felé jeges-édes, az imádott felé elfojtottan odaadó. A film egyik legszebb jelenete teljes sorsot érzékeltet, amikor Kacsuka kapitányt cukorral kínálja.
Bárány Frigyessel az Aranyemberben (Gertler Viktor, 1962)
Ugyanez a gyönyörűség válik démonivá A kőszívű ember fiai Alfonsine-jának alakjában. Sugárzó, okos, birtokolhatatlan, mégis sebezhető, mélyen emberi az Álmodozások kora halkszavú jogászlányaként.
Bálint Andrással az Álmodozások korában (Szabó István, 1964)
Szemtanúk szerint a Vígszínházban telt házak előtt debütált. Fekete kombinéban jelent meg a Hátsó ajtóban, Thurzó Gábor darabjában (1963). Mikor 1964-ben Pártos Géza osztályában végzett a Színház-és Filmművészeti Főiskolán, már befutott művész volt. Kereső, átmeneti évek után (Debrecen, Madách, Nemzeti) kedves mestere, Várkonyi színházában, a Vígben tölt el 15 évet, majd visszatér a Nemzetihez. 2011 óta szabadúszó.
A gyors kezdeti népszerűség ellenére is hamar megszakad a filmes pálya, egy szerencsétlen szerepben való kiszolgáltatottság miatt beperli a filmgyárat (1967), majd csak elvétve filmez (Herskó János: N. N. a halál angyala, 1970, Gazdag Gyula: Elveszett illúziók, 1982). Véletlen „ugrott be” a Moszkva tér légüres térbe került igazgatójának szerepébe is, ami filmkritikusi díjat hozott számára.
Színházban, televízióban viszont annál inkább jelen van. Végigjátssza a legnagyobb női szerepeket Euripidész Helénájától és Médeiájától Dosztojevszkij Aglajájáig, a Cseresznyéskert Ljubov Andrejevnájáig, Shakespeare-t, Krúdyt, Déryt, Vörösmartyt, Ibsent, Sarkadit, Füst Milánt és Pozsgai Zsoltot, mintegy kétszáz darabot, negyven játék- és televíziós filmet.
Mi a titka? Tudatosság? Szenvedélyesség? Műveltség? Az erő? Noha ő az abszolút nő, szereti elcsúfítani is magát. McDonagh Piszkavas című darabjában élvezte a csúfságot, a recsegő hangot, a gyilkos anya–lány-kapcsolat pusztító szenvedélyét. Vagy az obszcenitást a Zsótér Sándor rendezte Berkoff-darabban, A görögben. A nyolcvanas évek derekától az alternatív színházak kezdték felfedezni Béres Ilona kiaknázatlan, „férfi erőit”, az iróniát, a komplexitást, a hihetetlen céltudatosságot. Az eddig említettek mellett Gaál Erzsébet, Kaszás Attila, Kovalik Balázs hívták a legnagyobb szerepekre a Kossuth- és Jászai Mari-, Prima Primissima-díjas kiváló művészt.
Isten éltesse!
Fazekas Eszter